Munkahelyi levegőszennyezettség mérése


A munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatokat el kell kerülni, illetve csökkenteni kell. A munkahelyek kémiai biztonságáról a 25/2000 (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet tartalmazza a pontos követelményeket.

A légkörben jelenlévő szennyező anyagok mellett jelentős egészségügyi kockázattal jár a munkahelyeken fennálló huzathatás, illetve a biztonságos munkavégzést veszélyeztető páratartalom, esetleg hőmérséklet, amelyekre a munkahelyi klímatényezők mérése során derülhet fény. A munkahelyek levegőjére vonatkozó méréseket érdemes egy körben elvégeztetni, időt, pénzt takarítva meg ezzel.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Ajánlat tárgya

Munkahelyi levegőminőség vizsgálat

Információk a mérési helyszínről

Kérjük minden *-gal jelölt mezőt szíveskedjen kitölteni!
Ajánlatkérő által kért vállalási határidő

Ajánlatkérő adatai

Mikor és milyen időközönként kell a munkahelyi levegőszennyezettséget mérni?

Az üzem indulásakor, illetve ha megváltoznak a feltételek: például új anyaggal, géppel vagy technológiával kezdünk dolgozni, vagy megújulnak a szellőztetés céljára szolgáló rendszerek. Háromévente a kockázatértékelések alkalmával ettől függetlenül is érdemes a vizsgálatot megismételni, mert ezek a rendszerek, berendezések idővel avulnak, használódnak. Veszélyes – pl. rákkeltő – anyagok jelenléte esetén a mérést évente kell ismételni.

Mi történik a munkahelyi levegőszennyezettség mérése során?

Az akkreditált vizsgálólaboratórium nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei meghatározzák a munkahelyi levegő szennyezőanyag-tartalmát, összevetik a 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendeletben megengedett határértékekkel, és megállapítják, hogy a követelmények megvalósultak-e.

Miért van szükség a munkahelyi levegőszennyezettség mérésére?

A dolgozók egészségvédelme érdekében.

Kötelező-e a munkahelyi levegőszennyezettség mérése?

Igen, jogszabály írja elő: a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 32. §-ában, valamint a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. §- ában előírt követelmény teljesítése csak méréssel ellenőrizhető és igazolható.

Miért nem érdemes elmulasztani a munkahelyi levegőszennyezettség mérését?

Leginkább azért, mert az egészségre ártalmas anyagok jelenléte a levegőben súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet, sőt, rákkeltő anyagok esetén rákos megbetegedés kialakulását eredményezhetik. Azt is jó tudni, hogy ha a Felügyelőség előírja a munkahelyi levegő minőségének javítását, majd az ellenőrzés során kiderül, hogy az nem valósult meg, mulasztási bírságot, illetve közvetlen veszély esetén büntetést szabhat ki…

Mennyi ideig tart a mérés?

Ennél a mérésfajtánál üzemi körülmények között kell mintát venni, ami azt jelenti, hogy a termelés nem állhat le, így a mérések időtartama nem befolyásolja a termelést.

A munkahelyi légállapotokra vonatkozó követelményeket jogszabály írja elő (lásd Jogszabálytárunkban a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 32. §-át és a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. §-át!). A követelmények teljesülését csak méréssel lehet igazolni. Egyes esetekben – pl. rákkeltő anyagok jelenléte esetén – a mérést évente meg is kell ismételni.

Ám magától értetődő, hogy nem csak ezért van rá szükség. A fő ok, hogy az egészségre ártalmas anyagok jelenléte a levegőben súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet, sőt, közvetlen életveszélyt is okozhat. Az alkalmazottak biztonsága és egészségvédelme minden cég elemi érdeke.

A rendszeres kockázatelemzések keretében elvégzett munkahelyi levegőszennyezettség mérésével elkerülhetőek az egészségre ártalmas levegő miatti kártérítési perek, az ebből fakadó hatósági bírságok is.

A DEKRA nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei meghatározzák a munkahelyi levegő szennyezőanyag-tartalmát, és a 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendeletben foglalt határértékek ismeretében megállapítják, hogy a követelmények megvalósulnak-e.

A DEKRA szakemberei a munkahelyi levegőszennyezettség-méréseket az üzemeltetővel szoros együttműködésben végzik, hogy azok a lehető legkevesebb időt vegyék igénybe. Ennél a mérésfajtánál üzemi körülmények között kell mintát venni, ami azt jelenti, hogy a termelés nem állhat le.

Ügyfeleink érdekeit a legmesszemenőbbekig szem előtt tartjuk. Az Ön elégedettsége a mi sikerünk!

A DEKRA tökéletes megoldás a dolgozók biztonságára és egészségvédelmére, s tökéletes megoldás Önnek!

Hivatkozások jogszabályi háttere (kiemelések):

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt)

Mvt.32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

6. § (1) Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

(2) Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább az 1. számú mellékletben előírt friss levegő-térfogat áramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását biztosítani.

(3) Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt, szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell

a) állandó, hatékony működőképességüket;

b) meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet;

c) rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását;

d) a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását;

e) a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását:

ea) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s,

eb) helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s,

ec) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál: 1,0 m/s,

ed) melegüzemi zárt munkahelyen 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál: 1,5 m/s.

(5) Az elszívott levegő pótlására szolgáló levegőt a szennyezőanyag felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább pontjáról kell venni. A frisslevegő-vételi helyeket járműforgalomtól (közúttól) legalább 8 m távolságban, illetve a terepszint felett legalább 2,5 m magasan kell elhelyezni. A tető felett elhelyezett levegővétel esetén biztosítani kell, hogy a légbeszívó és kibocsátó nyílások közötti távolság legalább 3 m legyen. A betáplált levegőt szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz minőségű víznek megfelelő víz használatával nedvesíteni kell. A levegő minőségének biztosításához figyelembe kell venni a környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályban előírtakat, ezért, amennyiben szükséges, a beszívott levegőt tisztítani kell.

(6)1 A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a mérési dokumentumokat át kell adni a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének.

(7) A szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített, depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági berendezésnek minősülnek. Megfelelő működésüket a vonatkozó jogszabályban meghatározott időszakos, biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel kell ellenőrizni.


25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet
a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. §1 E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1)2 E rendelet hatálya – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivétellel – kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.

(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak

a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,

b) a tengeri szállításra,

c) a légi szállításra, valamint

d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.

(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4)3 A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalom meghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag;

b)4 veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;

d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően ,,megszökött'' anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;

e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;

f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;

g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;

h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;

i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;

j)5 szálló por: a munkahelyi levegőben lebegő por;

k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;

l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;

 

 


Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)

             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Igénybe venné szolgáltatásunkat?

Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat és felkeressük!

Kérjen tőlünk ajánlatot!

Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák