Munkahelyi megvilágítás mérés
Célja, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő fény minden esetben biztosítva legyen. Azért van rá szükség, mert a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 8. §-ában előírt követelmény valamint a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott értékek teljesítése csakis méréssel igazolható.
A dolgozók testi-lelki egészségének megőrzése érdekében azonban a munkahelyek megvilágítás mérésén kívül szükség lehet zajmérésre és a klímaparaméterek mérésére, ellenőrzésére, sőt, számos esetben fontos a munkahelyi légtér elemzés vagy más néven a munkahelyi légtér vizsgálat is. Az elégtelen megvilágítás mellett ugyanis mind a zaj és a vibráció, mind az állandó huzathatás betegségek kialakulásához és balesetekhez vezethet. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ezekre a körülményekre vonatkozóan is szigorú határértékeket ír elő, amelyek teljesítése kizárólag méréssel igazolható. Ám ez minden felelős vállalat érdeke is, hiszen egy cég eredményességét nagymértékben befolyásolja a dolgozók egészsége, munkabírása. Komplex munkavédelmi szempontú szolgáltatásunkkal, melynek keretében mindhárom mérést - a munkahelyi zaj mérését, a munkahelyi megvilágítás mérését és a munkahelyi klímatényezők mérését - elvégezzük, időt és pénzt takarít meg.
Mikor és milyen időközönként kell a megvilágítást mérni?
Az üzem indulásakor, illetve ha megváltoznak a világításértékek. Nagyjából háromévente ettől függetlenül a kockázatértékelések alkalmával is érdemes a vizsgálatot megismételni, mert a világítóberendezések idővel avulnak, használódnak.
Mi történik a megvilágításmérés során?
A munkabiztonsági szakmérnökök meghatározzák a különböző munkahelyek világítástechnikai jellemzőit, összevetik az MSZ EN 12464-1 (2003.) szabványban meghatározott normál értékekkel, és szükség esetén javaslatot tesznek a fényerő optimálissá tételére.
Miért van szükség megvilágításmérésre?
Egyrészt azért, mert a nem megfelelő megvilágítás gyorsítja a szem elfáradását és ezen keresztül hozzásegít az általános fáradtság kialakulásához. Ez pedig közvetlenül kihat a munkavégzés hatékonyságára, minőségére és a munkavállalók biztonságára. Másrészt, mert a rossz fényviszonyok fejfájást okozhatnak, sőt a szem idő előtti romlását is előidézhetik.
Kötelező-e a megvilágításmérés?
Igen, jogszabály írja elő: a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 31. §-ában, valamint a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 8. §-ában előírt követelmény teljesítése csak méréssel igazolható.
Miért nem érdemes elmulasztani a megvilágításmérést?
Leginkább azért, mert a rossz fényviszonyok csökkenthetik a munka hatékonyságát, s a munkaminőség és a munkabiztonság romlásához vezethetnek. Ám azt is jó tudni, hogy ha a Felügyelet előírja a fényviszonyok javítását, majd az ellenőrzés során kiderül, hogy azok nem valósultak meg, mulasztási bírságot szabhat ki…
Mennyi ideig tart a mérés?
Ez a terület nagyságától, tagoltságától függ. A mérést sötétedés után kell elvégezni, amikor a mérés pontosságát már semmilyen természetes fény nem befolyásolja. Sem a mérés elvégzéséhez szükséges adategyeztetés (lámpatestek típusa, száma, elhelyezése; falak állapota, színe; munkahelyek elhelyezkedése, stb.), sem a tényleges mérés nem befolyásolja a munkavégzést, így nem akadályozza a termelést.
A rossz fényviszonyok emellett fejfájást, gyors elfáradást is okozhatnak, ami a munka hatékonyságának csökkenéséhez és a minőség romlásához vezethet. A nem megfelelő megvilágításnak munkabiztonsági hatása is lehet: nő a munkavállalók veszélyeztetettsége, gyakoribbá válhatnak a balesetek. A dolgozók biztonsága minden cég elemi érdeke.
A DEKRA munkabiztonsági szakmérnökei az MSZ EN 12464-1 (2003.) szabvány ismeretében értékelik a vizsgált munkahelyek megvilágítását. Szakvéleményük megkönnyítheti a munkahelyek világításának javítását, az újonnan felállított munkahelyek optimális fényviszonyainak kialakítását.
A DEKRA szakemberei a megvilágításméréseket az üzemeltetővel szoros együttműködésben végzik, hogy azok a lehető legkevésbé befolyásolják a termelést. Sem a mérés elvégzéséhez szükséges adategyeztetés, sem a tényleges mérés nem befolyásolja a munkavégzést, így nem akadályozza a termelést.
Ügyfeleink érdekeit a legmesszemenőbbekig szem előtt tartjuk. Az Ön elégedettsége a mi sikerünk!
A DEKRA tökéletes megoldás a dolgozók biztonságára, s tökéletes megoldás Önnek!
Hivatkozások jogszabályi háttere (kiemelések):
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt)
Mvt.31. § A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.
(2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. (Lásd lent: „MSZ EN 12464-1 – 2003 szabvány a megvilágítás normál értékeiről” címmel!)
(3) A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.
(4) A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra.
(5) Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.
MSZ EN 12464-1 – 2003 szabvány a megvilágítás normál értékeiről
A szabvány feladatok, tevékenységi körök és a helyiségek funkciója szerint eltérő luxértékeket ad meg. Így más megvilágítást szükséges biztosítani egy orvosi rendelőben, egy autógyár szerelő üzemében, egy közlekedési folyosón, egy öltözőben vagy éppen egy váróteremben.
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Igénybe venné szolgáltatásunkat?
Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat és felkeressük!
Kérjen tőlünk ajánlatot!
