Üzembe helyezés (biztonsági vizsgálat)


Az ún. veszélyes gépek első alkalommal történő üzembe helyezésekor van rá szükség, valamint akkor, ha a gépet átalakították, vagy hosszabb ideig állt. Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 21. §-a rendelkezik erről.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Kérjük minden *-gal jelölt mezőt szíveskedjen kitölteni!

Ajánlat tárgya

üzemebe helyezést megelőző gépvizsgálat

Információk a gépről

(Több gép esetén a gépekre vonatkozó információkat gépenkét szíveskedjen megadni.)
Ajánlatkérő által kért vállalási határidő

Ajánlatkérő adatai

Mikor kell elvégezni?

Mielőtt egy „veszélyes” gépet üzembe helyezünk. De figyelem: a vizsgálatot újra el kell végeztetni, ha a gépet átalakították, vagy hosszabb ideig állt.

Mik azok a „veszélyes” gépek?

Veszélyes gépnek minősülnek az 1993. évi XCIII., a munkavédelemről szóló törvény 87.§-ának 11. pontjában leírt kritériumoknak megfelelő, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök. Többek közt például szinte az összes faipari megmunkálógép (pl. körfűrészek, szalagfűrészek, marógépek, kézi láncfűrész), azaz a többtárcsás, több orsójú, összetettebb gépek; számos fémipari gép (pl. présgépek, élhajlítók); a műanyagfröccsöntő gépek; a daruk, az emelőgépek és a targoncák.

Mi történik a vizsgálat során?

A munkabiztonsági szakmérnökök (és szükség esetén a foglalkozás-egészségügyi szakorvos) azt vizsgálják, hogy a gép üzemeltetése – a létesítmény, a munkahely és a technológia nyújtotta adottságokat is figyelembe véve – a gép kezelőjére vagy a környezetében tartózkodókra jelenthet-e sérülési vagy egészségügyi kockázatot, továbbá vizsgálják azt is, hogy a gép kielégíti-e a rá vonatkozó jogszabályi és szabványi követelményeket.

Miért van szükség a vizsgálatra?

Egyrészt azért, mert a munkavédelmi jellegű felülvizsgálat során még idejében kiderül, hogy a gép működtetése jelenthet-e veszélyt a dolgozókra, s így megelőzhetők a sérülések, a foglakozási ártalmak. Másrészt azért, mert arról is meg kell győződni, hogy a gép szakszerű kezeléséhez, karbantartásához rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentumok. Harmadrészt, mert ennek a vizsgálatnak a során derül ki az is, hogy a kötelező mérések megtörténtek-e (megvannak-e a mérési jegyzőkönyvek). Végül, mert azt is meg kell állapítani, hogy a munkakörülmények megfelelőek-e.

Kötelező-e a vizsgálat?

Igen, jogszabály írja elő: az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 21. §-a rendelkezik erről.

Miért nem érdemes elmulasztani a vizsgálatot?

Egyrészt, mert később, a munka során megsérülhetnek a dolgozók, sőt, akár közvetlen életveszélybe is kerülhetnek. Másrészt, mert anyagi károk is keletkezhetnek, és a munkavédelmi felügyelőségek – az elmaradt vizsgálat miatt – leállíttathatják a termelést, és büntetést szabhatnak ki. (A büntetés összege függ attól, hogy az üzemeltető hány embert veszélyeztetett és milyen mértékben. Súlyos baleset esetén akár 10 millió forintig is terjedhet!)

Mennyi ideig tart a vizsgálat?

Ez a gép bonyolultságától, továbbá attól függ, hogy egyedi gépről, gépsorról, vagy géprendszerről van-e szó. A vizsgálat a néhány órás időtartamtól akár több napig is eltarthat, azonban a vizsgálat termelést akadályozó része (egységek megbontása, biztonsági berendezések próbája) a rendszer bonyolultságától függően néhány óránál nem igényel többet. Vizsgálóink minden esetben törekednek arra, hogy a megrendelő termelési igényeihez igazodva és alkalmazkodva végezzék munkájukat.

Jogszabály írja elő, hogy a veszélyes gépeket hivatalosan is üzembe kell helyezni: az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 21. §-a rendelkezik erről. A jogalkotó célja ezzel, hogy a munkavédelmi jellegű felülvizsgálat során idejében derüljön ki, a gép működtetése jelenthet-e veszélyt a dolgozókra. Szintén a biztonságot célozza, hogy a vizsgálat során a szakmérnököknek arról is meg kell győződniük, hogy a gép szakszerű kezeléséhez, karbantartásához rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentumok, megtörténtek-e a kötelező mérések, s a munkakörülmények megfelelőek-e.

Tudva, hogy egy gép veszélyessége számos okból fakadhat, a DEKRA munkabiztonsági szakmérnökeinek figyelme egyaránt kiterjed a gép üzemeltetésének valamint a létesítmény, a munkahely és a technológia nyújtotta adottságok vizsgálatára.

A DEKRA szakemberei a biztonság elkötelezett hívei. Számukra nem lehet kérdés, hogy a dolgozók egészségvédelme alapvető, s hogy az emberi mulasztásból fakadó baleseteket és életveszélyes helyzeteket hatékonyan meg lehet előzni.

Ügyfeleink érdekeit a legmesszemenőbbekig szem előtt tartjuk. Maximális együttműködésünket s partnereink elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gépvizsgálatokra szóló megbízásaink az élelmiszer-, a műanyag- és a fémipari tevékenységet folytató gyártóktól az agrárvállalatokon át egészen az informatikai cégekig a legkülönbözőbb szakterületekről érkeztek (lásd: Referenciáink!).

A DEKRA tökéletes megoldás a dolgozók biztonságára, s tökéletes megoldás Önnek!

Hivatkozások jogszabályi háttere (kiemelések):

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt)

Munkavédelmi üzembe helyezés

21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján (lásd lentebb: „A veszély fogalma a 87. § 11. pontja alapján” címmel!), illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

VIII. Fejezet értelmező rendelkezések

87. § E törvény alkalmazásában:

7. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A veszély fogalma a 87. § 11. pontja alapján

Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.



Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)

             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Igénybe venné szolgáltatásunkat?

Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat és felkeressük!

Kérjen tőlünk ajánlatot!

Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák