Munkahelyi zajmérés


A munkahelyi zajexpozícióból származó kockázat csökkentése valamint a zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos körülmények megteremtése miatt van rá szükség. A 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet 4. §-a részletesen felsorolja, hogy mely esetekben indokolt munkahelyi zajterhelés mérést végeztetni.

A dolgozók testi-lelki egészségének megőrzése érdekében azonban a zajmérésen kívül szükség lehet a munkahelyek megvilágításának- és klímaparamétereinek mérésére, ellenőrzésére, sőt, számos esetben fontos a munkahelyi légtér elemzés vagy más néven a munkahelyi légtér vizsgálat is. A zaj és a vibráció mellett ugyanis mind az elégtelen megvilágítás, mind az állandó huzathatás betegségek kialakulásához és balesetekhez vezethet. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ezekre a körülményekre vonatkozóan is szigorú határértékeket ír elő, amelyek teljesítése kizárólag méréssel igazolható. Ám ez minden felelős vállalat érdeke is, hiszen egy cég eredményességét nagymértékben befolyásolja a dolgozók egészsége, munkabírása. Komplex munkavédelmi szempontú szolgáltatásunkkal, melynek keretében mindhárom mérést - a munkahelyi zaj mérését, a munkahelyi megvilágítás mérését és a munkahelyi klímatényezők mérését - elvégezzük, időt és pénzt takarít meg.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!



Kérjük minden *-gal jelölt mezőt szíveskedjen kitölteni!

Ajánlat tárgya

Munkahelyi zajmérés a munkahelyi egyenértőkű A-hangnyomásszint és a legnagyobb hangnyomásszint, valamint a munkavállalókat érő zajexpozíció meghatározására.

Információk a mérési helyszínről

Ajánlatkérő által kért vállalási határidő

Ajánlatkérő adatai

Mikor kell a munkahelyi zajszintet vizsgálni?

Ha az adott munkakörülmények – például gépek működése, egyéb munkatevékenységek okozta zaj – mellett normál hangerejű beszélgetés során értjük egymás szavát, akkor nem. Ha ennél nagyobb zaj van, akkor viszont igen.

Az első mérést az üzem indulásakor, a gép(ek) üzembe helyezésekor kell elvégezni. Ismételt munkahelyi zajmérésre van szükség, ha új munkahelyet létesítünk, ha új gépet, berendezést helyezünk üzembe, ha technológiaváltás történik, vagy ha a gépeket átalakítják: röviden, ha a zajszint megváltozik.

Mi történik a munkahelyi zajexpozíció mérése során?

A szakmérnökök pontosan meghatározzák a munkahelyen fennálló zajszintet, a zaj okozta halláskárosodás kockázatát és az annak megelőzéséhez szükséges – jogszabályban is meghatározott – legfontosabb intézkedéseket.

Miért van szükség munkahelyi zajvizsgálatra?

Egyrészt azért, hogy megállapítható legyen, okozhat-e a területen keletkező zaj halláskárosodást. Másrészt, hogy megtudjuk, kell-e intézkedéseket tenni a zaj csökkentésére.

Kötelező-e a munkahelyi zajkibocsájtás mérese?

A fenti esetekben (lásd az első választ!) igen: a 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet írja elő. E jogszabály értelmében nem csak maga a zajmérés kötelező, hanem, ha a mérés során kiderül, hogy a zajszint meghaladja az úgynevezett beavatkozási határértékeket, akkor a dolgozók rendszeres hallásvizsgálatát is biztosítani kell. (Az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozíció esetén a vizsgálaton való részvétel nem kötelező, de ha a zajexpozíció a felső beavatkozási határértéket meghaladja, akkor a vizsgálaton kötelező részt venni).

Miért nem érdemes elmulasztani a munkahelyi zajmérést?

Egyrészt azért, mert ha túl magas a zajszint, a dolgozók halláskárosodást szenvedhetnek. Másrészt azért, mert ha a zaj halláskárosodást okoz, a munkáltatónak kell fizetnie a foglalkozási megbetegedést szenvedő dolgozók kezelési költségeit, sőt, akár kártérítést is számukra.

Mennyi ideig tart a munkahelyi zaj mérése?

Ez attól függ, milyen jellegű a zaj és hány mérési ponton kell mérni. A munkák jellegétől és a mérések számától függően több órát, vagy akár több napot is igénybe vehet a helyszíni mérés. Egyes munkakörökben a mérés a dolgozóra erősített műszerrel (zajdoziméterrel) is elvégezhető. A helyszíni zajmérések nem hátráltatják a termelést.

A munkahelyi zajszintmérés számos esetben kötelező (lásd. Jogszabálytárunkban a 66/2005. (XII.22.) EüM rendeletet!). Ám nem is egyszerűen ezért van szükség munkahelyi zajmérésre: sokkal inkább azért, hogy megóvjuk a zajos munkakörben dolgozók egészségét, hogy értékes szakembereinket ne kelljen a kényelmetlen vagy veszélyes munkakörülmények miatt elveszítenünk. A hosszú évekig elkötelezett munkaerő minden cég sikerének alapköve.

Természetesen más haszna is van a rendszeres kockázatelemzés keretében elvégzett hangnyomásszint-mérésnek, azaz munkahelyi zajvizsgálatnak: a DEKRA szakmérnökeitől megtudhatjuk, milyen intézkedéseket kell tenni a zajcsökkentés érdekében.

Végül: a zaj megfelelő szinten tartásával megelőzhetjük, hogy fizetnünk kelljen hallássérült dolgozóink kezelési költségeit, esetleg kártérítést.

A DEKRA szakemberei a munkahelyi zajméréseket az üzemeltetővel szoros együttműködésben végzik, hogy azok a termelést figyelembe véve a lehető legpontosabb eredményt adják.

Ügyfeleink érdekeit a legmesszemenőbbekig szem előtt tartjuk. Maximális együttműködésünket s partnereink elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megbízásaink a munkahelyi zajexpozíció mérésére már eddig is a legkülönbözőbb szakterületekről érkeztek (lásd: Referenciáink!).

A DEKRA tökéletes megoldás a dolgozók biztonságára, s tökéletes megoldás Önnek!


Hivatkozások jogszabályi háttere (kiemelések):

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt)

 

Mvt.32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

4. § (1) Az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés) keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve.

(2) A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni.

(3) Zajmérést kell végezni:

a) új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;

b) meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;

c) munkakör kialakításakor;

d) a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

8. § (1) A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni.

(2) A zajexpozícióból származó kockázatok csökkentésénél különösen a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) más munkamódszerek bevezetése, amelyek kisebb zajterheléssel járnak;

b) a lehető legkisebb zajt kibocsátó munkaeszköz kiválasztása, illetve a munkaeszköz zajkibocsátásának csökkentésére szolgáló berendezés alkalmazása;

c) a munkahelyek és a munkavégzés helyszíneinek megtervezése és kialakítása;

d) a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és oktatása a munkaeszközök szakszerű használatáról, a zajexpozíció lehető legkisebb mértékűre történő csökkentése érdekében;

e) műszaki zajcsökkentési módszerek:

ea) a léghangok csökkentése (például: hangszigetelő burkolattal, tokozással, hangárnyékolással, hangelnyelő fal-, mennyezetborítással),

eb) a szerkezeti zajok csökkentése (például: csillapítással vagy szigeteléssel);

f) a munkaeszközök, a munkahelyek és a munkahelyi berendezések megfelelő karbantartása;

g) a zajexpozíció csökkentése munkaszervezéssel:

ga) a zajexpozíció időtartamának és intenzitásának korlátozása,

gb) megfelelő munkarend, a szükséges pihenőidők beiktatása.

(3) A felső beavatkozási határértékeket (lásd lentebb: „A rendeletben meghatározott határértékek” címmel!) túllépő zajterhelés esetén a munkáltató köteles a zajexpozíció csökkentését célzó intézkedési tervet készíteni, a (2) bekezdés szerinti műszaki, illetve munkaszervezési intézkedési lehetőségek figyelembevételével.

(4) A munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a felső beavatkozási határértékeket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríteni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja.

(5) Ha a munkavállaló a zajexpozíciós kockázatának csökkentése érdekében a munkáltató által biztosított pihenőhely használatára jogosult, akkor a pihenőhelyen a zajterhelést a pihenőhely rendeltetésének megfelelő szintre kell csökkenteni.

(6) A kockázat csökkentése érdekében hozott intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a sérülékeny kockázati csoportba tartozó munkavállalók igényeit.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

A rendeletben alkalmazott fogalmak:

  • · napi zajexpozíció szintje (LEX,8h): a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy 8 órás munkanapra vonatkoztatva,
  • · heti zajexpozíció szintje (LEX,8h): a napi zajexpozíció idővel súlyozott átlaga öt 8 órás munkanapból álló munkahétre vonatkoztatva,
  • · legnagyobb hangnyomásszint (Lmax): az értékelési idő alatt C súlyozó szűrővel és csúcs (peak) időállandóval mért legnagyobb hangnyomásszint,
  • · a munkavállalót érő tényleges zajexpozíció (Lam): az értékelési időre meghatározott egyenértékű C-hangnyomásszint és az alkalmazott egyéni hallásvédőeszköz 80%-on számított csillapításának különbsége. (Lam= LCeq – SRN80)

A rendeletben meghatározott határértékek:

  • zajexpozíciós határérték:

LEX,8h = 87 dB
Lmax = 140 dB

 

 

  • felső beavatkozási határérték:

LEX,8h = 85 dB
Lmax = 137 dB

 

 

  • alsó beavatkozási határérték:

LEX,8h = 80 dB
Lmax = 135 dB

A rendelet szerint zajmérést kell végezni:

  • · új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;
  • · meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;
  • · munkakör kialakításakor;
  • · a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet

Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem

24. § (1) A munkahelyeken a zaj hangnyomásszintje nem haladhatja meg az 5. számú mellékletben, továbbá a külön jogszabályban megadott értékeket.

5. számú melléklet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelethez

A munkahelyen a munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomás zint értékei

1. Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje - egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül sem - haladhatja meg az alábbi értékeket:

a) speciális orvosi vizsgálóhelységek (CT, UH, MR, RTG stb.), olvasótermek, 40 dB,

b) orvosi rendelők, repülés irányítói munkahelyek zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) 50 dB,

c) irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok 60 dB,

d) művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult vagy ó vezérlőfülke telefonos kapcsolattal. Mikro-elektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek, telefon­központok, diszpécserközpontok 65 dB,

e) fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.) 70 dB,

f) vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással 80 dB.

2. A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalókat érő zaj expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében megadott határértékeket.


Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)

             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Igénybe venné szolgáltatásunkat?

Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat és felkeressük!

Kérjen tőlünk ajánlatot!

Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák