Zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység


A zajmérés és a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységet magába foglaló zajvizsgálat célja, hogy a környezeti zajra előírt határértékek teljesülését ellenőrizze. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete írja le (Lásd a Jogszabályi háttér menüpont alatt!).

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Mely esetekben van szükség zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységre?

Egyrészt akkor, ha Ön új létesítményt tervez, vagy a meglévőt bővítené. Ebben az esetben ugyanis a kivitelezőt mindenképpen érdemes arról informálnia, hogy a létesítmény működése során milyen határértékeknek kell majd megfelelnie: a tervezés fázisában lényegesen olcsóbb a határértékek betartására felkészülni, mint később a nem megfelelő tervezésből fakadó gondokat orvosolni. Jó tudni például, hogy a jogszabályok által meghatározott normál értékeket (lásd. Jogszabálytárunkban a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletét!) a környék összes létesítményének zajszintje együttvéve sem haladhatja meg. Tehát, ha a már meglévő létesítményét bővíteni szeretné, vagy új létesítményt tervez, azért hogy a leendő létesítmény üzemelése során a zajszint mindenképpen a határértékeken belül maradjon, érdemes igénybe vennie a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységet.

Másrészt akkor, ha lakossági panasz érkezik a vállalathoz. A lakossági panaszoknak, illetve akár már a határértékeket meghaladó zajkibocsátás és -terhelés gyanújának érdemes mihamarabb utánajárni (sőt, ha lehet, zajméréssel valamint zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységgel elébük menni). Ha ugyanis a hatóság hivatalból végez mérést, és az alapján kiderül, hogy a zajkibocsátás illetve -terhelés meghaladja a határértékeket, nemcsak bírságot szabhat ki, de rendkívül szűk (30 napos) intézkedési terv elkészítésére is kötelez. Ezzel szemben a DEKRA Vizsgálólaboratórium a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység keretében – a zajmérés mellett – a szükséges intézkedési tervet is elkészíti.

Milyen szolgáltatásokat foglal magába a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység?

Tervezett közlekedési létesítmények közút, vasút, repülési, vízi közlekedés zajprognózisát. Zajárnyékoló falak tervezését, helyszíni vizsgálatát. Szórakozóhelyek, hangosítást igénylő rendezvények működési feltételeinek műszeres beállítását.

Építési és bontási engedély zaj és rezgésvédelmi tervfejezetének elkészítését, átadás-átvételhez kapcsolódó műszeres akusztikai vizsgálatokat.

Ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységek esetében telep, berendezés, gép zajvédelmi szempontok alapján történő tervezését, a meglévőek ellenőrző zajmérését, túllépés esetén határérték alá történő zajcsökkentését.

Engedélyeztetéshez telepengedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének elkészítését, zajkibocsátási engedély iránti kérelem dokumentáció elkészítését.
Hatásvizsgálat, hatástanulmány, előzetes hatásvizsgálat, tényfeltárás, EKHE (vagy IPPC) engedélyek zaj és rezgésvédelmi tervfejezetének elkészítését.

Milyen bejelentésekre lehet szükség?

Ha egy létesítmény olyan tevékenységet készül folytatni, amely a környezetére nézve várhatóan zajterheléssel fog járni, vagy egy már működő létesítményen történik valamilyen változtatás, bővítés, akkor erről ajánlott az illetékes hatóságnál – közlekedési és üzemi zaj esetében a Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőségnél, a szórakoztató létesítmények, valamint egyéb épületeken (például társasházakon) belüli zajforrás esetében pedig az illetékes önkormányzatnál – egy alapbejelentést (lásd Jogszabálytárunkban a zajkibocsátási határérték kérelmet!) tenni. Ezt a bejelentést egyébként – gyanú esetén – maga a hatóság is előírhatja.

A legkisebb hatásterületű zajforrások (pl. egy otthonában dolgozó varrónő) esetében általában elegendő egy ún. „egyszerűsített engedélyeztetés", míg számos más tevékenység esetében a cégnek bejelentési kötelezettsége lehet (pl. egy autómosónak), megint más tevékenységek (pl. egy hulladék feldolgozó üzem tevékenysége) esetében pedig telephely-engedélyt is kell kérni. Fontos látni, hogy ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatosan általában fel sem merül bennünk, hogy zajjal járnak, valójában sok esetben mégis zajosak. A 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet írja le pontosan, mely tevékenységeket folytató cégeknek van bejelentési kötelezettségük és melyeknek kell telephely-engedélyt is kérniük.


 

A lakossági panaszokat mindenképpen érdemes zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységgel megelőzni, mert ha a hatóság ellenőrzés keretében mérést végez, és az alapján kiderül, hogy a zajkibocsátás illetve -terhelés meghaladja a határértékeket, nemcsak bírságot szabhat ki, de rendkívül szűk (30 napos) intézkedési terv elkészítésére is kötelez. Ezzel szemben a DEKRA Vizsgálólaboratórium a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység keretében már a tervezés szakaszában elősegíti, hogy a zajkibocsátás és -terhelés a létesítmény indulásakor a határértékeken belül maradjon, lakossági panasz esetén pedig a zajmérés mellett intézkedési tervet is készít.

Jó tudni, hogy a tervezés fázisában még lényegesen olcsóbb a határértékek betartására felkészülni, mint később a nem megfelelő tervezésből fakadó gondokat orvosolni. A jogszabályok által meghatározott normál értékeket (lásd. Jogszabálytárunkban a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletét!) egyébként a környék összes létesítményének zajszintje együttvéve sem haladhatja meg. (Lásd Jogszabálytárunkban a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet I. számú mellékletét!)

Tehát, akár a már meglévő létesítményét szeretné bővíteni, akár új létesítményt tervez, akár lakossági panasz alapján kényszerül zajcsökkentő intézkedésekre, azért hogy a létesítmény üzemelése során a zajszint mindenképpen a határértékeken belül maradjon vagy végre oda kerüljön, érdemes igénybe vennie a DEKRA Vizsgálólaboratórium zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységét.

Az akusztikai tervezés és a zajcsökkentést célzó intézkedési terv elkészítése mellett a DEKRA Vizsgálólaboratórium az engedélyeztetésben is a segítségére van: készséggel vállalja telepengedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének, valamint zajkibocsátási engedély iránti kérelem dokumentáció elkészítését.

A DEKRA tökéletes megoldás a lakosság biztonságára, s tökéletes megoldás Önnek!

Ha a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szeretne informálódni, akkor kattintson ide!

Ha a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szeretne tájékozódni, akkor kattintson ide!

Ha a zajkibocsátási határérték kérelmet szeretné megtekinteni, akkor kattintson ide!

Ha az érdekli, hogy mely tevékenységet folytató cégeknek van bejelentési kötelezettségük és melyeknek kell telephely-engedélyt is kérniük, akkor kattinson ide!

Ha a zajkibocsátási határérték megállapításának módszeréről szeretne tájékozódni, akkor kattintson ide!




284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdésének a), f) és i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:


A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) közterületi rendezvényre,

b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,

c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,

e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint

f) a vallási tevékenység végzésére.


Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell;

b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető;

c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;

d) környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz;

e) építési zaj- vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz;

f) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése;

g) környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj-, illetve rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy;

h) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;

i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e), f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználat, járműmozgás, rakodás;

j) veszélyes mértékű környezeti zaj:

ja) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét,

jb) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;

k) veszélyes mértékű környezeti rezgés: olyan környezeti rezgés, amely meghaladja a rezgés-szennyezettség (a továbbiakban: rezgésterhelés) megengedett határértékét;

l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés;

m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése;

n) közlekedési vonalas létesítmény: közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya;

o) távlati forgalom: a közlekedési létesítmény tervezésének évéhez képest 15 év múlva előrebecsült forgalom nagysága;

p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti

pa) lakó-, üdülő-, vegyes terület,

pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei,

pc) zöldterület (közkert, közpark),

pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el;

q) védendő (védett) épület, helyiség:

qa) kórtermek és betegszobák,

qb) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,

qc) lakószobák lakóépületekben,

qd) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,

qe) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,

qf) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,

qg) éttermek, eszpresszók,

qh) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek;

r) közüzemi létesítmény: víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyűjtést, -kezelést, hulladékgyűjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhőszolgáltatást végző létesítmény;

s) védendő homlokzat: zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol;

t) csendes övezet: rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület;

u) fokozottan védett terület: a szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek.


Általános rendelkezések

3. § (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.

(2) A kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentősnek minősíteni.

(3) A 4. §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.


Környezetvédelmi hatóság kijelölése

4. § (1)1 Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző gyakorolja az alábbi esetekben:

a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá

b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint

c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben

ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve

cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.

(2)2 Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) gyakorolja.

(3) A felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört

a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén,

b) valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében,

c) a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban.

(4)3 A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség gyakorolja.


Hatásterület

5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni

a) előzetes vizsgálati eljárásban,

b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban,

c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban,

d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban,

e) az a)–d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy

f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

(4) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület.

(5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni.

(6) A környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül – a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB.

(2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során

a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni,

b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat.

(3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható.

7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek

a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és

b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet a közútkezelő által nyilvántartott, legutolsó rendelkezésre álló, éves átlagos napi forgalmi adatok alapján és a szállítási, fuvarozási tevékenység várható legnagyobb napi forgalma alapján külön jogszabály szerinti számítással kell meghatározni.

8. § A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés – külön jogszabályban meghatározott – rezgésterhelés-növekedést okoz.

Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények

9. § (1) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

(2) A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek.

(3) Ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor – a tervezés során – meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékét, és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez.

(4) A környezetvédelmi hatóság a háttérterhelés mértékére vonatkozó, rendelkezésére álló adatokat kérelemre a létesítmény tervezőjének vagy tulajdonosának rendelkezésére bocsátja.

(5) A létesítésére irányuló engedélyezési tervben szereplő zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket és a rezgéscsökkentő műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani.

(6)4 Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság – a tevékenység környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek való megfelelősége kérdésében – szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal előírását.


Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó
szabályok

10. § (1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság – megfelelő határidő tűzése mellett – felhívja annak teljesítésére.

(3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha

a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy

b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

(4)5 A zajkibocsátási határértékről – a zajterhelési, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján – a környezetvédelmi hatóság dönt.

(5) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja, kivéve, ha a kérelmező a létesítésre irányuló kérelmét is visszavonta.

11. § (1) Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.

(2) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság:

a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és előírja annak teljesítési határidejét,

b) rezgésterhelés okozója részére előírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi.

(4) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja.

(5) A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

(6) Az üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 30 napon belül.

Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások

12. § A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.

13. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól

a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,

b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó

építőipari tevékenységre.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

(3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

(4)6

Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások

14. § (1) A közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek.

(2) Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály7 szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság

a)8 a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi,

b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére.

A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület

15. § (1) Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek.

(2) A kijelölését megelőzően a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket.

(3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője vagy fenntartója is jogosult. Ez esetben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a kijelölés kezdeményezőjét terheli.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdés szerinti fokozott védelem érvényesítése érdekében

a) a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működése – országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés időpontjában létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények kivételével – térben, időben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele,

b) meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor.

(2) Olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthető, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik.

(3) Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről a jegyző értesíti a felügyelőséget.

Intézkedési terv

17. § (1)9 Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

(2)10

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi.

(4) Az üzemi és szabadidős zajforrásokra készített intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha – a közüzemi létesítmények üzemeltetőinek kivételével – az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését.

(5) Az intézkedési terv tartalmazza:

a) a zaj csökkentésére tervezett intézkedéséket,

b) azok várható eredményét,

c) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját.

18. §11 Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket – a közüzemi létesítmények, valamint a közlekedési vonalas létesítmények kivételével – a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet:

a) 1–6 dB túllépés között korlátozza,

b) 7–10 dB túllépés között felfüggeszti,

c) 10 dB túllépés felett megtiltja.

Fokozottan zajos terület

19. § (1) Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kijelölés érdekében az intézkedési tervnek (17. §) tartalmaznia kell a fokozottan zajos terület kijelöléséhez szükséges adatokat:

a) a fokozottan zajos területre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket,

b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással,

c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését,

d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését,

e) a számításokat végző szakértő engedélyének számát,

f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (helyrajzi szám),

g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva.

(3)12 A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe – a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt – betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek.

(4) A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére.

(5) A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni.

(6) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a fokozottan zajos terület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),

b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását.

20. § (1) Fokozottan zajos terület A–D jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szálló jellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi épületek, temetők, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével), hivatali épületek létesítése céljából nem adható ki:

a) telekalakítási engedély,

b) elvi építési és építési engedély,

c) fennmaradási engedély, amennyiben az engedélyezési eljárásra az építési engedély hiánya miatt került sor,

d) rendeltelés megváltozására irányuló engedély.

(2) Fokozottan zajos terület A–D jelű övezetében annak kijelölésekor meglévő, az (1) bekezdésben felsorolt épületek engedélyköteles bővítése akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelő passzív akusztikai védelemre tervezett megoldást.

(3) Fokozottan zajos terület E–G jelű övezetében új kórházi és egyéb egészségügyi ellátását nyújtó épületek létesítése, a fokozottan zajos terület kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása ilyen célra akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelő passzív akusztikai védelmet.

21. § (1) A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zaj- csökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

(2) A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévő, jogerős építési engedéllyel rendelkező védendő lakó- és üdülőépület tulajdonosának igénylése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetője) köteles biztosítani épületek megfelelő passzív akusztikai védelmét.

(3) A fokozottan zajos terület kijelölését követően létesített vagy bővített védendő épületek esetén az építtetőt terheli a megfelelő passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége.

22. § A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétől számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének.

23. § (1) A közüzemi létesítmény üzemeltetője a fokozottan zajos terület e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított három éven belül köteles gondoskodni megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legnagyobb zajterhelésű övezetnél kisebb zajterhelésű övezetek esetében az igénybejelentéstől számított hat éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. Óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítményekkel kapcsolatos zajvédelmi intézkedéseket az igénybejelentéstől számított két éven belül kell végrehajtani.

(3) A fokozottan zajos terület későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított három éven belül ki kell elégíteni.

24. § (1) Amennyiben a fokozottan zajos terület településrendezési terv szerinti besorolása megváltozik, erről a helyi települési önkormányzat jegyzője 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.

(2)13 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a környezetvédelmi hatóság a fokozottan zajos terület határát módosítja. A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a 22. § szerint nyújthatják be igényeiket.

(3) A fokozottan zajos területet kijelölő határozatot a környezetvédelmi hatóság módosítja, ha a közüzemi létesítmény kibocsátásában történt változás indokolttá teszi.

(4) A fokozottan zajos terület kijelölését a környezetvédelmi hatóság megszünteti, ha a kijelölést szükségessé tevő közüzemi létesítmény megszűnik.

A fokozottan zajos területre vonatkozó építési és terület-felhasználási általános előírások

25. § (1) A fokozottan zajos területen a külön jogszabály14 szerinti terület-felhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.

(2) Települések – 4. számú melléklet szerinti – fokozottan zajos területének A–D jelű övezetében nem jelölhető ki zajtól védendő terület.

(3) Települések fokozottan zajos területének E–G jelű övezetében csak olyan zajtól védendő terület jelölhető ki, amire a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek.

Zaj- és rezgésbírság

26. § (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető

a)15 az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket – a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően – túllépi,

b)16 az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi,

c)17 az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,

d)18 a rezgésterhelési határértéket túllépi,

e)19 a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,

f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki.

27. § A környezetvédelmi hatóság a 26. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

28. § (1) A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak – külön jogszabály szerinti – zajvizsgálatot kell elvégezni.

(2) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha

a) a zajforrás működésében, illetve zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és

b) a zajforrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

29. § A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

30. § (1) Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 1. pontja alapján kell meghatározni.

(2) A 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott bírság a 3. számú melléklet 1. c) pontja alapján abban az esetben szabható ki, ha a zajforrás és a zajtól védendő helyiség azonos vagy közös fallal rendelkező épületben található.

(3) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét a környezetvédelmi hatóság – a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével – 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság 6 havonta ismételhető.

31. § (1) Ha a bírságolandó magatartás építésügyi tevékenység, akkor a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti 2. összefüggés alapján kell megállapítani, ha a zajokozás a jogszabály szerinti zajterhelési határértéket meghaladja.

(2) Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22–06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított zajbírság havonta ismételhető, ha az ellenőrző környezetvédelmi hatóság ismételt zajvizsgálattal megállapítja, hogy a határérték túllépése továbbra is fennáll.

(4) Nem kötelezhető az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére az az üzemeltető, akinek a környezetvédelmi hatóság a határérték betartása alól felmentést adott.

32. § (1) A rezgésterhelési határérték túllépése esetén a rezgésbírság összegét ezer forintra kerekítve a 3. számú melléklet 3. pontja alapján kell meghatározni.

(2) A rezgésbírságot a nappali és az éjszakai időszakra külön-külön kell kiszámítani, és a kettő közül a nagyobb összeget kell kiszabni. Az éjszakai időszakban a vizsgált helyiségek közül csak azok a helyiségek számíthatók be a bírság meghatározásakor, amelyeket rendeltetés szerint éjszaka is használnak.

(3) A rezgésbírság megállapítását megelőzően a környezetvédelmi hatóság – külön jogszabály szerint – megalapozó vizsgálatot végez.

(4) A rezgésbírság összegét a környezetvédelmi hatóság, a rezgés csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével, 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.

(5) A rezgésbírság 6 havonként ismételhető.

(6) Ismételt rezgésbírságot megalapozó vizsgálatnál nem szükséges vizsgálatot elvégezni, ha a rezgésforrás

a) működésében az előző vizsgálat óta nem történt változás, és

b) hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

Zaj- és rezgésvédelmi szakértő kötelező megbízása

33. § Környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl:

a) egységes környezethasználati engedély iránti kérelem zajvédelemi munkarészének kidolgozásához,

b)20 előzetes vizsgálati dokumentáció, előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolt dokumentáció és környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez,

c) zaj és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítéséhez,

d) megfelelő passzív akusztikai védelem tervezéséhez,

e) csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály21 szerinti zajterhelési zajtérkép,

f) önkormányzati/helyi zajvédelmi rendelettervezet műszaki előkészítéséhez.

Jogutódlás22

33/A. §23 A környezetvédelmi hatóság jogerős határozata alapján jogosított ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép a 10. § (4) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdés a) pontjában, a 17. § (1) és (3) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

Átmeneti és záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor működő,

a) üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek az 5. § (3) bekezdés szerinti hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket,

b) zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el,

a 10. § (1) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(3) A (2) bekezdés alapján benyújtott kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje 2012. január 1.

(4)24



1. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek25

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint:

41 épületek építése

42 egyéb építmények építése

43 speciális szaképítés

45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

46 nagykereskedelem

47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)

55 szálláshely szolgáltatás

56 vendéglátás

73 reklám, piackutatás

81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés

90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység

93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység



2. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

Az engedélyezési terv zaj és rezgés elleni védelmi dokumentációjának tartalmi követelményei

1. Az üzemi és szabadidős zajforrás létesítésekor készítendő terv zajvédelmi dokumentációjában

1.1. ismertetni kell a létesítmény egyedi zajforrásait, működési idejét, helyüket átnézeti helyszínrajzon be kell mutatni,

1.2. ismertetni kell és térképen be kell mutatni a várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzetét,

1.3. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolását,

1.4. amennyiben a zajforrás hatásterületét e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása alapján méréssel, illetve számítással kell meghatározni, közölni kell a hatásterület méréssel, illetve számítással meghatározott háttérterhelés értékeit is,

1.5. meg kell adni a megítélés helyén várható zajkibocsátás értékét a nappali és – szükség esetén – az éjszakai időszakra egyaránt,

1.6. meg kell adni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható,

1.7. meg kell jelölni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték-túllépés várható mértékét,

1.8. meg kell adni a zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírását, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését,

1.9. ki kell mutatni, hogy a tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás teljesíti a védelmi követelményeket,

1.10. a 7. § szerinti közlekedési eredetű zajterhelésnél ismertetni kell a lehetséges alternatívák bemutatásával a kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását és ezek közül meg kell adni a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási útvonalat.

A zajvédelmi munkarészt részletes számítással kell megalapozni.

2. Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekből az 1.5–1.9. pont szerinti számítások, műszaki becslések elvégezhetőek, akkor az engedélyezési tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például a zajforrások egyedi zajkibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges műszaki zajcsökkentési intézkedések (például zajvédő fal, tokozás).

3. Ha a forrás működésével összefüggésben olyan zajok keletkezésére is számítani lehet, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkoztatható, akkor az ezek elleni hatékony védelemre is ki kell terjednie az engedélyezési tervnek vagy szakvéleménynek.

4. Közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zajvédelmi munkarészében

4.1. be kell mutatni a közlekedési létesítmény nyomvonalát, védendő épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, meg kell határozni a hatásterületen lévő védendő területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzetét,

4.2. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolását,

4.3. a tervezett forrás zajkibocsátásának jellemzőit a távlati (15 évvel későbbi időpontra számított) forgalom alapján kell meghatározni, közölni kell a számítás alapját képező forgalmi adatokat is,

4.4. ismertetni kell a védendő területeken a meglévő háttérterhelés és a várható zajterhelés nagyságát a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt,

4.5. meg kell határozni azokat a zajcsökkentési intézkedéseket, amelyekkel a zajvédelmi követelmények teljesíthetők,

4.6. ha kültéri védelmi intézkedésekkel nem lehet a zajvédelmi követelmények szükséges mértékű teljesítését biztosítani, akkor meg kell adni a követelmény várható túllépésének helyét, kiterjedését (a túllépéssel érintett védendő épületek, területek pontos megnevezésével) és mértékét (épületszintenként is), a túllépéssel érintett lakások számát, az összes érintett lakásszámhoz viszonyított arányát.

5. Ha a meglévő közlekedési zajforrás okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéshez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell.

6. Környezeti rezgésforrás engedélyezési tervének rezgésvédelmi munkarészében vagy a rezgésvédelmi szakvéleményben

6.1. meg kell határozni a tervezett rezgésforrás védendő épületekhez, helyiségekhez viszonyított pontos helyzetét,

6.2. ismertetni kell az érintett, védendő épületek rezgésvédelmi szempontú besorolását és a védendő helyiségeikre érvényes rezgésterhelési követelményeket,

6.3. meg kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben rezgéscsökkentési intézkedés nélkül a határértéket meghaladó rezgésterhelés várható,

6.4. meg kell határozni a rezgéscsökkentésre alkalmazható módszereket, az alkalmazásuktól várható rezgés- csökkenés mértékét,

6.5. ki kell mutatni, hogy a tervezett rezgésvédelmi módszerek alkalmazásával a rezgésterhelés kielégíti a vonatkozó követelményeket,

6.6. ha a meglévő közlekedési forrástól származó rezgésterhelés határérték feletti, a bővítés, rekonstrukció engedélyezési tervében a rezgéscsökkentés lehetőségeire konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell,

6.7. a rezgésvédelmi munkarészt szükség esetén, részletes számítással vagy összehasonlító mérés eredményének bemutatásával kell megalapozni,

6.8. a terhelési követelmények betartásához szükséges rezgésvédelmi intézkedések megvalósítására elkülönített költségvetési fejezetet kell készíteni.

7. Védendő épületben vagy azzal szomszédos épületben létesíteni tervezett zajforrás engedélyezési tervében, illetve a zajvédelmi szakvéleményben

7.1. meg kell határozni a befoglaló épületben és más szomszédos épületben a zajforrás hatása által érintett védendő helyiségeket,

7.2. a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy műszaki előírás felhasználásával meg kell határozni a zajforrás és a védendő helyiségek közötti épületszerkezetek szükséges hangszigetelési követelményeit,

7.3. meg kell határozni a védendő helyiségek meglévő és várható zajterhelését a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt,

7.4. szükség esetén a zajforrás és a védendő helyiségek közötti térelválasztások hangszigetelését méréssel kell megállapítani. A mérési eredményeket akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a mérés a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy műszaki előírás szerinti,

7.5. ha az épületszerkezetek hangszigetelése vagy a várható zajterhelés nem felel meg a követelményeknek, akkor meg kell határozni a szükséges zajcsökkentési, illetve épületakusztikai intézkedéseket, és igazolni kell, hogy ezek végrehajtása a követelmények teljesülését eredményezi,

7.6. részletes számítással kell megalapozni a zajvédelmi munkarész vagy szakvélemény megállapításait,

7.7. alkalmazni kell e melléklet 3. pontjában foglaltakat is.




3. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

A zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok

1. pont

1. a) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az oktatási létesítmények területén vagy gazdasági területen a védendő homlokzatok előtt okozott zajkibocsátási határértéktúllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

 

(1.1. összefüggés)

ahol:

B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépített területen,

TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól védendő helyiségek száma,

; ha N < 15db, egyébként CA=1

(1.2. összefüggés)

; ha TÜK < 6 dB, egyébként CB=1

(1.3. összefüggés)

1. b) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által temetőben, üdülőterületen, zöldterületen, különleges területek közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

(1.4. összefüggés)

ahol

B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépítetlen területen,

TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

1. c) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott határérték-túllépés esetén a zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

(1.5. összefüggés)

ahol:

B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,

TÜK: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

N: a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő helyiségek száma,

CA: az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező,

CB: az 1.3 összefüggés szerinti módosító tényező.

2. pont

Építési zajforrás által okozott zajterhelési határérték- túllépés esetén a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

B = 50.000 TÉP CB,

(2. összefüggés)

ahol

B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege,

TÉP: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben,

CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

3. pont

Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

(3. összefüggés)

ahol

B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege,

k: napszaktól függő tényező:

nappal megállapított túllépés esetén: k =1,

éjszaka megállapított túllépés esetén: k =2

N: azon védendő helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül.

4. pont

Az alábbi pontokban felsorolt bírság megfizetésére köteles, aki (az a szervezet):

a) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek – ide nem értve a zajkibocsátási határérték betartására irányuló kötelezettséget – nem tesz eleget:

100 000 Ft,

b) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelően teljesíti:

50 000 Ft.


4. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

Fokozottan zajos területek övezeti besorolása

Övezet

LAM mértékadó A-hangnyomásszint

Nappal (06–22 h)

Éjszaka (22–06 h)

A jelű övezet

LAM>75

LAM>65

B jelű övezet

75łLAM>70

65łLAM>60

C jelű övezet

70łLAM>65

60łLAM>55

D jelű övezet

65łLAM>60

55łLAM>50

E jelű övezet

60łLAM>55

50łLAM>45

F* jelű övezet

55łLAM>50

45łLAM>40

G* jelű övezet

50łLAM>45

40łLAM>35





1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének általános szabályairól1

Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:2


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

Kt.1. § (1)3 A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
(2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti
a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;
b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;
c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;
d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;
e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;
f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;
g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását;
h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését;
i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.

A törvény hatálya
Kt.2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:
a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;
b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.
(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki
a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).
(3) A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
Kt.3. § (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek, különösen:
a) a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról,
b) a bányászatról,
c) az energiáról,
d) az erdőkről,
e) az épített környezet alakításáról és védelméről,
f)4 a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földről,
g) a halászatról,
h) a közlekedésről, közlekedési alágazatonként,
i) a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról,
j) a területfejlesztésről,
k) a vadgazdálkodásról
l) a vízgazdálkodásról,
m) a hulladékokról,
n) a veszélyes anyagokról.
(2) Az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében — e törvénnyel összhangban — külön törvények rendelkeznek:
a) a természet és a táj védelméről,
b) az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről,
c) a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről,
d) a műemlékek védelméről.

Alapfogalmak

Kt.4. § E törvény alkalmazásában

1.5 környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

2.6 környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

3.7 természeti erőforrás: a — mesterséges környezet kivételével — társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;

4.8 környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

5.9 környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke;

6.10 környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;

7.11 környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;

8.12 környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;

9.13 környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység;

10.14 környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye;

11.15 környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás;

12.16 környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;

13.17 környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

14.18 környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója;

15.19 környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés;

16.20 helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

17.21 eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

18.22 megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét;

19.23 környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás;

20.24 hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet;

21.25 érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik;

22.26 érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik;

23.27 helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén;

24.28 igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást idézhet elő;

25.29 kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást idézhet elő;

26.30 szennyezettségi határérték a környezet valamely elemének olyan — jogszabályban meghatározott — mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása — a mindenkori tudományos ismeretek alapján — környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;

27.31 leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység;

28.32 az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

– legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

– az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;

– a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.

29.33 fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;

30.34 elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés;

31.35 megelőzés:: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;

32.36 környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

33.37 téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik Magyarország területén fekvő helyre vagy földrajzi területre;

34.38 téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye;

35.39 metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását;

36.40 téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel elvégezhető művelet;

37.41 téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el;

38.42 interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és a téradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyan összekapcsolódásnak a lehetősége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatások elérését magasabb minőséggel biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek elkülönülten;

39.43 térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.

40.44 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.

Kt.5. § E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülő tevékenységet.


A környezet védelmének alapelvei

Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás

Kt.6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;

b) megelőzze a környezetszennyezést;

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.

(3)45 A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

Kt.7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.46

Kt.8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.

(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.

Felelősség

Kt.9. § A környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.


Együttműködés

Kt.10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.

(2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Kt.11. § (1)47 A környezetvédelmi érdekek érvényesítését Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmel összefüggő együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.

(2) Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok környezeti érdekeire, az országhatárokon átterjedő környezetterhelés, illetőleg környezetveszélyeztetés csökkentésére, a környezetszennyezés és a környezetkárosítás megelőzésére.


Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

Kt.12. §48 (1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.

(2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekű adatokat – megismerni.

(3) Az állami szervek, az önkormányzatok – kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minőségükben –, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.

(4) A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében a környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőt nevezhet ki.

(5) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.

(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti.

(7) A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg.

(8)49 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó olyan jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, illetve környezetvédelmi hatósági szerződést közzé kell tenni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár.

(9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.



II. Fejezet

A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK


A környezeti elemek egységes védelme

Kt.13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.

(2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.

(3)50 Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése.

A föld védelme

Kt.14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

(2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

Kt.15. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

(2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

Kt.16. § Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt — külön jogszabály rendelkezése szerint — gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.

Kt.17. § (1) A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan — ha törvény így rendelkezik — igénybevételi határértéket kell meghatározni.

(2) A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy jogszabály rendelkezései szerint hatósági határozatban megállapított határértéket.

(3) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után — jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezethasználat során is — a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni.


A víz védelme

Kt.18. §51 (1)52 A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre.

(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni

a) a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,

b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket,

c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,

d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.

(4) A védett területekről – a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs Rendszer részeként – nyilvántartást kell vezetni.

(5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen:

a) a felszíni, és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,

b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.

(6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni.

(7)53 A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket – a Kormány nyilvános egyedi határozatával közzétett – vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell meghatározni.

Kt.19. § (1) A víz — mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás — kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlettípusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A vízigények kielégítésének sorrendjéről külön törvény rendelkezik.

(3) A környezet igénybevétele — így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások — esetén gondoskodni kell arról, hogy

a) a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon;

b)54 a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint

c) a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak.

Kt.20. § Az

a) ivóvízellátást biztosító,

b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,

c) a természet védelme szempontjából jelentős,

d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt

vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni.

Kt.21. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése — megfelelő kezelést követően — csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

(2) A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.


A levegő védelme

Kt.22. § (1) A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.

(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

(3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az élővilág védelme

Kt.23. § (1) Az élővilág védelme — az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével — valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.

(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(3) Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.

Az épített környezet védelme

Kt.24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.

Kt.25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.

(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység — külön védelmi intézkedés nélkül — nem folytatható.

Kt.26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály55 szerint kell kialakítani és fenntartani.

Kt.27. §56 A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, – e törvény 43–44. §-aira is figyelemmel – továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.


Veszélyes anyagok és technológiák

Kt.28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.

(2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor — beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat — továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.

Kt.29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság — hatósági engedély alapján — a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni.

(3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt — külön jogszabályi rendelkezés hiányában — környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.


Hulladékok

Kt.30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre — ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is —, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.

(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.

(3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.


Zaj és rezgés

Kt.31. § (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

(2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani:

a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;

b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;

c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

(3)57 A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését – a külön jogszabály alapján – stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.


Sugárzások

Kt.32. § A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra.

Közös szabályok

Kt.33. § A környezet védelme érdekében — e törvény szerint — meg kell határozni a környezeti elemek mennyiségi és minőségi értelemben elérendő célállapotát [38. § g) pont].

Kt.34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelőlhetők ki.

(2) A védelmi övezetekben — külön jogszabályok rendelkezése alapján — egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyagfelhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el.

(3) A védelmi övezetek kijelölésénél is a 29. §-ban foglaltak az irányadók.

Kt.35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében — az e törvényben meghatározottak szerint — igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát is.

Kt.36. § A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat külön törvények, a törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat — az e törvényben foglaltak alapulvételével — a Kormány rendeletben állapítja meg.58



III. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG

Az állam környezetvédelmi tevékenysége

Kt.37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el.

(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.

Kt.38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:

a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során;

b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása;

c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;

d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása;

e) a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása;

f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése;

g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;

h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;

i) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.

Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége

Kt.39. § Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében:

a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket;

b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását;

c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról;

d)59

e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait;

f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program

Kt.40. § (1) A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program).

(2)60 A Programnak – a Program időtartamára vonatkozóan – tartalmaznia kell a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.

(4)61 A Programban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.

(5)62 A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása, illetve a végrehajtás helyzetének alakulásától függően javaslatot tehet a Program felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(6)63


A Kormány környezetvédelmi tevékenysége

Kt.41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét.

(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.

(3)64 A Kormány a Programra vonatkozó javaslatot hatévente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszti, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a Program végrehajtásának helyzetéről valamint a környezet állapotának alakulásáról, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását.

(4) A kormányzati fejlesztési feladatok meghatározása során a Kormány érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezet állapotának javítását.

(5) A Kormány környezetvédelmi feladata különösen:

a) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése;

b) a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények megvalósításának, elterjedésének elősegítése;

c) a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható;

d) az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése.


A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai

Kt.42. § (1)65 A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) miniszteri jogkörben

a) irányítja:

aa) törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket,

ab) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását,

ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;

b) elemzi és értékeli:

ba) a környezet állapotát és védelmének helyzetét,

bb) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,

bc) a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait,

bd) a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;

c) a b) pont szerint elvégzett értékelés tapasztalatai alapján kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet;

d) közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában;

e) közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében.

(2)66 A miniszter teljesíti a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke szerinti jelentési kötelezettséget.

(3)67 A víz mint környezeti elem tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a víz mint környezeti elem védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: vízvédelemért felelős miniszter) látja el.


A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél

Kt.43. § (1)68 A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője – a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével – köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefüggő jogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetőleg döntés, amely

a) a környezeti elemekre,

b) a környezet minőségére, vagy

c) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.

(3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.

(4)69 A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott70 olyan tervekre, illetve programokra, – ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is –, valamint ezek módosításaira,

a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és

b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra

(a továbbiakban: terv, illetve program)

a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.

(5)71 A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat

a) kötelező, vagy

b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.

(6)72 A környezeti vizsgálat kiterjed

a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére,

b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.

Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.

(7)73 A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.

Kt.44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:

a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát;

b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot;

c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez;

d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására;

e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e;

f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól.

(2)74 Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából

a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,

b)75 a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv, illetve program tervezetét, (amennyiben a kidolgozó központi államigazgatási szerv – az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.

A véleménynyilvánításra – a tervezet kézbesítésétől számított – legalább harminc napot kell biztosítani.


Országos Környezetvédelmi Tanács

Kt.45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében — legfeljebb 22 tagú — Országos Környezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik.

(2)76 A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként

a) állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,

b)77 állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program tervezetével és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,

c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,

d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.

(3) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt

a)78 a környezetvédelmi céllal bejegyzett egyesületek, valamint

b) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott,

c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott képviselői.

(4) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.

(5) A Tanács tagjai sorából elnököt választ, a miniszter a Kormány képviseletében társelnöke a Tanácsnak.

(6)79 A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.

(7)80 A Tanács működési költségét a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani.



IV. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI


Kt.46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében

a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b)81 önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;

c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;

d)82 együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel;

e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

(2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

a)83 a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá;

b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;

c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;

d)elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;

e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

(3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT. 61/A. §] keretében kell ellátni.

(4)84 A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan – a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint – stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.

Kt.47. §85

Kt.48. §86 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a környezeti zajjal összefüggő szabályozás tekintetében a kerületi önkormányzat képviselő testülete, egyéb környezetvédelmi előírásokkal összefüggésben a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.

(2) A települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.

(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.

(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

a) a füstködriadó terv,

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint

c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés.

(5) A (4) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottak rendelettel történő megállapítása Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(6) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:

a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;

b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése;

c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról.



V. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA


A környezetvédelem tervezési rendszere87

Kt.48/A. §88 (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében – e vagy külön jogszabályban foglaltak előírása szerint – a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni.

(2) A tervezés során

a) az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel,

b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével

össze kell hangolni.

(3) A környezetvédelmi terv készítőjének az előkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskörű társadalmi egyeztetéséről.

Kt.48/B. §89 (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program.

(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza:

a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;

b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat;

c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését;

d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit;

e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.

(3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni.

(4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően – a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével – felül kell vizsgálni.

Kt.48/C. §90 (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít.

(2) A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt.

(3)91 A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik.

(4) A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a programban előirányzott fejlesztések támogatását.

Kt.48/D. §92 (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt.

(2)93 A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását.

(3) A megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról.

(4) A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a környezetvédelmi programban előirányzott fejlesztések támogatását.

Kt.48/E. §94 (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell

a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,

b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel,

c) a zöldfelület-gazdálkodással,

d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,

e) az ivóvízellátással,

f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,

g) a kommunális szennyvízkezeléssel,

h) a településihulladék-gazdálkodással,

i) az energiagazdálkodással,

j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,

k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével

kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program – a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – tartalmazhatja

a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:

aa) a területhasználattal,

ab) a földtani képződmények védelmével,

ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,

ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,

ae) a rekultivációval és rehabilitációval,

af) a természet- és tájvédelemmel,

ag) az épített környezet védelmével,

ah) az ár- és belvízgazdálkodással,

ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,

b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel

kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

(3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.

(4)95

(5)96 Települési önkormányzatok – az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett – közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.

Kt.48/F. §97 (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes

a) környezetvédelmi hatóságnak,

b)98

c) ingatlanügyi hatóságnak és

d) egészségügyi államigazgatási szervnek

e)99 a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), és

f)100 a vízügyi hatóságnak

véleményezésre megküldi.

(2)101 A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet, amelyek 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.

(3)102 A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét – az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl – az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.

(4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját.

(5)103 Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek.

(6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell.


A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer104

Kt.48/G. §105 (1) A környezetvédelmi célkitűzések kialakítása és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának elősegítése érdekében a miniszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt külön jogszabályban meghatározottak szerint egységes elektronikai hálózatot képező Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert létesít és működtet a kormányzati portál részeként.

(2) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerinti Információs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelyek az interoperabilitás követelményének megvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül közvetlenül elérhető az Európai Unió által működtetett térinformatikai hálózati portál.

(3) Ha téradatkezelőnek nem minősülő természetes vagy jogi személy valamely téradattal rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek, kérelmére biztosítani kell a csatlakozási lehetőséget a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez.

(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára hozzáférhetők a következő téradat-szolgáltatások:

a) keresőszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és -szolgáltatásokra vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítését teszi lehetővé;

b) megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyéb magyarázó jellegű adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, a megjelenített téradatok és téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását, megtekintését és átlapozását, valamint a magyarázó jellegű adatok és a metaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja;

c) letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyes részeinek letöltését, valamint – amennyiben az elektronikus úton lehetséges – az azokhoz való közvetlen hozzáférést teszi lehetővé;

d) átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódás biztosítása céljából meghatározott téradatkészleteknek – az adatigénylő igénye szerinti feldolgozás útján való – átalakítását biztosítja;

e) lehívási szolgáltatás, amely az a)–d) pontok szerinti téradat-szolgáltatások folyamatos elérését teszi lehetővé.

Kt.48/H. §106 (1) A téradatkezelő a 48/G. § (4) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott téradat-szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelő ebben az esetben az adatigényelővel – a díjfizetésre is kiterjedő – megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerződés) köt. Az adatigénylő számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerződésnek az interneten keresztül történő megkötését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Közösség intézményei és szervei számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jog alapján fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében nyújtott téradatkészletekért és -szolgáltatásokért díj nem szabható ki.

(3) A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlan megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylő közigazgatási szerv vagy közfeladatot ellátó más szervezet tekintetében – a közfeladatai ellátásán kívül eső tevékenysége körében, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában – ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.

(4) A díj nem haladhatja meg az adatok gyűjtésének, előállításának, frissítésének, feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásának a költségét. A díjak mértékét a téradatkészletek és -szolgáltatások szükséges minőségének és rendelkezésre állásának biztosítását szolgáló minimális szinten kell tartani, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt, összhangban a téradatkészleteket kezelő és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságok önfinanszírozási követelményeivel.

(5) A téradatkezelő a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint a díjképzésének elveit.


Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás

Kt.49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter — a Kormány által meghatározottak szerint — mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet.

(2) Az Információs Rendszert úgy és olyan területi sűrűséggel kell megszervezni és telepíteni, hogy annak alapján

a) a környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapotának változása — a társadalmi-gazdasági összefüggésekkel és a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások szempontjából is értékelhető formában — mennyiségileg és minőségileg meghatározható, és nemzetközileg összehasonlítható legyen;

b) a környezetre gyakorolt hatások okai kielégítő pontossággal megállapíthatók legyenek (beleértve a károsítások okozati viszonyainak megállapításához szükséges részletes bontásokat is);

c) a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhetővé váljon;

d) a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megtehetők legyenek;

e) felhasználható legyen tervezésre.

(3)107 Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokat a környezetvédelmi igazgatási szerv látja el.

(4) A környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos — jogszabályokban meghatározott — adatszolgáltatásra vonatkozó költségeket az adatszolgáltatásra kötelezett viseli.

Kt.49/A. §108 A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.

Kt.50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt — jogszabályban meghatározott módon — mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.

(2)109 A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a környezetvédelmi igazgatási szerv részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(3)110 A környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek — kormányrendeletben meghatározottak szerint — kötelesek az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátani.

Kt.51. § (1)111 A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.

(2) A miniszter az adatgyűjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormány elé az ország környezeti állapotának alakulásáról.

(3) A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.


Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba

Kt.52. § (1) Jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2)112 A bejegyzést a környezetvédelmi hatóság kezdeményezi, illetve azt – felelősség bírósági megállapítása esetén – a bíróság hivatalból rendeli el.

(3) A bejegyzés alapjául szolgáló környezetszennyezettség ténye, mértéke és jellege megszűnését, illetve megváltozását az ingatlan tulajdonosa kérelmére a bejegyzést kérő hatóság, illetve a bejegyzést elrendelő bíróság állapítja meg, majd a bejegyzés törlése, illetve módosítása iránt hivatalból intézkedik.

Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés

Kt.53. § (1) A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és technika fejlesztésével, a tudományos kutatómunka és a műszaki fejlesztés szervezésével, továbbá a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek elterjesztésével, valamint gyakorlati alkalmazásával is elő kell segíteni.

(2)113 A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelem fejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. E kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatási célok teljesítésének biztosítása — a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel együttműködésben — a miniszter feladata.


Környezeti nevelés, képzés, művelődés

Kt.54. § (1)114 Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.

(3)115 Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik az oktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel.

(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében.

(5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja

a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint

b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit,

c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.

(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie.

Kt.55. § (1)116 Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében — szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával — támogatja.

(2)117 A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.



VI. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI

Kt.56. § (1)118 A központi költségvetés

a) támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;

b) támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén;

c) finanszírozza a környezetkárosodást megelőző intézkedések, a helyreállítási intézkedések költségeit azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható;

d) megtéríti a 102/A. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a környezetveszélyeztetés, valamint a környezetkárosodás elhárításához és csökkentéséhez szükséges intézkedések költségeit;

e) megelőlegezi szükség esetén az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a környezetkárosodást megelőző intézkedések, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit.

(2)119 Amennyiben a környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedések költsége azért nem volt másra áthárítható, mert a környezethasználó, illetve az ingatlan tulajdonosa ismeretlen volt, és ezen személyek utóbb ismertté válnak, az elvégzett intézkedések költségeit – amennyiben a 102/A. § (1) bekezdése alapján azok alól nem mentesülnek – a 102. § szerint viselni kötelesek.

(3)120 A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélő termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható.

(4)121


Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat122

Kt.57. §123 A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását – a külön törvényben meghatározott tájrendezést –, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok

Kt.58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat — Budapesten a fővárosi önkormányzat is — önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.

(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b)124 az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) egyéb bevételek.

(3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illeti meg.

(4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

(5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.

(6) A környezet igénybevétetelével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a)b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.

(7)125 Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményező települési önkormányzat a törvényszék székhelyén működő járásbírósághoz, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes.


A környezet használata után fizetendő díjak

Kt.59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:

a) környezetterhelési díjak,

b) igénybevételi járulékok,

c) termékdíjak,

d) betétdíjak

(a továbbiakban együtt: díjak)

(2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.

(3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettek érdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat időben és mértéküket tekintve fokozatosan kell bevezetni.

(4) A díjakról rendelkező külön jogszabályban úgy kell meghatározni a felhasználás céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntő része a díj fizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetőleg környezet-igénybevettség mérséklésére legyen fordítható.

(5)126


Környezetterhelési díj

Kt.60. § (1) A környezethasználó a környezetterhelésért — külön jogszabályban meghatározott esetekben — környezetterhelési díjat köteles fizetni.

(2) A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

(3) A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő környezetterhelési díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényező területi kategóriától és a kibocsátási határértékektől függően eltérő lehet.

(5) A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség alá tartozó anyagok, energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.


Igénybevételi járulék

Kt.61. § (1) A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.

(2) Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet (Bt. 20. §).

(3) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

(4) A környezeti elem igénybevétele után fizetendő járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényező területi kategóriától függően eltérő lehet.

(5) Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.


Termékdíj

Kt.62. § (1) A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli.

(2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

(3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

(4) A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani.

(5) A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelő kezelésére a termék előállítója, illetőleg forgalmazója, ideértve az importőrt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhető.

(6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját — az 59. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével — a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.

Betétdíj

Kt.63. § (1) Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania.

(2) A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni.



VII. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS

A környezetvédelmi igazgatás

Kt.64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik

a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat — e törvényben meghatározott szabályok szerinti — engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;

b)127 az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása;

c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése;

d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;

e)128 a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése;

f)129 a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.

(2)130

Adatkezelés

Kt.64/A. §131 (1)132 A környezetvédelmi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával

a)133 a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

b)134 környezetvédelmi célú tevékenység végzése,

c)135 a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

d)136 a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása,

e)137 a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése

érdekében tarthat nyilván.

(2)138 Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében

aa) természetes személyazonosító adatok,

ab) lakcím;

b)139 jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében

ba)140 cég neve, cégjegyzék száma, adószáma, statisztikai számjele,

bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

c) egyéni vállalkozó esetében

ca) neve,

cb)141 egyéni vállalkozói igazolvány kiállítója és száma, valamint adószáma és statisztikai számjele, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

cc) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

d) az a)–c) pont esetében

da) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,

db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok

tarthatók nyilván.

(3)142 A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóságok és igazgatási szervek, valamint a katasztrófavédelmi szervek feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén – jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai illetőleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5)143 Természetes személyek ügyfél-azonosítójához tartozó személyes adatokat a természetes személy ügyféli minőségének megszűnését követő 5 év elteltével törölni kell.

(6) Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

Kt.64/B. §144 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítő a minősítéssel kapcsolatos eljárásai során a minősítési osztály megalapozása, továbbá az ellenőrzések eredményes lefolytatása céljából jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.


A környezetvédelmi hatósági együttműködés145

Kt.65. § (1)–(2)146

(3)147 A környezetvédelmi igazgatási szerv a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában.

A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése

Kt.66. §148 (1)149 A környezethasználat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel –

a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – a b) pontban foglaltak kivételével – a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,

b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,

c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,

d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott – esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély,

e) az a)–d) pont hatálya alá nem tartozó – külön jogszabályban meghatározott – esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható.

(2)150 Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.

(3)151 A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(4)152 Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.

(5)153 Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.

(6)154 Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggő elvi engedélyezési eljárás lefolytatását írja elő, akkor az ügyfél kérelme alapján az elvi engedélyezési eljárás – külön eljárás lefolytatása nélkül – az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is lefolytatható.


Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció155

Kt.67. §156 (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő.

(2)157 A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő két hónap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

(3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.


A környezeti hatásvizsgálati eljárás158

Kt.68. §159 (1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2)160 A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság – kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján – dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.

Kt.69. §161 (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.

(2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.


Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás162

Kt.70. §163 (1) Az egyes – külön jogszabályban megjelölt – tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.


Határozatok164

Kt.71. §165 (1)166 A környezetvédelmi hatóság – kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatását követően – dönt:

a) a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat,

b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedély,

c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedély,

d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedély kiadásáról.

(2)167

(3)168 A környezetvédelmi hatóság a határozatát – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi.

Kt.72. §169 A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.


Az egybefoglalt környezethasználati engedély170

Kt.72/A. §171 (1) A környezethasználó kérelmére – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben – a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.

(2) A környezetvédelmi hatóság a határozatát – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi.


A környezethasználat bejelentése

Kt.72/B. §172 (1) A környezethasználat – külön kormányrendeletben meghatározott esetekben – a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően akkor kezdhető, illetve szüntethető meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott időpontban a külön kormányrendeletben meghatározott követelményeket teljesíti.

(2) A környezethasználatra vonatkozó – 66. § (2) bekezdés szerinti – bejelentés időpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott időpontja között – a külön kormányrendeletben meghatározott kivétellel – legalább harminc napnak el kell telnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésekre.


Környezetvédelmi felülvizsgálat

Kt.73. § (1) Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni.

(2) A felülvizsgálat szempontjából:

a)173 tevékenységnek minősül valamely – környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítési munka végzése;

b)174 érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják.

(3)175 Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.

Kt.74. § (1)176 A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.

(2)177 A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha

a) környezetkárosítást észlel;

b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;

c)178 a 67. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;

d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

(3)179 Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.

Kt.75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie

a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;

b)180 a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;

c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;

d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;

e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;

f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre;

g)181 a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.

(2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének — s ha ez nem lehetséges — a környezet-igénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.

(3)182 A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételek közül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie.

Kt.76. § (1)183

(2) Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.

(3)184 A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).

(4)185 A környezetvédelmi hatóság a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a környezetvédelmi hatóság által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.


A környezetvédelmi teljesítményértékelés

Kt.77. § (1)186 Az érdekelt a 73—76. §-ok megfelelő alkalmazásával saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és — kérelmére — azt a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja.

(2)187 Ha az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét ilyen engedély nélkül kezdte meg, az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából felmérést végezhet. Az érdekelt kérelmére a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt ad.


A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai

Kt.78. §188

Kt.79. § (1)189 A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság

a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély);

b)190 az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is;

c)191 korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi.

(2)192 Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

(3)193 A környezetvédelmi hatóság a 77. § (1) bekezdés szerint végzett felmérés jóváhagyásakor egyszerűsített határozatot, a 77. § (2) bekezdésben foglalt esetben működési engedélyt ad ki, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

Kt.80. §194 A 74. § (2) bekezdésének c) pontja és a 77. § (2) bekezdése esetén – a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében – a környezetvédelmi hatóság köteles közmeghallgatást tartani.

Kt.81. § A határozatnak tartalmaznia kell:

(1) A 79. § (1) bekezdés a) pontja esetén:

a) a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját;

b) a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását;

c) a tevékenységet jellemző — a 75. § alapján megállapított — adatokat;

d) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját;

e) a határozat érvényességi idejét.

(2) A 79. § (1) bekezdés b) pontja esetén az (1) bekezdésben előírtakon túl:

a) a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását;

b) a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítását;

c) az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.

(3) A 79. § (1) bekezdés c) pontja esetén:

a) a kötelezett megnevezését;

b) a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét;

c) mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell;

d) a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).


Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer
(EMAS)

Kt.81/A. §195 (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.

(2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.

(3)196 A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben részt vevő környezethasználókról nyilvántartást vezet.

(4)197 A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az abban szereplő hatósági határozat vonatkozásában – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.


Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés198

Kt.82. § (1)199 A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben, valamint a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésekben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni.

(2)200 A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pontja szerinti határozatban vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésben alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából jelentős változásnak minősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamely környezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobb mértékét eredményezi.

Kt.83. § Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás esetén a tevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodás feltárása, megszüntetése érdekében külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

Kt.84. § (1) A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakítás hiányában azt szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból minősíteni kell, és gondoskodni kell a minőség biztosításának feltételeiről.

(2) A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbe kerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján — külön jogszabály szerint — veszélyességi fokozatokba kell sorolni.

(3) A környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni kell az anyagok, termékek és technológiák egyéb célú minősítése során is.

(4) A minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről és hatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeiről és módjáról a használati utasításban a gyártónak, illetve a forgalmazónak tájékoztatást kell adnia.

Kt.85. §201 A környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, technológiák alkalmazása a minősítésen túl csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti hatósági engedéllyel végezhető.

Kt.86. § (1) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre és technológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológia megkülönböztető jelzés alkalmazható.

(2) Megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi bírságot von maga után.


Határértékek

Kt.87. § (1) A határértékeket igénybevételi [17. § (1) bek.; 19. § (1) bek.; 23. § (3) bek.], illetőleg kibocsátási és szennyezettségi (35. §) határértékként kell meghatározni.

(2)202 A védendő környezeti elem sajátosságaitól, illetőleg a szennyezés jellegétől függően meghatározhatók:

a) általános jellegű,

b) területi,

c) helyi,

d) egyedi,

e) védelmi övezetekre vonatkozó

ökológiai, egészségügyi, tervezési, továbbá rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: határérték].

Kt.88. § (1)203 A környezeti elemek igénybevételének mértékét és a környezetbe kibocsátható anyag és energia mennyiségét, minőségét, koncentrációját a környezet, illetve az érintett környezeti elem állapotának megőrzéséhez, illetőleg helyreállításához meghatározott célállapot figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Kibocsátási határérték megállapítható:

a)valamely termékre (termék határérték);

b) valamely technológiára, vagy szennyezőanyagra jellemző kibocsátás mennyiségére (technológiai határérték; amely lehet kibocsátási koncentráció vagy anyagfelhasználás, termelés, energiatermelés mennyiségére vonatkozó fajlagos érték stb.)

c) adott területen a szennyezőforrás által kibocsátható szennyezőanyag vagy energia mennyiségére (területi határérték);

d) meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás csoportra vonatkozó összmennyiségben.

(3) Igénybevételi határérték megállapítható:

a) valamely környezethasználatra vonatkozóan az igénybevétel megengedhető mértékére (az előidézhető környezeti változás mértéke, az összesen vagy egy időegység alatt kitermelhető természeti erőforrás mennyisége);

b) valamely területen az igénybe vehető környezeti elem elvonásának, használatának megengedhető mértékére;

c) meghatározott kitermelői, illetve felhasználói körre vonatkozó összmennyiségben.

Kt.89. § (1)204 A kibocsátási és igénybevételi határértékek megállapításánál a szennyezettségi határérték mellett figyelembe kell venni a környezet, illetve adott eleme pillanatnyi és célállapotát, valamint a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát. Bevezetésükkor biztosítani kell a szükséges és elégséges felkészülési időt.

(2) A határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a természeti folyamatok és az egyes környezetterhelő tényezők várható együttes hatását is.

(3)205 A határértéket a miniszter – az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott – rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg. A víz védelmét szolgáló határértéket – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a vízvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg.206


A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai

Kt.90. § (1)207

(2)208 Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosítás hatásterületén levő ingatlan tulajdonosa, jogszerű használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.

(3)209 A környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a 70. § (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mellékletét egy példányban elektronikus adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz.

Kt.91. §210 (1)211 A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb három hónap.

(2)212 Ha a környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.


Szakértői tevékenység213

Kt.92. §214 (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt

a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság,

b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) adja ki.

(3)215 Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.

(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4a)216 A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)217 A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy kamara részére – annak a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(6)218 A (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7)219 Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara

a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.


Közmeghallgatás

Kt.93. §220


A közmeghallgatási jegyzőkönyv

Kt.94. §221


Végrehajtható határozatok

Kt.95. §222 A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.


Eljárási költségek223

Kt.95/A. §224 Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárásokért – ideértve a szakhatósági eljárásokat, továbbá a bejelentéseket –, valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Kt.96. §225 A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerveknek – a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében – nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

Kt.96/A. §226 A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.


Felügyeleti díj

Kt. 96/B. §227 (1)228 Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat – kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének időtartama a 30 napot nem haladja meg –, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését vagy a bejelentést követő 30 napon belül.

(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.

(3)229 A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kétszázezer forint.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.

(5)230 A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke huszonötezer forint.



VIII. Fejezet

A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN231

Kt.97. § (1)232 A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek – a (3) bekezdésben, illetve a más jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban.

(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

(3)233 A részvétel joga gyakorolható:

a) személyesen vagy képviselő útján,

b)234 egyesületek révén,

c) települési önkormányzatok útján.


A környezetvédelmi egyesületek jogai235

Kt.98. § (1)236 A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.

(2)237 A szervezet joga továbbá, hogy tagsága érdekeit képviselve

a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában;

b)238

c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit.

d)239 véleményezze – a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve – a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.

(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.

(4)240 A miniszterek évente — december 31-ig — a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.

Kt.99. § (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és

a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a

b) környezethasználó ellen pert indítani.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt

a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől);

b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

Kt.100. § A 98. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (3) bekezdése szerinti véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is megilleti az általa képviselt szakmát érintő ügyben.



IX. Fejezet

FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT

A jogi felelősség általános alapja

Kt.101. §241 (1)242 A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

(2) A környezethasználó köteles

a) a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni;

b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni;

c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását;

d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;

e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.

(3) A (2) bekezdés a), illetve e) pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, illetőleg a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság – a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően – a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja.

(4) Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.

(5) A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Kt.102. §243 (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták.

(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.

(4) Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.

(5)244 A gazdasági társaság és egyéni cég azon tagjai (részvényesei), valamint vezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annak végrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül a felelősség alól a gazdasági társaság és egyéni cég azon tagja (részvényese), illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szemben tiltakozott.

(6)245 A gazdasági társaság és egyéni cég azon vezető tisztségviselője, akit az (5) bekezdés szerinti kötelezettség terhel, kötelezettsége teljesítéséig nem lehet olyan gazdasági társaság és egyéni cég vezető tisztségviselője, mely a tevékenységét környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerinti engedély birtokában végezheti.


Közigazgatási jogi felelősség

Kt. 102/A. §246 (1) A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás

a) fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetve természeti katasztrófa;

b) jogerős, kötelezést tartalmazó hatósági vagy bírósági határozat végrehajtásának közvetlen következménye.

(2) A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során

a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani;

b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre,

ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni,

bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező –, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni.

(3) A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként köteles megtenni mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

(4)247 A környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.

(5)248 A környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően

a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére;

b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.

(6) Ha több környezetkárosodás, illetve több környezeti elemet érintő környezetkárosodás egyidejű helyreállítása szükséges és a helyreállítás egyidejű megvalósítására nincs lehetőség, a környezetvédelmi hatóság dönt a környezetkárosodások helyreállításának sorrendjéről. A környezetvédelmi hatóság döntése során figyelembe veszi a környezetkárosodások jellegét, kiterjedését, súlyosságát, a természetes regenerálódás lehetőségét, továbbá a környezetkárosodásoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát is.

(7) A környezethasználó az (1) bekezdésben meghatározott mentesülés esetében is köteles megtenni a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosodás elhárításához, valamint csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket.

(8) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával, illetve a szövetkezeti tag a tagsági viszonyával összefüggésben okoz környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosodást, akkor a felelősséget a munkáltatóval vagy a szövetkezettel szemben lehet érvényesíteni.

(9) A megbízott által ilyen minőségében okozott környezetveszélyeztetésért vagy környezetkárosodásért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel.

Kt. 102/B. §249 (1)250 Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.

(2)251 Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.

(3)252 Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig – az (1) bekezdés alapján már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve – elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.

(4) A kincstár törlési engedélye alapján törölni kell a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot, ha a környezethasználó a központi költségvetés által finanszírozott összeget a kármentesítések célját szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat részére megtéríti.

(5)253 A környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.

Kt. 102/C. §254 (1) Az Európai Unió más tagállamát is érintő környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén az érintett tagállamokkal együtt kell működni a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedések megvalósítása, továbbá a megfelelő tájékoztatás érdekében.

(2) Ha a környezetkárosodás más államot is érinthet, a miniszter megfelelő tájékoztatással látja el a környezetkárosodás tekintetében az érintett államot.

(3) A miniszter jelenti az Európai Bizottságnak, illetve a többi érintett tagállamnak a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedésekre vonatkozó javaslatával együtt – ideértve a megelőzés és a helyreállítás költségeit is – ha a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területükön olyan környezetkárosodást fedeztek fel, amely nem az ország területén keletkezett.

(4)255 A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott intézkedéseket a vízvédelemért felelős miniszter teszi meg, ha környezetkárosodás a vizeket érinti.


Kártérítési felelősség

Kt.103. § (1)256 A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2)257 Ha a károsult az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben — a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján — a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti.

Kt.104. § Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg.

Kt.105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.


Környezetvédelmi bírság

Kt.106. § (1)258 Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2)259 A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.

(3)260

(4)261 Kormány nyilvános határozatában engedélyezheti, hogy az állam a tulajdonosi joggyakorló szervezete útján a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés vagy annak egy része ellenében – a követelés behajtása helyett, legfeljebb a kormányhatározatban megjelölt összegben és feltételek szerint – a bírság megfizetésére köteles gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezőkkel való megállapodással a gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő részvényt vagy üzletrészt szerezzen, ha

a) a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges és

b) arra a követelés összegét meghaladó vagyoni hátrány megakadályozása érdekében vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből kerül sor.

Kt.107. §262 A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.


Környezetvédelmi megbízott

Kt.108. § (1) A Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében — a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében — a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) kell alkalmazni, megbízni.

(2) A megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részletezését írásban (munkaszerződésben, szerződésben) kell rögzíteni.

(3) A megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért.

(4) Nem lehet megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.

(5) A Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknél környezetvédelmi biztost kell alkalmazni.


Az ügyész szerepe a környezetvédelemben

Kt.109. § (1) Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.

(2) Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

(3)263 Az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.



X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Kt.110. § (1)264 Ez a törvény a kihirdetésétől számított 180. napon lép hatályba.

(2)265 A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotára vonatkozó környezeti követelményeket – ha a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015. december 22-ig kell teljesíteni.

(3)266 A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015. december 22-ig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították.

(4)267 E törvénynek az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. április 30-át követően megvalósított környezetkárosításokra és környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.

(5) A törvény rendelkezéseit — a (6) bekezdésben foglaltak kivételével — az elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A környezeti elemekre és az azokat veszélyeztető tényezőkre vonatkozó új jogszabályok hatálybalépéséig a szabályozás tárgyát képező kormány-, illetőleg miniszteri rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(7)268 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

1.269 a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét;270

2.271 a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályait;272

3.273 a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;274

4.275 a környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető tevékenységek körét, továbbá szabályozza a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás, illetve a környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait;276

5.277 a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, valamint tevékenységek és technológiák alkalmazása részletes feltételeit és az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;278

6.279 a környezetvédelmi bírságok fajtáit és mértékét, megállapításának módját;280

7.281 a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák körét, minősítésének általános szabályait;282

8.283 azokat a környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni;284

9.285 a hatásterület meghatározásának szabályait;286

10.287

11.288 a környezeti jelentés készítésére kötelezettek körét, valamint a környezeti jelentés készítésére vonatkozó részletes szabályokat;

12.289 az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait;290

13.291 a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek működési, környezeti hitelesítési és nyilvántartási kereteit, feltételeit;292

14.293 a termékek és szolgáltatások öko-címkézési rendszerének működési, minősítési, nyilvántartási kereteit, feltételeit;294

15.295 a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét;

16.296 a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait, továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét;297

17.298 a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjét és a környezeti alapnyilvántartás rendjét;299

18.300 az előzetes vizsgálati eljárás és az előzetes konzultáció részletes szabályait;301

19.302 a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket és részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;303

21.304 az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait,305

22.306 a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét,307

23.308 a zaj és rezgés elleni védelem szabályait;

24.309 a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat;310

25.311 a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint az ebben közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletes szabályait;

26.312 az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeik és élőhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat;

27.313 a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmével kapcsolatos részletes szabályokat;314

28.315 a felszín alatti vizek védelmének szabályait;

29.316 a felszíni vizek minősége védelmének szabályait;

30.317 a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének szabályait;

31.318 a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és vízgyűjtőterületüket;319

32.320 a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek minősítésének részletes szabályait;

33.321 az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadható engedélyeket és az egybefoglalt környezethasználati engedély szabályait;

34.322 azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően kezdhetők meg, illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi elemeit, a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeket;323

35.324 a hulladékból előállított tüzelőanyag égetésének részletes szabályait.

(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg

a)325

b) a termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó elhasználódott termékek visszagyűjtésére és megfelelő kezelésére vonatkozó előírásokat;

c) a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztetés feltételrendszerét;326

d)327

e) a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit;328

f)329

g) a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit;330

h) a hatósági nyilvántartás [66. § (2) bek.] vezetésének részletes szabályait.331

i)332 a légszennyezettség mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint annak mérésére szolgáló mérőhálózat telepítésével, üzemeltetésével és működésével, továbbá a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével összefüggő szabályokat, valamint333

j) a légszennyező anyagok terjedése, az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre gyakorolt hatása, valamint a helyhez kötött légszennyező források kibocsátása mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint a helyhez kötött légszennyező források üzemeltetésének levegőtisztaság-védelmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat,334

k) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölését, valamint az ország területének a légszennyezettség alapján zónákba történő besorolását,335

l)336

m)337 a környezeti elemek – ide nem értve a vizeket – védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó – törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem utalt – részletes szakmai szabályokat,338

n)339 az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó szabályokat;

o)340 a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák minősítésének részletes szabályait, valamint a minősítő hatóságok és intézmények kijelölésének szabályait, a minősítés rendjét;

p)341 a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.342

(9)343 A közlekedésért felelős miniszter a mozgó légszennyező források légszennyezőanyag

a) kibocsátásának mérésével, vizsgálatával kapcsolatos szabályokat a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

b)344 kibocsátására vonatkozó felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.

(10)345 Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg:

a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozó követelményeivel,

b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(11)346 Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, az agrárpolitikáért, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben – az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével – a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.

(12)347 Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a víz mint környezeti elem védelmére, a vizet szennyező forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a vizet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó – törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem tartozó – részletes szakmai szabályokat.

(12a)348 Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(13)349 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a vízvédelmi eljárások kivételével – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;350

b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.351

(13a)352 Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett vízvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.

(14)353 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén közzétegye354, valamint

b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.355

(15)356 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket, a vizekre vonatkozó határértékek kivételével.357

(15a)358 Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.

(16)359 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos sajátos környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, továbbá a feladatok során alkalmazható környezetvédelmi eljárások, technológiák, anyagok, készletek fajtáját és mennyiségét.

Kt. 110/A. §360 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a környezetvédelmi, a vízvédelmi hatóságot, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervet.361

Kt. 111. §362 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)363 a Tanács – a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított – 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról [a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és r) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt];

b) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvízkezelésről;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk (3) bekezdése;

d) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

i)364 az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről;

j)365 az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2–4. és 6–10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)–(2) bekezdése, 14. cikkének (1)–(2) és (4) bekezdése, valamint 15. cikkének (2) bekezdése.

Kt. 112. §366 E törvény 9. §-a és a 101–102. §-a az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és a tanács irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.




93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét (a továbbiakban: zajkibocsátási határérték) az 1. számú mellékletben meghatározott módon a zajforrás hatásterületére kell megállapítani.

(2) Azokra a zajtól védendő épületekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, csak a használat időtartamára kell zajkibocsátási határértéket megállapítani.

(3) Az üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni.

(4) A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatnak tartalmaznia kell:

a) a rendelkező részben:

aa) a zajkibocsátási határérték mértékét külön az éjjeli és a nappali időszakra,

ab) a zajforrás közvetlen hatásterületén elhelyezkedő, zajtól védendő területek helyrajzi számát, a védendő épületek címét, valamint

ac) a zajkibocsátási határérték teljesülésének pontos helyét;

b) az indoklásban:

ba) a zajforrás hatásterületén található védendő területek településrendezési terv szerinti besorolását, valamint

bb) a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék szerinti besorolását.

2. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani.

(2) Amennyiben külön jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása értelmében a zajforrás hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni és a környezetvédelmi hatóságnál még nem áll rendelkezésre, a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékére irányuló vizsgálat eredményeit, valamint

b) a hatásterület számítására vonatkozó eredményeket.

3. § A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

4. § (1) Az üzemi és szabadidős létesítmény zajkibocsátásának, illetve a zajkibocsátási határértéke teljesülésének ellenőrzésére vonatkozó vizsgálat módszerét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) Vonalas közlekedési zajforrás kibocsátását, az ettől származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2., 3., 4., 5. számú mellékletében megadott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a végeredményt LAM zajmutatóban a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott megítélési helyre kell megadni.

(3) A rezgésterhelési határértékek ellenőrzését az MSZ 18163-2:1998 számú szabvány alapján vagy azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszerrel kell elvégezni.

(4) A légiközlekedési zaj mérését az MSZ 13- 183-3:1992 számú, illetve az MSZ 13-183-4:1992 számú szabvány alapján vagy azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszerrel kell elvégezni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott számítási és mérési módszertől eltérő módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha az pontosabb eredményt ad és a mérést, illetve számítást végző ezt bizonyítja.

5. § (1) Joghatással járó zajmérés csak hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel végezhető.

(2) Joghatással járó zajmérésről, illetve rezgésmérésről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az üzemi és szabadidős zajforrásokra vonatkozó mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A közlekedési zajforrások mérési jegyzőkönyvét a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 6. pontja, illetve 5. számú melléklet 6. pontja szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(5) A rezgésmérésről készült mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

6. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



1. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

A zajkibocsátási határérték megállapításának módszere


A zajkibocsátási határérték megállapítása

A zajkibocsátási határértéket (LKH) a következők szerint kell meghatározni.

1. Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével.

LKH = LTH ahol

LTH = a zajtól védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határérték,

2. Ha több, zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete fedésben áll, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell megállapítani:

LKH = LTH – KN dB, ahol

KN = 10 lg N, de legfeljebb 5 dB, ahol

N = azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képező zajforrást is, amelyek közvetlen hatásterülete a üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll.

3. Amennyiben határértékkel rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem tárgyát képező üzemi vagy szabadidős zajforrással, a kérelmező részére megállapított határérték:

LKH = LTH – 5 dB

4. A 2. és a 3. pont szerinti számítási módszertől abban az esetben kell eltérni, ha valamennyi érintett üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője közös kérelmet nyújt be a zajkibocsátási határérték megállapítására vagy módosítására, és abban számszerűen megjelölik az egyes üzemeltetők által kért zajkibocsátási határértéket. A zajkibocsátási határértéket ebben az estben úgy kell megállapítani, hogy a zajforrásoktól származó együttes zajterhelés ne haladja meg a 2., illetve a 3. pont szerint megállapítható zajkibocsátási határértékek összegét.



2. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

KÉRELEM

Üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására

A …………………………………………………………………., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére.

A …………………….. sz. rendelet …………………... alapján kérem a zajkibocsátási határérték megállapítását az alább megnevezett üzemi, szabadidős* zajforrásra.

1.    A kérelmező (üzemeltető)

neve:

KSH száma:

székhelye:

ügyintéző neve:

telefonszáma:

KÜJ szám:

2.    Üzemi, szabadidős zajforrás, amelyre a zajkibocsátási határértéket meg kell állapítani:

megnevezése:

címe:

telephely EOV koordinátái:

KTJ száma:

3.    A kérelem indoka*:

a) új üzemi, szabadidős zajforrás létesítése,

b) az üzemelés közben bekövetkezett változások miatt a hatásterület és ezzel együtt a védendő területek, épületek megváltoztak,

c) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek köre megváltozott,

d) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek zajvédelmi besorolása megváltozott,

e) üzemeltető személyben változás következett be,

f) egyéb:     

4.    A zajforrás (a tervezett, illetve a meglévő létesítményben folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött vagy mozgó berendezés, üzemi, szabadidős zajforrásnak minősülő tevékenység) rövid leírása, ismertetése:

5.    Az üzemi, szabadidős zajforrás működési rendje:

a) Műszak vagy nyitvatartási, működési idő

Technológia elnevezése

Zajforrás jele

Zajforrás elnevezése

A zajforrás működési helye

Zajforrás működési ideje

nappal 
-tól, -ig

éjjel
-tól, -ig

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    

* A megfelelő válasz aláhúzandó!

b) Szezonális (nyári, téli vagy más) működési rend:

c) Nem rendszeresen működő zajforrásokra vonatkozó adatok (pl. szükségáramforrások)

Technológia elnevezése

Zajforrás jele

Zajforrás elnevezése

A zajforrás működési helye

Zajforrás működési ideje (h/év)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.    A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanok felsorolása:

Ingatlan helyrajzi száma

Közterület elnevezése

Házszám

A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása

 

 

 

 

A kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ………………………….

………………………………………….
cégszerű aláírás

 



3. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

JELENTÉS

üzemi, szabadidős zajforrás* zajkibocsátásának megváltozásáról

A …………………………………………………………………….., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére.

A …………………. számú rendelet .……………………………….. alapján bejelentem, hogy az alább megjelölt üzemi, szabadidős zajforrás működési területén – a zajkibocsátási határérték megállapítását követően – a határérték mértéke és teljesülése tekintetében változás következett be.

1. A bejelentő (üzemeltető)

neve:

KSH száma:

székhelye:

ügyintéző neve:

telefonszáma:

KÜJ szám:

2. Az üzemi, szabadidős zajforrás (ahol a változás történt)

megnevezése:

címe:

EOV koordinátája:

KTJ azonosító száma:

3. A zajkibocsátási határértéket megállapító határozat (ha volt II. fokú határozat, úgy annak is) száma és kelte:

4. A változás időpontja:

5. A változás oka**:

a) új zajforrás (üzemrész, gép, hangosító berendezés stb.) üzembe helyezése,

b) új zajos vagy a korábbinál zajosabb tevékenység kezdése,

c) zajforrás cseréje zajosabbra,

d) zajforrás áthelyezése,

e) a telekhatáron, illetve azon belül a zaj terjedését befolyásoló változtatások (épületbontás, -építés, tereprendezés stb.),

f) a műszak vagy működési idő megváltozása,

g) egyéb változás:

6. A változás részletesebb leírása:

A bejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.


Kelt: ………………………….

………………………………………….
cégszerű aláírás

A bejelentéshez mellékelni kell (ha van) a változás előtti és a változást követő zajkibocsátás vizsgálati eredményét és a vizsgálatról készült szakvéleményt.



4. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

Az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszere

1. A vizsgálat előkészítése

1.1. A méréssel vizsgált terület kijelölése

A méréssel vizsgált terület a zajforrás hatásterületén belül elhelyezkedő terület.

A méréssel vizsgált terület annyi részterületre oszlik, ahányszor megváltozik a zajforrás zajkibocsátási határértéke a 2. § (1) bekezdése szerint, illetve ahány különálló zajkibocsátási határérték került a környezetvédelmi hatóság által megállapításra.

1.2. A mérési pontok kijelölése a méréssel vizsgált területen

A mérési pontokat a zajtól védendő terület zajkibocsátási határérték megtartási kötelezés hatálya alá eső részén kell kijelölni.

A mérési pontok számát a vizsgálat céljának megfelelően (üzemi létesítmény zajkibocsátásának meghatározása, értékelése, a környezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzése) kell megválasztani, de a vizsgálat céljától függetlenül legalább annyi mérési pontot kell kijelölni, hogy a kritikus pont minden egyes részterületen kiválasztható legyen.

Kritikus pont: a zajkibocsátási határérték megtartási kötelezés hatálya alá eső terület (részterület) azon megítélési pontja, ahol a vizsgált üzemi, illetve szabadidős zajforrás kibocsátásától eredő megítélési szint a legnagyobb.

1.3. Kiegészítő mérési pontok

Ha a vizsgált zajforrás működési körülményeinek esetleges későbbi igazolása szükségessé teszi (például szórakozóhelyek vagy más, az üzemeltető által befolyásolható zajkibocsátású létesítmények zajkibocsátásának vizsgálatakor) kiegészítő mérési pont jelölhető ki a létesítmény meghatározó zajforrása által keltett zaj ellenőrzésére, illetve dokumentálására alkalmas, a vizsgálatot végzők által meghatározott helyen.

1.4. Az üzemi létesítmény működési körülményének megválasztása

A zajforrás vizsgálatát e rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti rendszeresen előforduló, legkedvezőtlenebb üzemelési állapotban vagy ilyen üzemelési állapot számításba vételével kell elvégezni.

Ha a létesítmény, illetve annak a zajkibocsátást döntően meghatározó zajforrásai a megítélési időtartamban folyamatosan vagy szabályozott (meghatározott, illetve meghatározható) módon szakaszosan üzemelnek, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető személyes közreműködése, személyes jelenléte nélkül is. Ebben az esetben a mérés során vagy – az üzemeltető távollétében – a mérést követően, az ellenőrző zajmérést végző nyilatkozatot köteles kérni az üzemeltetőtől, amely szerint a mérés ideje alatt nem fordult elő a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemelési, működési körülmény. Vitás esetben a mérést az üzemeltető jelenlétében vagy más alkalommal, az üzemeltető előzetes értesítése után meg kell ismételni.

Ha a létesítmény zajkibocsátását döntően meghatározó zajforrások működése a tevékenység igényének megfelelően változik, vagy ha a vizsgálat időtartamában ezek nem működnének, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető közreműködésével úgy, hogy a zajforrásokat egyenként vagy meghatározott összetételben működtetik, és a zajkibocsátásra jellemző mennyiséget az üzemeltető nyilatkozata alapján, az 1. § (3) bekezdése szerinti legkedvezőtlenebb üzemelési állapotra határozzák meg.

Ha az érintett lakosság a működési körülményekről eltérően nyilatkozik, akkor az értékelést ennek megfelelően is el kell végezni, és ezt a jegyzőkönyvben, szakvéleményben rögzíteni kell.

Ha a zajforrás vagy annak egy része épületben helyezkedik el és ezen épület nyílászárói nyithatók, akkor azokat, illetve azok szellőztetésre használt részét a mérés alatt nyitva kell tartani. Vitás esetben a mérést nyitott és csukott nyílászárók mellett is el kell végezni.

2. A mérés lefolytatása

A mérés folyamán (a mérőberendezés kiválasztásánál, a mérési pont és időtartam megválasztásánál, a mérési eredmények meghatározásánál, beleértve a háttérterhelés és a zaj esetleges impulzusos vagy keskenysávú jellege miatt szükséges kiegészítő mérési eredményeket is stb.) az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

3. A meghatározandó zajjellemzők

A vizsgálat eredményeként minden mérési ponton a vizsgált üzemi létesítmény zajkibocsátására jellemző, az MSZ 18150-1 előírásai szerinti LAM megítélési szintet kell meghatározni.

4. A vizsgálat eredményének értékelése

A vizsgálati eredményeket az üzemi létesítmény zajkibocsátási határértékével kell összehasonlítani.

A zajkibocsátás minősítését a kritikus pontra vonatkozó vizsgálati eredmény pontosságától függően, az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell elvégezni.

Megjegyzés:

Több részterület esetén az értékelést a részterület kritikus pontján meghatározott megítélési szint és a részterületre vonatkozó zajkibocsátási határérték összehasonlítása alapján is el kell végezni.



5. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

Üzemi vagy szabadidős zajforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményei

Joghatással járó zajmérés mérési jegyzőkönyvének az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a mérést végző szervezet vagy személy nevét és címét,

2. a zajmérés elvégzésére megbízást adó szervezet vagy személy megnevezését és címét,

3. a vizsgált létesítmény megnevezését és pontos helyét,

4. a vizsgálat célját,

5. a mérés időpontját,

6. a vizsgált helyszín részletes leírását (a vizsgált területen található védendő és nem védendő épületek és építmények felsorolása és funkciója, a be nem épített területek felsorolása, funkciója),

7. a mérési pontok jelét, helyét, magasságát és jellegét táblázatos formában,

8. a vizsgált területen elhelyezkedő védendő helyiségek rendeltetését,

9. a zajtól védendő terület rendezési terv szerinti besorolását,

10. a zajforrások megnevezését, helyét, működési rendjét,

11. a meteorológiai körülményeket a mérés ideje alatt (szélerősség, szélirány, hőmérséklet, csapadék viszonyok),

12. a zaj terjedését befolyásoló tényezőket (növényzet, domborzati viszonyok, árnyékolás, talaj minőség),

13. az egyes mérések elvégzésének módját,

14. a vizsgálati időt, részidőket és az egyes mérések időpontjait,

15. a helyszíni mérések eredményeit, ideértve az alapzajra vonatkozó mérési eredményeket is,

16. a mérési adatok feldolgozásának módszerét, számítási eljárásokat, részeredményeket, korrekciós tényezőket,

17. a mérést befolyásoló esetleges körülményeket,

18. a vizsgálat eredményeit (beleértve a zajbírság megalapozásához szükséges adatokat),

19. a méréshez használt műszerek és berendezések típusát és gyártmányát,

20. a zajmérő műszer pontosságát, hitelesítési bizonylatának másolatát,

21. egy helyszínrajzot, amelyen a zajforrások, a védendő területek, épületek és azok szintjeinek száma, valamint a mérési pontok helye azonosítható módon fel van tüntetve,

22. a mérési jegyzőkönyv aláírásának dátumát,

23. a mérésért felelős személy nevét és aláírását.



6. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

Környezeti rezgésforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményei

A rezgésmérést dokumentáló jegyzőkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1. a mérést végző szervezet vagy személy nevét és címét,

2. a mérés elvégzésére megbízást adó szervezet vagy személy megnevezését és címét,

3. a vizsgált rezgésforrás megnevezését és pontos helyét, működési rendjét,

4. a vizsgálat célját,

5. a mérés idejét (dátum, mérési időszakok megjelölése),

6. a mérési pontok jelét, helyét táblázatos formában,

7. a vizsgált védendő helyiségek rendeltetését,

8. a rezgés terjedésének adatait,

9. az érzékelő felerősítésének módját,

10. a méréshez használt műszer gyártóját, típusát, hitelesítési bizonylatának másolatát,

11. a műszer beállításait a mérés folyamán,

12. a helyszíni mérések eredményeit, a mérés végeredményeit,

13. a mérést befolyásoló esetleges körülményeket,

14. egy helyszínrajzot, amelyen a rezgésforrások, valamint a mérési pontok helye azonosítható módon fel van tüntetve,

15. a mérési jegyzőkönyv aláírásának dátumát,

16. a mérésért felelős személy nevét és aláírását.


* A megfelelő válasz aláhúzandó.

** A megfelelő(k) aláhúzandó(k).




57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 44. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya az 1. és 2. mellékletben felsorolt gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenység (a továbbiakban: ipari tevékenység) folytatására terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség szervezetei által folytatott ipari tevékenységekre, a külön jogszabály szerint környezetvédelmi engedélyköteles, illetve egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységekre, továbbá a működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenységekre és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységekre.

(3) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységek tartalmára vonatkozóan a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében foglalt tartalmi meghatározások az irányadóak.

2. § (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység – a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivételével – csak a külön jogszabály szerinti telken, építményben vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) az e rendeletben meghatározottak szerint folytatható.

(2) A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható

a) az 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység;

b) a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység

ba) a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint

bb) nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi jogerős használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetekben az ipari tevékenységet csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni.

3. § (1)1 Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.

(2) A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a jegyzőhöz kell benyújtani.

4. § A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban

a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabály által az egészségügyi hatóság jogkörébe utalt szakkérdésben az elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal telep fekvése szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal telep fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét;

b)2 annak elbírálása kérdésében, hogy

ba) a telepen a hulladékgazdálkodás módja és eszközei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladékgazdálkodási tevékenység környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége,

bb) a tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek,

bc) a tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,

bd) országos jelentőségű védett természeti területen, NATURA 2000 területen vagy barlang védőövezetében annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,

be)3 a földtani közeg védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a földtani közeget érő terhelés alatta marad-e a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek,

az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget;

c) az 5. melléklet I. pontjában meghatározott tevékenységeknél – annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot;

d) annak elbírálása kérdésében, hogy a növényvédőszerekkel folytatott ipari tevékenység a kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt;

e) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sűrítettgáz-üzemanyag-töltő berendezést használnak – az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét;

f) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan műemléki védelem alatt áll – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek –, első fokon az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, másodfokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát

g)4 annak elbírálása kérdésében, hogy a vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak, az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot

szakhatóságként jelöli ki.

5. § (1) A telepengedély kiadása iránti eljárásban az ügyintézési határidőbe a szakhatóság ügyintézési határideje beszámít.

(2) A 4. § e) pontja szerinti esetben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

6. § (1) A jegyző a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

(2) A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

(3) A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle időpontjáról szóló értesítés tartalmazza a 4. melléklet I., II. pontjában és III. pont 1. alpontjában megjelölt adatokat és arra való figyelemfelhívást, hogy az értesített személyek távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetében a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(4) A teleppel közvetlenül szomszédos – közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, valamint a 4. melléklet III. pont 2. alpontjában és III. pont 3. alpontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lap másolatot a jegyző hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

(5) A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

(6) A helyszíni szemléről a jegyző jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi azoknak a személyeknek, akiket a szemle időpontjáról értesített.

7. § A jegyző megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.

8. § (1) A jegyző a telepet – telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedély megadásával egyidejűleg, bejelentés-köteles tevékenység esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásának vizsgálatát követően haladéktalanul – a 6. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.

(2) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

9. § (1) A jegyző a telepengedély tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli

a) a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, és

b) az illetékes rendőrkapitánysággal.

(2) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt írásban megküldi a bejelentőnek, és a 4. §-ban, valamint az (1) bekezdésben megjelölt hatóságoknak.

(3) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a 4. § a), b), d) és f) pontjában megjelölt elsőfokú hatóságok a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytatnak le, a 4. § e) pontjában megjelölt elsőfokú hatóság pedig folytathat le, ha

a) a tevékenység a 2. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján minősül bejelentés-kötelesnek, illetve

b) a tevékenyégre a 4. §-ban meghatározott követelmények vonatkoznak, illetve ha a tevékenység az ott megjelölt hatásokkal járhat.

(4) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyző a 4. melléklet II. pont 2. alpontjában foglalt adattartalmat a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül ellenőrizheti.

(5) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytat le, ha a tevékenység az 5. melléklet II. részében szerepel.

(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott hatóságok az ellenőrzést követő nyolc napon belül annak eredményéről tájékoztatják a jegyzőt.

(7)5 A telep működésével kapcsolatos – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott – figyelemfelhívás esetén az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szükség szerint megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, valamint megkeresi a jegyzőt.

10. § (1) Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – az ipari tevékenység változtatását ide nem értve – haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi. Telepengedély-köteles tevékenység esetében a jegyző a nyilvántartásba való bejegyzést követően, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.

(3) A telep használatára jogosult személyében történő változás esetén a (2) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, azzal, hogy a változást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

(4) Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és – telepengedély-köteles tevékenység esetében – a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.

(5) A jegyző az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatváltozásról, valamint a tevékenység (4) bekezdés szerinti megszüntetéséről haladéktalanul értesíti a 9. § (1) bekezdésében megjelölt, valamint telepengedély-köteles tevékenység esetében az engedélyezésben részt vett hatóságokat, bejelentés-köteles tevékenység esetében pedig a bejelentőt és a 4. §-ban megjelölt hatóságokat.

(6) A telepen folytatott ipari tevékenység változása esetén – ideértve, ha a tevékenységet folytató a telepen korábban folytatott ipari tevékenysége mellett vagy annak egyidejű megszüntetésével másik engedély- vagy bejelentés-köteles ipari tevékenységet kíván folytatni – az új tevékenység tekintetében a 3–9. § szerinti eljárást kell megfelelően lefolytatni, azzal, hogy a korábbi tevékenység megszüntetése esetén a (4) bekezdést is megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1) A 2. §-ban és a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását a jegyző ellenőrzi.

(2) Abban az esetben, ha az ipari tevékenység folytatója

a) tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy

b) telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg,

és felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a jegyző hivatalból vagy a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzésére egyébként jogosult más hatóság kezdeményezésére, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, valamint a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartam meghatározásával vagy más módon korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja.

(3) Amennyiben a tevékenység folytatója

a) telepengedély-köteles tevékenységet folytat telepengedély nélkül vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytat bejelentés nélkül, vagy

b) a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak,

a jegyző az ipari tevékenység folytatását megtiltja, illetve a telepengedélyt visszavonja, és a tevékenységet, illetve a telepet törli a nyilvántartásból.

(4) A jegyző a telepengedély visszavonásáról, illetve a tevékenység megtiltásáról szóló határozatát közli az ipari tevékenység folytatójával és a 4. §-ban, valamint a 9. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságokkal.

(5) A (3) bekezdés a) pontja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó bejelentés-köteles ipari tevékenység tekintetében nem alkalmazható.

12. § A telepek engedélyezésével, bejelentésével és a nyilvántartásban feltüntetett adatok módosításával kapcsolatos eljárásokért a kérelmező, illetve a bejelentő igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

13. § A Kormány az e rendelet által meghatározott közigazgatási hatósági ügyek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdése szerinti feladat- és hatáskörök ellátására az iparügyekért felelős minisztert jelöli ki.

14. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a telepek engedélyezésével, bejelentésével, a nyilvántartásban feltüntetett adatok módosításával kapcsolatos elsőfokú és jogorvoslati eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben szabályozza.

15. § Ez a rendelet 2013. február 28-án lép hatályba.

16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

17. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő és a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett, a jelen rendelet alapján más jegyző illetékességi területén lévő telep esetében a telepet nyilvántartásba vevő települési önkormányzati jegyző a teleppel kapcsolatos iratokat megküldi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzati jegyzőnek, aki a telepet haladéktalanul a jelen rendelet alapján vezetett nyilvántartásába veszi.

(2)6 A 2. melléklet 67. és 68. pontjában meghatározott telepengedély-köteles tevékenység folytatója – a (3) bekezdés kivételével – 2013. szeptember 30-ig köteles a 3. § (2) bekezdése alapján a telepengedély kiadására irányuló kérelmet a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének benyújtani azzal, hogy a tevékenység a kérelem jogerős elbírálásáig folytatható.

(3)7 Nem kell telepengedély kiadására irányuló kérelmet benyújtani azon nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtési tevékenység folytatása esetén, amelyet annak gyakorlója a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott telepengedély, majd 2009. március 31-től a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint bejelentés alapján végzett. Ebben az esetben a tevékenység folytatását 2013. január 1-től telepengedély hiányában is jogszerűnek kell tekinteni.




1. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Bejelentés-köteles tevékenységek

1. alsóruházat gyártása

2. ágybetét gyártása

3. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

4. bőr, szőrme kikészítése

5. bőrruházat gyártása

6. csap, szelep gyártása

7. csapágy, erőátviteli elem gyártása

8. csiszolótermék gyártása

9. csomagolás

10. egészségügyi kerámia gyártása

11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

12. egyéb bútor gyártása

13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

14. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

15. egyéb kerámiatermék gyártása

16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása

17. egyéb műanyagtermék gyártása

18. egyéb nem vas fém gyártása

19. egyéb papír-, kartontermék gyártása

20. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása

21. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárművet (gépjárműveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni

22. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés

23. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása

24. elektronikus orvosi berendezés gyártása

25. emelő-, anyagmozgató gép gyártása

26. evőeszköz gyártása

27. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

28. építési betontermék gyártása

29. építési gipsztermék gyártása

30. épületasztalos-ipari termék gyártása

31. falemezgyártás

32. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

33. fűtőberendezés, kemence gyártása

34. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása

35. gépjárműjavítás, -karbantartás

36. gumiabroncs újrafutózása, felújítása

37. háztartási kerámia gyártása

38. háztartási villamos készülék gyártása

39. hangszergyártás

40. illóolajgyártás

41. irodabútor gyártása

42. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

43. irodai papíráru gyártása

44. járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

45. játékgyártás

46. kerámiacsempe, -lap gyártása

47. kerámia szigetelő gyártása

48. kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása

49. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

50. konyhabútorgyártás

51. kőmegmunkálás

52. kötéláru gyártása

53. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása

54. kötött, hurkolt kelme gyártása

55. lábbeligyártás

56. lakat-, zárgyártás

57. munkaruházat gyártása

58. műszaki kerámia gyártása

59. műszaki textiláru gyártása

60. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)

61. nem villamos háztartási készülék gyártása

62. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek

63. orvosi eszköz gyártása

64. papír csomagolóeszköz gyártása

65. parkettagyártás

66. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása)

67. síküveg továbbfeldolgozás

68. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása

69. számítógép, perifériás egység gyártása

70. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely

71. szerszámgyártás

72. szőrmecikk gyártása

73. tároló fatermék gyártása

74. testápolási cikk gyártása

75. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása

76. táskafélék, szíjazat gyártása

77. textilszálak fonása

78. textilszövés

79. textil, szőrme mosása, tisztítása

80. tűzálló termék gyártása

81. villamos világítóeszköz gyártása

82.8 nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása




2. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Telepengedély-köteles tevékenységek

1. acélcsőgyártás

2. acél tárolóeszköz gyártása

3. alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium- oxid) gyártása

4. bányászati, építőipari gép gyártása

5. dohánytermék gyártása

6. egyéb gumitermék gyártása

7. előre kevert beton gyártása

8. égetett agyag építőanyag gyártása

9. festék, bevonóanyag gyártása

10. fémalakítás, porkohászat

11. fém épületelem gyártása

12. fémfelület-kezelés

13. fémmegmunkálás

14. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek

15. fémszerkezet gyártása

16. fémtartály gyártása

17. fűrészárugyártás

18. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

19. gőzkazán gyártása

20. gumiabroncs, gumitömlő gyártása

21. habarcsgyártás

22. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása

23. hidegen hajlított acélidom gyártása

24. hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása

25. hidegen húzott acélhuzal gyártása

26. hidegen húzott acélrúd gyártása

27. hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása

28. huzaltermék gyártása

29. kohászati gép gyártása

30. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása

31. kötőelem, csavar gyártása

32. központi fűtési kazán, radiátor gyártása

33. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

34. kőolaj-feldolgozás

35. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

36. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

37. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása

38. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása

39. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása

40. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása

41. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolás

42. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

43. mész-, gipszgyártás

44. motorkerékpár gyártása

45. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű-motor)

46. műanyag csomagolóeszköz gyártása

47. műanyag építőanyag gyártása

48. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

49. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása

50. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása

51. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

52. nemesfémgyártás

53. ólom, cink, ón gyártása

54. papírgyártás

55. papíripari gép gyártása

56. ragasztószergyártás

57. rézgyártás

58. szálerősítésű cement gyártása

59. száloptikai kábel gyártása

60. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása

61. szőnyeggyártás

62. tapétagyártás

63. tisztítószer gyártása

64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

65. vegyi szál gyártása

66. villamos motor, áramfejlesztő gyártása

67.9 nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

68.10 veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása




3. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma

I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai

1. Az ipari tevékenység végzőjének

1.1. neve

1.2. székhelye

1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma

II. Telep adatai

1. Telep

1.1. tulajdonosa

1.2. címe

1.3. helyrajzi száma

1.4. használatának jogcíme

2. Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység (tevékenységek)

3. Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben

a) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen/Nem

b) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen/Nem

c) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen/Nem

d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert: Igen/Nem

e) nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sűrítettgáz- üzemanyagtöltő-berendezést: Igen/Nem

4. Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével:

III. Csatolt okiratok:

1. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat

IV. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője)




4. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem kötelező adattartalma

I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai

1. Az ipari tevékenység végzőjének

1.1. neve

1.2. székhelye

1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma

II. Telep adatai

1. Telep

1.1. tulajdonosa

1.2. címe

1.3. helyrajzi száma

1.4. használatának jogcíme

2. Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység (tevékenységek)

3. Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben

a) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen/Nem

b) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen/Nem

c) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen/Nem

d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert: Igen/Nem

e) nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sűrítettgáz- üzemanyagtöltő-berendezést: Igen/Nem

4. Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével

5. Környezetvédelmi tervfejezet

III. Csatolt okiratok

1. a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak a jelen melléklet II. pont 3. alpont a)–e) alpontjában felsoroltakkal kiegészített példánya

2. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

3. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat

IV. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője), a kérelmező aláírása (bélyegzője)




5. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Tűzvédelmi hatóság ellenőrzéséhez, illetve szakhatósági állásfoglalásához kötött tevékenységek

I. Szakhatósági állásfoglaláshoz kötött tevékenységek

1. egyéb gumitermék gyártása

2. festék, bevonóanyag gyártása

3. fűrészárugyártás

4. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

5. gumiabroncs, gumitömlő gyártása, kivéve gumiabroncs újrafutózása, felújítása

6. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása

7. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

8. kőolaj-feldolgozás

9. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása

10. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása

11. motorkerékpár gyártása

12. műanyag csomagolóeszköz gyártása

13. műanyag építőanyag gyártása

14. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

15. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása

16. papírgyártás

17. ragasztószergyártás

18. szőnyeggyártás

19. tapétagyártás

20. tisztítószer gyártása

21. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása

22. vegyi szál gyártása

II. Ellenőrzéshez kötött tevékenységek

1. egyéb bútor gyártása

2. egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása

3. egyéb papír-, kartontermék gyártása

4. épületasztalos-ipari termék gyártása

5. falemezgyártás

6. gépjárműjavítás, karbantartás

7. hangszergyártás

8. illóolajgyártás

9. irodabútor gyártása

10. irodai papíráru gyártása

11. játékgyártás

12. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

13. konyhabútorgyártás

14. kötött, hurkolt kelme gyártása

15. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek

16. papír csomagolóeszköz gyártása

17. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása

18. tároló fatermék gyártása

19. testápolási cikk gyártása

20. textilszálak fonása

21. textilszövés

22. textil, szőrme mosása, tisztítása




6. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján a telepekről vezetett nyilvántartás

A jegyző által kiadott nyilvántartási szám

A bejegyzés oka*

A bejegyzés időpontja

A telep

Az ipari tevékenység végzőjének

A telepen végzett ipari tevékenység

év

hó, nap

címe

helyrajzi száma

használatának jogcíme

üzemelte-
tésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével

neve

cégjegyzék-
száma, illetve vállalkozói nyilvántartásba vételi száma

székhelye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* 1. engedély kiadása; 2. tevékenység bejelentése; 3. adat módosítása; 4. tevékenység változása; 5. engedély visszavonása; 6. telep megszűnése.





Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)             
             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák