Levegőtisztaságvédelmi engedélyeztetés


Ha egy cég olyan tevékenységet folytat, ami a levegő terhelésével, légszennyezéssel jár, akkor azt engedélyeztetnie kell a területileg illetékes hatóságnál, a Környezetvédelmi Felügyelőségnél, és meg kell felelnie a vonatkozó előírásoknak. Ehhez azonban pontforrás hatásterület lehatárolást kell végeztetnie környezetvédelmi szakemberrel, valamint emisszió mérést minden egyes pontforrásra, hogy igazolhassa: a források működése során az emisszió megfelel a rendeletben előírt határértékeknek. Végül a céget nyilvántartásba kell venni, s a vállalkozónak a cége tevékenységétől függően különféle bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tennie. Egyetlen méréssel azonban ez mind megvalósulhat. Komplex környezetvédelmi szempontú szolgáltatásunkkal, időt és pénzt takarít meg.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Mikor van erre szükség?

Ha egy cég olyan tevékenységet folytat, ami a levegő terhelésével, légszennyezéssel jár, a tevékenységet engedélyeztetni kell a területileg illetékes hatóságnál, a Környezetvédelmi Felügyelőségnél.

Pontosan milyen engedélyekre van szükség?

Tevékenységtől függően az alábbi környezetvédelmi engedélyeket kellhet az ilyen cégnek elkészíttetnie:

részletes környezetvédelmi vizsgálat – a tevékenység indulása előtt környezetvédelmi felülvizsgálat – jogszabályban meghatározott időközönként, illetve ha valamely okból – pl. technológiaváltás, új tevékenység bevezetése, a gyár elrendezése…stb. – megváltozik a levegő terhelése

IPPC (=Integrated Pollution Prevention and Control) engedély – ez csak az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendeletének 1. mellékletében meghatározott tevékenységekhez kell – kivéve azokat a létesítményeket vagy létesítményrészeket, melyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak

Egységes Környezethasználati Engedély (=EKHE) – ez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységekhez kell

Ezek a vizsgálatok az összes környezeti elemre – talaj, víz, levegő, hulladék zaj, – kiterjednek.

Pontforrás működési engedélykérelmi dokumentáció – ezt minden bejelentés köteles pontforrás esetében el kell készíteni, s csak a levegőre vonatkozik.

Tulajdonképpen mit jelentenek ezek az engedélyeztető vizsgálatok?

Valójában tervdokumentációkat jelentenek, amik szakértői véleményeken, becsléseken alapulnak arra nézve, hogy maga a beruházás milyen hatással lesz majd a környezetre.

Kötelezőek ezek az engedélyeztető vizsgálatok?

Igen, egyrészt a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, másrészt az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete írja elő.

A környezetvédelmi engedélyeztetést számos jogszabály – köztük a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete is – előírja. Ám természetesen nem csak ezért van rá szükség.

Környezetünk védelme nem lehet mellékes. Ha egy cég olyan tevékenységet folytat, ami a levegő terhelésével, légszennyezéssel jár, érthető, hogy a tevékenységet engedélyeztetni kell a területileg illetékes hatóságnál, a Környezetvédelmi Felügyelőségnél. Az eljáráshoz – tevékenységtől függően – számos engedélyre és megelőző vizsgálatra lehet szükség. A tervdokumentációk szakértői véleményeken, becsléseken alapulnak arra nézve, hogy maga a beruházás milyen hatással lesz majd a környezetre.

A folyamat persze nem kevés időráfordítással, papírmunkával jár. Ezért is olyan fontos, hogy ki és hogyan intézi. A DEKRA szakembereinek sokéves tapasztalata és szakértelme garantálja a gyors, precíz és megbízható munkát. Megbízóink figyelmébe ajánljuk, hogy az engedélyeztetési dokumentációt, az emisszió mérési jegyzőkönyvet valamint számos nyilvántartásba vételi bejelentést (pl. KAR, LAL) egyidejűleg be lehet adni a hatóságnak.

A DEKRA tökéletes megoldás a környezet védelmére, s tökéletes megoldás Önnek!

Ha arra kíváncsi, hogy mely tevékenységekhez van szükség IPPC (=Integrated Pollution Prevention and Control) engedélyre, akkor kattintson ide!

Ha az érdekli, hogy mely tevékenységekhez van szükség Egységes Környezethasználati Engedélyre (EKHE), akkor kattintson ide!

Ha a helyhez kötött légszennyező forrás létesítésének levegőminőségi követelményeiről szeretne tájékozódni, akkor kattintson ide!

Ha a helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályokról olvasna, akkor kattintson ide!

Ha a légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményei érdeklik, akkor kattintson ide!




A TANÁCS 96/61/EK IRÁNYELVE

(1996. szeptember 24.)

a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről

(HL L 257 , 10.10.1996, o. 26)

 

Módosította:

M1 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) L 156 17 25.6.2003

M2 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003.október 13.)

L 275 32 25.10.2003

M3 Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.)

L 284 1 31.10.2003

M4 Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.)

L 33 1 4.2.2006

 

A TANÁCS 96/61/EK IRÁNYELVE

(1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikke (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára (1), tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2), a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3), (1) mivel a Közösség környezetvédelmi politikájának céljai és elvei, amelyeket a Szerződés 130r. cikke állapít meg, különösen a környezetszennyezés megelőzéséből, csökkentéséből és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetéséből állnak, a környezeti károknak elsődlegesen a forrásnál történő elhárításával, és biztosítva a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, összhangban a „szennyező fizet” és a megelőzés elvével;

(2) mivel az ötödik környezetvédelmi cselekvési program, amelynek általános koncepcióját a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 1993. február 1-jei állásfoglalásukban hagyták jóvá a környezetbarát és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos közösségi politikai és cselekvési programként

(4), elsőbbséget biztosít a szennyezés integrált csökkentésének egyrészről az emberi tevékenység és a gazdasági-társadalmi fejlődés, másrészről a természeti erőforrások és a természet regenerálódási képessége közötti, fenntartható egyensúly felé vezető folyamatban;

(3) mivel a szennyezés csökkentését célzó integrált megközelítés végrehajtása közösségi szintű intézkedéseket igényel, azért, hogy az ipari létesítmények által okozott környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó közösségi joganyag módosuljon és kiegészüljön;

(4) mivel az ipari létesítmények által okozott levegőszennyezés elleni küzdelemről szóló, 1984. június 28-i 84/360/EGK tanácsi irányelv (5) általános keretet vezetett be az olyan ipari létesítmények működését vagy jelentős változtatását megelőző engedélyezéssel kapcsolatban, amelyek légszennyezést idézhetnek elő;

(5) mivel a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv (6) bevezette az ezeknek az anyagoknak a kibocsátására vonatkozó engedélyezési követelményeket;

(6) mivel, bár léteznek közösségi jogszabályok a levegőszennyezés leküzdéséről és a veszélyes anyagok vízbe történő kibocsátásának megelőzéséről és minimalizálásáról, nincs hasonló jogszabály a talajba történő kibocsátás megelőzéséről vagy minimalizálásáról;

(7) mivel a talajba, levegőbe vagy a vízbe történő kibocsátások elkülönült csökkentésére vonatkozó, eltérő megközelítések a szennyezés különböző környezeti elemekbe való átkerülését segíthetik elő, a környezet egészének védelme helyett; 1996L0061 — HU — 24.02.2006 — 004.001 — 2

(1) HL C 311., 1993.11.17., 6. o. és HL C 165., 1995.7.1., 9. o.

(2) HL C 195., 1995.7.18., 54. o.

(3) Az Európai Parlament 1994. december 14-i véleménye (HL C 18., 1995.1.23., 96. o.). A Tanács 1995. november 27-i közös álláspontja (HL C 87.,

1996.3.25., 8. o.) és az Európai Parlament 1996. május 22-i határozata (HL C

166., 1996.6.10).

(4) HL C 138., 1993.5.17., 1. o.

(5) HL L 188., 1984.7.16., 20. o. A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel (HL L

377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 129., 1976.5.18., 23. o. A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel módosított irányelv.

(8) mivel a környezetszennyezés csökkentése integrált megközelítésének a célja a lehető legnagyobb mértékben megelőzni a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátást, figyelembe véve a hulladékgazdálkodást is, és ahol ez nem valósítható meg, ott a kibocsátások minimalizálása a környezet egésze magas szintű védelmének elérése érdekében;

(9) mivel ez az irányelv a környezetszennyezés integrált megelőzésének és csökkentésének általános keretét alakítja ki; mivel megállapítja a környezetszennyezés integrált megelőzésének és csökkentésének végrehajtásához szükséges intézkedéseket a környezet egésze magas szintű védelmének elérése érdekében; mivel a környezetszennyezés csökkentésének integrált megközelítése elősegíti a fenntartható fejlődés elvének alkalmazását;

(10) mivel ennek az irányelvnek a rendelkezései az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (1) rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandók; mivel az utóbb említett irányelv alkalmazásához szükséges információkat és következtetéseket az engedély megadásakor figyelembe kell venni, ez az irányelv nem befolyásolja a 85/337/EGK irányelv végrehajtását;

(11) mivel a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az I. mellékletben szereplő ipari tevékenységek üzemeltetője bizonyos alapkötelezettségek általános elveinek eleget tegyen; mivel ebből a célból az illetékes hatóságok számára elegendő az általános alapelveknek a figyelembevétele az engedélyezési feltételek megállapítása során;

(12) mivel az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott intézkedéseket meglévő létesítményekre egy meghatározott időszakot követően, egyéb esetekben ezen irányelv végrehajtásától kezdve kell alkalmazni;

(13) mivel a szennyezési problémák kezelésének hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében az üzemeltetőnek figyelembe kell vennie a környezetvédelmi szempontokat; mivel ezekről a szempontokról az illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak be kell számolni, hogy azok meggyőződhessenek az engedély kiadása előtt, hogy valamennyi megfelelő megelőző vagy szennyezés csökkentő intézkedést meghatároztak; mivel a különféle kérelmezési eljárások a környezet védelmének és a nyilvánosság tudatosságának különböző szintjeihez vezethetnek; mivel ezért azoknak az engedélyezési kérelmeknek, amelyekre ez az irányelv vonatkozik, tartalmazniuk kell a minimális adatokat;

(14) mivel az illetékes hatóságok közötti teljes koordináció az engedélyezési

eljárásra és feltételekre tekintettel lehetővé teszi a környezet egésze legmagasabb szintű védelmének elérését;

(15) mivel az illetékes hatóság vagy hatóságok csak abban az esetben adják ki vagy módosítják az engedélyt, amennyiben egységes környezetvédelmi intézkedéseket határoztak meg a levegő, a víz és a talaj tekintetében;

(16) mivel az engedély tartalmazza valamennyi, az engedélyezési feltételek teljesítéséhez szükséges intézkedést azért, hogy ily módon a környezet egészének magas szintű védelme valósuljon meg; mivel az engedélyezési eljárás sérelme nélkül ezek az intézkedések az általánosan kötelező követelmények tárgyai lehetnek;

(17) mivel a kibocsátási határértékek, az azoknak megfelelő paraméterek vagy technikai intézkedések az elérhető legjobb technikákon alapulnak, anélkül hogy előírnák egy adott technika vagy technológia használatát, figyelembe véve az érintett létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket; mivel minden esetben az engedélyezési feltételek rendelkezéseket határoznak meg a nagy távolságra jutó vagy határon átterjedő szennyezések minimalizálásáról, és biztosítják a környezet egészének magas szintű védelmét;

(18) mivel a tagállamok határozzák meg, hogy milyen mértékben veszik figyelembe, ahol szükséges, az érintett létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, valamint a helyi környezeti feltételeket;

(19) mivel mikor a környezetminőségi szabvány sokkal szigorúbb feltételeket ír elő, mint amelyeket az elérhető legjobb technika használatával lehet elérni, az engedély kiegészítő feltételeket tartalmaz, azoknak az egyéb intézkedéseknek a sérelme nélkül, amelyeket a környezetminőségi szabványoknak való megfelelés érdekében hoztak;

(20) mivel az elérhető legjobb technika idővel változik, különösen a technikai fejlődésre való tekintettel, az illetékes hatóság figyelemmel kíséri az ilyen irányú fejlődést, vagy tájékoztatják arról;

(21) mivel egy létesítmény megváltoztatása megnövelheti a szennyezést; mivel az illetékes hatóságot vagy hatóságokat értesíteni kell bármilyen változtatásról, amely hatással lehet a környezetre; mivel a létesítményben történő jelentős változtatást ennek az irányelvnek megfelelően előzetesen engedélyeztetni kell;

(22) mivel az engedélyezési feltételeket időszakonként felül kell vizsgálni, és szükség esetén frissíteni kell; mivel bizonyos feltételek mellett minden esetben felülvizsgálják e feltételeket;

(23) mivel annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák a létesítmény működéséről és annak lehetséges környezeti hatásairól, és annak érdekében, hogy biztosítsák az engedélyezési eljárás átláthatóságát a Közösségen belül, a nyilvánosságnak biztosítani kell bármilyen döntést megelőzően az információhoz való hozzájutást az új létesítményekkel vagy jelentős változtatásokkal kapcsolatos engedélykérelmekre és magukra az engedélyekre, frissítésükre és a megfelelő ellenőrzési adatokra vonatkozóan;

(24) mivel a legfontosabb kibocsátásokra és az azok forrásaira vonatkozó nyilvántartás létrehozása fontos eszköznek tekinthető, amely lehetővé teszi különösen a Közösségen belüli szennyező tevékenységek összehasonlítását; mivel ezt a nyilvántartást a

Bizottság állítja össze, egy szabályozási bizottság segítségével;

(25) mivel az elérhető legjobb technikákra vonatkozó fejlődés és információcsere közösségi szinten segíti a technológiai egyensúlyhiány helyreállítását a Közösségen belül, a Közösségben megállapított határértékek, valamint a Közösségen belül használt technikák világméretű elterjesztését, és segíteni fogja a tagállamokat ennek az irányelvnek az eredményes végrehajtásában;

(26) mivel ezen irányelv végrehajtásáról és hatékonyságáról rendszeresen jelentést kell készíteni;

(27) mivel ez az irányelv vonatkozik azokra a potenciálisan szennyező létesítményekre, és ezáltal a határokon átterjedő szennyezésekre is, amelyek jelentős mértékűek; mivel határokon átterjedő konzultációt kell tartani, ha a kérelmek olyan új létesítmények engedélyeztetésével vagy jelentős változtatásukkal kapcsolatosak, amelyeknek jelentős káros hatásuk lehet a környezetre; mivel az ilyen engedélyeztetési vagy számottevő változtatásokkal kapcsolatos kérelmek a valószínűleg érintett tagállamokban a nyilvánosság rendelkezésére állnak;

(28) mivel közösségi szinten szükséges a kibocsátási határértékek meghatározása bizonyos kategóriájú létesítményekre és szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyekre ez az irányelv vonatkozik; mivel a Tanács a Szerződés rendelkezéseivel összhangban fogja megállapítani a kibocsátási határértékeket;

(29) mivel ennek az irányelvnek a rendelkezései alkalmazandók a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló közösségi rendelkezések sérelme nélkül,

 

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

 

1. cikk

Az irányelv célja és hatálya

Ennek az irányelvnek a célja, hogy az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését valósítsa meg. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyeket a fent említett tevékenységekből származó szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére dolgoztak ki, beleértve a hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket, a környezet egészének magas szintű védelme érdekében, a 85/337/EGK irányelv és az egyéb vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül.

 

2. cikk

Fogalom meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „anyag”: kémiai elemek vagy azok vegyületei, kivéve a radioaktív anyagokat a 80/836/Euratom (1) irányelvnek megfelelően, valamint a géntechnológiával módosított szervezeteket a 90/219/EGK (2) és a 90/220/EGK (3) irányelvnek megfelelően;

2. „környezetszennyezés”: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;

3. „létesítmény”: olyan rögzített műszaki egység, ahol egy vagy több, az I. mellékletben felsorolt tevékenységet folytatnak, és bármely más, azzal közvetlenül együtt járó tevékenységet, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amelynek hatása lehet a kibocsátásokra és a környezetszennyezésre;

4. „meglévő létesítmény”: egy működő létesítmény, vagy olyan létesítmény, amelyet ennek az irányelvnek a hatálybalépését megelőzően meglévő jogszabályokkal összhangban engedélyeztek, vagy az illetékes hatóság szerint teljes engedélykérelmezési kötelezettsége van, feltéve, ha a létesítmény ezen irányelv hatálybalépését követően legkésőbb egy éven belül működni kezd;

5. „kibocsátás”: anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kiengedése a létesítmény egyedi vagy diffúz forrásaiból a levegőbe, vízbe vagy a talajba;

6. „kibocsátási határérték”: bizonyos meghatározott paraméterekben kifejezett tömeg, koncentráció, illetve kibocsátási szint, amely nem léphető túl egy vagy több időszak alatt. Kibocsátási határértékeket anyagok egyes csoportjára, családjára vagy kategóriáira is meg lehet határozni, különösen a III. mellékletben felsoroltakra.

(1) A Tanács 1980. július 15-i 80/836/Euratom irányelve a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló irányelvek módosításáról (HL L 246., 1980.9.17., 1. o.), melyet a 84/467/EGK irányelv (HL L 265., 1984.10.5., 4. o.) módosított.

(2) A Tanács 1990. április 23-i 90/219/EGK irányelve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő használatáról (HL L 117., 1990.5.8., 1. o.), melyet a 94/51/EK bizottsági irányelv (HL L 297., 1994.11.18., 29. o.) módosít.

(3) A Tanács 1990. április 23-i 90/220/EGK irányelve a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetbe történő szándékos kibocsátásáról (HL L 117., 1990.5.8., 15. o.), melyet a 94/15/EK bizottsági irányelv (HL L 103., 1994.4.22., 20. o.) módosít.

Az anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeket rendszerint azoknál a pontoknál kell alkalmazni, ahol a kibocsátás elhagyja a létesítményt, figyelmen kívül hagyva bármilyen hígítást a határértékek megállapításakor. A vízbe történő közvetett kibocsátások vonatkozásában a víztisztító telep hatását számításba lehet venni, amikor a kibocsátási határértéket megállapítják a létesítményre, feltéve, ha a környezet egészének ugyanolyan szintű védelmét biztosítja, és feltéve, ha ez nem vezet a környezet nagyobb fokú szennyezéséhez, a 76/464/EGK irányelvnek vagy annak végrehajtására kiadott irányelvek sérelme nélkül;

7. „környezetminőségi szabvány”: olyan követelmények összessége, amelynek egy adott környezet vagy annak egy bizonyos része egy adott időben meg kell, hogy feleljen, ahogy ezt a közösségi joganyag meghatározza;

8. „illetékes hatóság”: az a hatóság, azok a hatóságok vagy testületek, amelyek a tagállamok jogszabályai szerint felelősek az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek végrehajtásáért;

9. „engedély”: egy (vagy több) írásbeli határozat vagy annak egy része, amely engedélyezi egy létesítmény egészének vagy egy részének működését, amely engedély alapja bizonyos feltételek fennállása, amelyek alapján a létesítmény megfelel ezen irányelv követelményeinek.

Az engedély egy vagy több létesítményre vagy a létesítmény részeire terjedhet ki, amelyet ugyanaz az üzemeltető ugyanazon a telephelyen üzemeltet;

10. a) „változtatás az üzemeltetésben”: az üzem természetében vagy működésében bekövetkező változtatás vagy az üzem bővítése, amely következményekkel járhat a környezetre nézve;

b) „jelentős változtatás”: az a működésben bekövetkező változtatás, amely az illetékes hatóság véleménye alapján jelentős káros hatással lehet az emberekre vagy a környezetre.

M1

E meghatározás alkalmazásában az üzemeltetés bármely változtatása vagy bővítése jelentősnek minősül, ha a változtatás vagy bővítés önmagában eléri az I. mellékletben meghatározott küszöbértékeket, ha ilyen küszöbértéket a mellékletben meghatároztak;

11. „az elérhető legjobb technikák”: a tevékenységek fejlődésében és működési módszereikben a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra,

hogy alapját képezzék a kibocsátási határértékeknek, melyeket a kibocsátások és a környezet egészére való hatás megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a csökkentésére állapítanak meg: – „technikák”: magukban foglalják az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját,

– „elérhető”: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban gazdaságilag és műszakilag képviselhető feltételek mellett, figyelembe véve a költség-haszon arányokat, függetlenül attól, hogy a kérdéses tagállamban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, olyan mértékig, amíg azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők,

– „legjobb”: a leghatékonyabb technika a környezet egésze magas szintű védelmének elérése érdekében.

Az elérhető legjobb technika meghatározásakor különös figyelmet kell fordítani a IV. mellékletben felsorolt szempontokra;

12. „üzemeltető”: olyan természetes vagy jogi személy, aki üzemelteti vagy felügyeli a létesítményt vagy, ahol ezt a nemzeti jogszabályok biztosítják, akire döntéshozó gazdasági hatalmat ruháztak a létesítmény műszaki működése felett;

M1

13. „nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai;

14. „érintett nyilvánosság”: az engedély vagy az engedély feltételeinek a kiadására vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatala által érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító, a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni.

 

3. cikk

Az üzemeltető alapvető kötelezettségeinek általános elvei

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosítsák a létesítmények üzeleltetésének alábbi módját:

a) minden megfelelő megelőző intézkedést megtesznek a környezetszennyezés ellen, különösen az elérhető legjobb technika alkalmazása révén;

b) jelentős mértékű környezetszennyezést nem okoznak;

c) a hulladék keletkezését elkerülik a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelvnek (1) megfelelően; ahol hulladék keletkezik, azt hasznosítják, vagy, ahol műszakilag vagy gazdaságilag nem lehetséges, úgy ártalmatlanítják, hogy elkerüljék vagy csökkentsék a környezetre gyakorolt bármilyen hatást;

d) az energiát hatékonyan használják;

e) megteszik a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzésére és azok következményeinek korlátozására;

f) végleges leállítás esetén megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elkerüljék bármilyen környezetszennyezés kockázatát, és a működés helyszínét kielégítő állapotba állítsák vissza.

Abból a célból, hogy eleget tegyenek ennek a cikknek, elegendő, ha a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok figyelembe veszik az engedély feltételeinek meghatározásakor az e cikkben megállapított általános elveket.

 

4. cikk

Új létesítmények engedélyezése

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyetlen új létesítmény se működhessen ennek az irányelvnek az alapján kiadott engedély nélkül, a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1988. november 24-i 88/609/EGK tanácsi irányelvben (2)

megállapított kivételek sérelme nélkül.

 

5. cikk

Követelmények a meglévő létesítmények engedélyezéséhez

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 6. és 8. cikk szerint kiadott engedélyek, illetve, ahol ez lehetséges, a feltételek ellenőrzése, és, ha szükséges, frissítése révén gondoskodjanak arról, hogy a meglévő létesítmények a 3., 7., 9., 10., 13. cikk, továbbá a 14. cikk első és második francia bekezdésének és a 15. cikk (2) bekezdése követelményeinek megfelelően működjenek, legkésőbb nyolc évvel ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően, a Közösség egyéb, különös jogszabályainak sérelme nélkül.

(1) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 336., 1988.12.7. A legutóbb a 90/656/EGK irányelvvel (HL L 353., 1990.12.17., 59. o.) módosított irányelv.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az 1., 2., 11. és 12. cikk, a 14. cikk harmadik francia bekezdése, a 15. cikk (1), (3) és

(4) bekezdése, a 16., 17. és 18. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek a meglévő létesítményekre való alkalmazása érdekében ennek az irányelvneka hatálybalépésétől kezdődően.

 

6. cikk

Engedélykérelmek

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az illetékes hatósághoz érkező engedélykérelmek tartalmazzák a következők leírását:

– a létesítmény és annak tevékenysége,

– a létesítmény által felhasznált vagy termelt nyers- és segédanyagok, egyéb anyagok, valamint energia,

– a létesítmény kibocsátásainak forrásai,

– a létesítmény helyének állapota,

– a létesítményből származó, előre látható kibocsátások mennyisége és természete az egyes környezeti elemekbe és a környezetbe való kibocsátások jelentős hatásainak azonosítása,

– a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére vagy, ahol ez nem lehetséges, csökkentésére javasolt technológiák vagy egyéb technikák,

– ahol szükséges, intézkedések a létesítményből származó hulladék keletkezésének megelőzésére és a hulladék hasznosítására,

– további tervezett intézkedések az üzemeltető alapvető kötelezettségei általános alapelveinek teljesítésére vonatkozóan a 3. cikk értelmében,

– a környezetbe történő kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó tervezett intézkedések,

M1

– a kérelmező által esetlegesen tanulmányozott főbb alternatívák körvonalai.

Az engedélykérelem ugyanakkor tartalmazza a fenti francia bekezdésben említett részletek nem technikai jellegű összefoglalóját.

(2) Ahol információt szolgáltattak a 85/337/EGK irányelv követelményeivel összhangban, vagy biztonsági jelentést nyújtottak be az egyes ipari tevékenységekkel összefüggő súlyos balesetek kockázatairól szóló, 1982. június 24-i 82/501/EGK tanácsi irányelvnek (1) megfelelően, vagy más jogszabályok teljesítése kapcsán vannak egyéb információk, amelyek ennek a cikknek bármelyik követelményét kielégítik, azokat az információkat bele lehet foglalni, vagy csatolni lehet a kérelemhez.

 

7. cikk

Az engedélyek kiadásának integrált megközelítése

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az engedélyezés feltételei teljes mértékben koordinálva legyenek egynél több illetékes hatóság bevonása esetén, annak érdekében, hogy garantált legyen egy hatékony, integrált megközelítés minden illetékes hatóság részéről.

 

8. cikk

Határozatok

Az illetékes hatóság olyan feltételekkel engedélyezi a létesítményt, amelyek biztosítják, hogy a létesítmény megfelel ezen irányelv követelményeinek, vagy amennyiben ez nem biztosított, akkor a hatóság megtagadja az engedélyezést, a közösségi vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb követelmények sérelme nélkül.

(1) HL L 230., 1982.8.5., 1. o. A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel (HL L

377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

Valamennyi újonnan kiadott vagy módosított engedély részleteket tartalmaz a levegő, a víz és a talaj védelmével kapcsolatos intézkedésekről ezen irányelvnek megfelelően.

 

9. cikk

Az engedély feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az engedély tartalmazza valamennyi szükséges intézkedést a 3. és 10. cikkben említett engedélyezési követelmények teljesítéséhez, hogy a környezet egészének magas szintű védelme valósuljon meg a levegő, a víz és a talaj védelme által.

(2) Új létesítmény vagy jelentős változtatás esetén, ahol a 85/337/

EGK irányelv 4. cikke alkalmazandó, az irányelv 5., 6. és 7. cikke értelmében kapott minden vonatkozó információt vagy következtetést figyelembe vesznek az engedély megadására irányuló eljárás céljából.

(3) Az engedély tartalmazza a kibocsátási határértékeket azokra a szennyező anyagokra, különösen a III. mellékletben felsoroltakra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a

másikba való átjuttatására való képességükre (víz, levegő és talaj). Amennyiben szükséges, az engedély megfelelő követelményeket tartalmaz a talaj és a felszín alatti víz védelmének biztosítására, és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék kezelésére. Ahol szükséges, a határértékek kiegészíthetők vagy helyettesíthetők műszaki paraméterekkel vagy intézkedésekkel.

Az I. melléklet 6.6. pontja alatt található létesítményekre az e bekezdéssel összhangban meghatározott kibocsátási határértékeknél figyelembe veszik az ezeknek a létesítménykategóriáknak megfelelő gyakorlati megfontolásokat.

M2

Ha egy adott létesítményből származó üvegházhatású gáz kibocsátása a létesítmény által végzett tevékenységgel kapcsolatban szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv (1) módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében, az engedély nem tartalmaz kibocsátási határértéket az adott gáz közvetlen kibocsátásaira, kivéve, ha ez a jelentős helyi szennyezés elkerüléséhez szükséges.

A 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek esetén

a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a tüzelőberendezésekre vagy a telephelyen található egyéb szén-dioxidot kibocsátó egységekre nem határoznak meg energiahatékonysággal kapcsolatos követelményeket.

Amennyiben szükséges, az illetékes hatóság megfelelően módosítja az engedélyt.

Az előző három albekezdést a 2003/87/EK irányelv 27. cikkével összhangban nem kell alkalmazni az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek

Közösségen belüli kereskedelmi rendszeréből átmenetileg kizárt létesítményekre.

(4) A 10. cikk sérelme nélkül, a (3) bekezdésben említett kibocsátási határértékek és az azokkal egyenértékű műszaki paraméterek az elérhető legjobb technikákon alapulnak anélkül, hogy előírnák bármilyen meghatározott technika vagy technológia használatát, de figyelembe véve az érintett létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket. Az engedély feltételei minden körülmény esetén tartalmaznak intézkedéseket a nagy távolságra jutó vagy határokon átterjedő szennyezés minimalizálásával kapcsolatban, és a környezet egészének magas szintű védelmét biztosítják.

(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(5) Az engedély tartalmazza a kibocsátást ellenőrző, megfelelő követelményeket, meghatározva a mérés módszerét, gyakoriságát és az értékelési eljárást, valamint azt a kötelezettséget, hogy az illetékes hatóság számára nyújtsák be azon adatokat, amelyek szükségesek az engedélyben foglaltak betartásának ellenőrzéséhez.

Az I. melléklet 6.6. pontja alatt lévő létesítményekre az e bekezdésben említett intézkedések esetében figyelembe vehetik a költség-haszon elemzést.

(6) Az engedély tartalmazza a rendestől eltérő működtetési feltételekre vonatkozó intézkedéseket. Ezért ahol felmerül annak kockázata, hogy ez hatással lehet a környezetre, megfelelő előírásokat kell hozni az üzembe helyezésre, a szivárgási hibákra, az üzemzavarra, az időszakos leállításokra, valamint a működés végleges beszüntetésére.

Az engedély tartalmazhat a (4) bekezdés követelményeitől való átmeneti eltérést, ha az illetékes hatóság által elfogadott helyreállítási terv biztosítja,

hogy ezek a követelmények hat hónapon belül teljesülnek, és ha a projekt a szennyezés csökkentéséhez vezet.

(7) Az engedély tartalmazhat olyan egyéb meghatározott feltételeket ezen irányelv céljából, amelyet a tagállam vagy az illetékes hatóság arra alkalmasnak talál.

(8) Az engedélyeztetési eljárás ennek az irányelvnek megfelelő kötelezettségszerinti végrehajtásának sérelme nélkül a tagállamok előírhatnak általánosan kötelező előírásokban bizonyos követelményeket a létesítmények egyes kategóriáira, az egyedi engedélyeztetési feltételekbe foglalásuk helyett, feltéve, ha az integrált megközelítés és a környezet egészének magas fokú védelme biztosított.

 

10. cikk

Az elérhető legjobb technikák és a környezetminőségi szabványok

Ahol a környezetminőségi szabvány szigorúbb feltételeket igényel, mintamilyeneket az elérhető legjobb technikával el lehet érni, további intézkedéseket kell megkövetelni különösen az engedélyben az egyéb, környezetminőségi szabványoknak való megfelelés céljából hozható intézkedések sérelme nélkül.

 

11. cikk

Az elérhető legjobb technikák fejlődése

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság kísérje figyelemmel az elérhető legjobb technikák fejlődését, vagy a hatóságot tájékoztassák arról.

 

12. cikk

Az üzemeltető változtatásai a létesítményekben

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető tájékoztassa az illetékes hatóságokat bármilyen, a létesítmény üzemeltetésében tervezett változtatásról, ahogy azt a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja tartalmazza. Ahol szükséges, az illetékes hatóságok megújítják az engedélyt vagy a feltételeket.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy olyan engedély nélkül, amelyet ennek az irányelvnek megfelelően adtak ki, nem hajtanak végre a 2. cikk 10. pontja b) alpontjának értelmében jelentős, az üzemeltető által tervezett változtatásokat a létesítmény üzemeltetésében. Az engedélykérelemnek és az illetékes hatóság határozatának ki kell terjednie a létesítmény olyan részeire és a 6. cikkben felsorolt szempontokra, amelyeket a változtatás érinthet.

A 3., a 6–10. cikk, valamint a 15. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazzák.

 

13. cikk

Az engedély feltételeinek újraértékelése és frissítése az illetékes hatóság által

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok időszakonként újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az engedély feltételeit.

(2) Az újraértékelést elvégzik minden olyan esetben, amikor:

– a létesítmény által okozott szennyezés olyan jelentős, hogy az engedélyben megállapított kibocsátási határértékeket felül kell vizsgálni, és új határértékeket kell megállapítani,

– jelentős változások az elérhető legjobb technikákban lehetővé teszik a kibocsátások jelentős mértékű csökkentését aránytalanul magas költségek nélkül,

– az eljárás vagy a tevékenység üzembiztonsága egyéb technikát igényel,

– a Közösség vagy a nemzeti jogszabályok új rendelkezései azt megkövetelik.

 

14. cikk

Az engedély feltételeinek teljesítése

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

– az üzemeltető a létesítmény működtetése során teljesítse az engedélyezési feltételeket,

– az üzemeltető rendszeresen tájékoztassa az illetékes hatóságot a kibocsátások ellenőrzésének eredményeiről, valamint késedelem nélkül minden váratlan eseményről vagy balesetről, melyeknek jelentős hatása van a környezetre,

– a létesítmények üzemeltetői minden szükséges segítséget adjanak meg az illetékes hatóság képviselőinek, hogy azok bármilyen ellenőrzést el tudjanak végezni a létesítményben, vagy mintát vegyenek, és valamennyi információt összegyűjthessenek ahhoz, hogy az ezen irányelv céljai megvalósításához szükséges feladataikat el tudják látni.

 

15. cikk

Az információhoz való hozzáférés és a nyilvánosság részvétele az engedélyezési eljárásban

M1

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett nyilvánosság kellő időben hatékony lehetőséget kapjon a következő eljárásokban történő részvételre:

– az új létesítmények iránti engedély kiadása,

– a létesítmény üzemeltetésében történő jelentős változtatás iránti engedély kiadása,

– egy létesítmény engedélyének vagy engedélyezési feltételeinek a frissítése a 13. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

Az ilyen részvételre vonatkozóan az V. mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2) A kibocsátások ellenőrzésének eredményeit, ahogy azt a 9. cikkben említett engedélyezési feltételek megkövetelik, és melyek az illetékes hatóság birtokában vannak, hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

M4

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés a 90/313/EGK irányelv 3. cikkének

(2) és (3) bekezdésében meghatározott korlátozásokra is figyelemmel alkalmazandó.

M1

(5) A határozat meghozatalát követően a hatáskörrel rendelkező hatóság a megfelelő eljárásokkal összhangban tájékoztatja a nyilvánosságot és a rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a) a határozat tartalma, beleértve az engedély, valamint bármely feltétel és későbbi frissítések másolatát; és

b) az érintett nyilvánosság által kifejezésre juttatott aggodalmak és vélemények vizsgálatát követően a határozat alapjául szolgáló indokok és megfontolások, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatára vonatkozó információkat.

 

15a. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintett nyilvánosság azon tagjainak, akik:

a) kellő mértékben érdekeltek; vagy

b) jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő; a bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljáráshoz van joguk a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából ezen irányelvnek a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.

A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.

Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széleskörű jogát. Ebből a célból a 2. cikk 14. pontjában említett követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét e cikk a) pontjának az alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.

E szervezetek jogait e cikk b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

E cikk rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének a követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

Az eljárásnak igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.

E cikk rendelkezései hatékonyságának a növelése céljából a tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

 

16. cikk

Információcsere

(1) Az információcsere tekintetében, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy háromévente, első alkalommal

18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően, a Bizottság számára rendelkezésre álló, reprezentatív adatokat küldjenek a kibocsátási határértékekről, amelyeket az I. mellékletben található ipari tevékenységi köröknek megfelelően határoztak meg, és, amennyiben lehetséges, az elérhető legjobb technikákról, amelyekből a határértékeket levezették, különösen a 9. cikknek megfelelően. A következő alkalmakkor az adatok kiegészülnek az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint.

(2) A Bizottság információcserét szervez a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési intézkedésekről és ezek fejlődéséről. Háromévente a

Bizottság közzéteszi az információcserék eredményét.

(3) Az ezen irányelv végrehajtásáról és hatékonyságáról készült jelentések

más közösségi környezetvédelmi eszközökkel összehasonlítva a

91/692/EGK irányelv (5) és (6) cikkében meghatározott eljárás szerint

készülnek el. Az első jelentés az ezen irányelvnek a 21. cikk szerinti

hatálybalépését követő hároméves időszakot öleli fel. A Bizottság a

Tanácsnak nyújtja be a jelentést, amennyiben szükséges, javaslatokkal együtt.

(4) A tagállamok létrehozzák vagy kijelölik azt a hatóságot vagy azokat a hatóságokat, amely(ek) felelős(ek) az (1), (2) és (3) bekezdésben

foglalt információcseréért, és erről megfelelően tájékoztatják a

Bizottságot.

 

17. cikk

Határokon átterjedő hatások

M1

(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy létesítmény üzemeltetése valószínűleg jelentős negatív hatással lesz egy másik tagállam környezetére, vagy ha egy tagállam, amelyre az valószínűleg

jelentős hatással lesz, azt kérelmezi, a tagállam, amelynek a területén a

4. cikk vagy a 12. cikk (2) bekezdése értelmében kérelmet nyújtottak be, a kért vagy az V. melléklet értelmében rendelkezésre bocsátott információkat továbbítja a másik tagállam számára akkor, amikor azt saját állampolgárai számára hozzáférhetővé teszi. Ezen információk képezik a két tagállam közötti kétoldalú kapcsolatok keretében szükséges, kölcsönösségen és egyenlőségen alapuló konzultációk alapját.

 (2) A tagállamok kétoldalú kapcsolataik keretén belül gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az engedélykérelmeket megfelelő ideig annak a tagállamnak a nyilvánossága számára is hozzáférhetővé tegyék, amelynek környezetére a létesítmény valószínűleg hatással lehet, így észrevételeket tehetnek még azelőtt, mielőtt az illetékes hatóság döntést hoz.

M1

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) és (2) bekezdés értelmében folytatott konzultációk eredményeit figyelembe veszi, amikor a kérelemről határoz.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóság minden olyan tagállamot tájékoztat a kérelemről hozott határozatról, amellyel az (1) bekezdés értelmében konzultált, és továbbítja számára a 15. cikk (5) bekezdésében említett információkat. A szóban forgó tagállam minden szükséges intézkedést

megtesz annak biztosítása érdekében, hogy ezen információkat a megfelelő módon, a saját területén lévő érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsássák.

 

18. cikk

Közösségi kibocsátási határértékek

(1) A Bizottság javaslata alapján, a Szerződésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a Tanács kibocsátási határértékeket fog meghatározni a következőkre:

– az I. mellékletben felsorolt létesítmények kategóriáira, kivéve az I. melléklet 5.1. és 5.4. pontjai szerinti hulladéklerakókat, és – a III. mellékletben említett szennyező anyagokra, amelyekre nézve a Közösség fellépésének szükségességét megállapították, különösen a 16. cikk szerinti információcsere alapján.

(2) Az ezen irányelvnek megfelelő közösségi kibocsátási határértékek hiányában, a II. mellékletben említett irányelvekben vagy más közösségi joganyagban szereplő, megfelelő kibocsátási határértékek alkalmazandók, mint ennek az irányelvnek megfelelő, minimum kibocsátási határértékek az I. mellékletben felsorolt létesítményekre vonatkozóan.

Ezen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, az I. melléklet 5.1. és

5.4. pontjába tartozó hulladéklerakókra alkalmazandó műszaki követelményeket a Tanács határozza meg, a Bizottság javaslata alapján eljárva, a Szerződésben meghatározott eljárásnak megfelelően.

M3

 

19. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat (1)

5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

 

20. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 84/360/EGK irányelv rendelkezéseit, a 76/464/EGK irányelv 3. és 5. cikke, 6. cikkének (3) bekezdése, valamint 7. cikkének (2) bekezdése rendelkezéseit és a II. mellékletben felsorolt irányelvekben található engedélyezési rendszerekkel kapcsolatos rendelkezéseket meglévő létesítményekre, az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre tekintettel alkalmazzák a 88/609/EGK irányelvben előírt kivételek sérelme nélkül, addig, amíg ennek az irányelvnek az 5. cikke értelmében szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságok megteszik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő irányelvekben említett engedélyezési rendszerekre vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzák az I. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében az új létesítményekre ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől kezdődően.

(3) Ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő 11 év múlva a

84/360/EGK irányelv hatályát veszti.

Amennyiben a 4., 5. vagy a 12. cikkben előírt intézkedéseket meghozták egy létesítményre vonatkozóan, a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt kivételt nem alkalmazzák tovább az ezen irányelv hatálya alá tartozó létesítményekre.

A Bizottság javaslata alapján a Tanács, adott esetben, módosítja a II. mellékletben szereplő irányelvek rendelkezéseit, annak érdekében, hogy ennek az irányelvnek a követelményeihez igazítsa azokat, mielőtt az első albekezdésben említett 84/360/EGK irányelv hatályát veszti.

 

21. cikk

Hatálybalépés

(1) A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hatálybalépésétől számított három éven belül megfeleljenek ennek az irányelvnek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

 (1) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

 

22. cikk

Ez az irányelv a kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

 

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

 

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT IPARI TEVÉKENYSÉGEK KATEGÓRIÁI

1. Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a létesítményekre vagy létesítményrészekre, melyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

2. Az alábbiakban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak. Ahol egy üzemeltető több ugyanabba a körbe tartozó tevékenységet folytat ugyanabban a létesítményben vagy ugyanazon a telephelyen, a tevékenységek kapacitása összeadódik.

 

1. Energiaipar

1.1. Égetőművek 50 MW (1) -ot meghaladó hőteljesítménnyel

1.2. Ásványolaj- és gázfinomítók

1.3. Kokszolókemencék

1.4. Széngázosító és -cseppfolyósító üzemek

 

2. Fémek előállítása és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfidércet is) -pörkölő vagy -szinterelő létesítmények

2.2. Nyersvas vagy -acél előállítására (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) szolgáló létesítmények, ezen belül folyamatos öntödék 2,5 tonna/óra kapacitás felett

2.3. Vasfémfeldolgozó létesítmények

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitás felett

b) kalapácsos kovácsműhelyek, ahol a kalápocsonkénti ütési energia meghaladja

az 50 kJ/kalapács értéket és ahol a hőteljesítmény meghaladja a 20

MW-ot

c) védőolvadékfilm-felvitel 2 tonna nyersacél/óra feldolgozókapacitás felett

2.4. Vasfémöntödék 20 t/nap termelőkapacitás felett

2.5. Létesítmények

a) nemvas nyersfémek ércből, koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással történő előállítására

b) nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek (finomítás, öntés céljából történő) olvasztására (ötvözésére is) ólom és kadmium esetében 4 tonna/ nap, egyéb fémek esetén 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett

2.6. Fémek és műanyagok elektrolitikus vagy kémiai eljárással történő felületkezelésének

létesítményei, amelyekben a kezelőkádak térfogata meghaladja a

30 m3-t

 

3. Ásványipar

3.1. Cementklinker előállítása forgókemencékben 500 tonna/nap gyártókapacitás felett, vagy mész előállítása forgókemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett vagy egyéb kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett

3.2. Azbeszt vagy azbeszttartalmú termékek előállítására szolgáló létesítmények

3.3. Üveg, ideértve az üvegszálat is, előállítására szolgáló létesítmények 20

 onna/nap olvadási kapacitás felett

3.4. Ásványi anyagok olvasztására, ideértve az ásványi szálakat is, előállítására szolgáló létesítmények 20 tonna/nap olvadási kapacitás felett

3.5. Kerámiatermékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedények, porcelán égetéses előállítására szolgáló létesítmények 75 tonna/nap

gyártási kapacitás felett, és/vagy ahol a kemence kapacitása meghaladja a

4 m3-t, és a kemencénkénti beágyazási sűrűség meghaladja a 300 kg/m3-t.

 

4. Vegyipar

Az ebben a részben felsorolt tevékenységi körök vonatkozásában gyártás alatt a 4.1. – 4.6. pontokban felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok ipari méretű, vegyi eljárással történő előállítását értjük.

(1) A 88/609/EGK irányelv meglévő létesítményekre vonatkozó anyagi követelményei 2003. december 31-ig érvényben vannak.

4.1. Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például:

a) egyszerű szénhidrogének (nyílt vagy zárt szénláncú, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás)

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, mint például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxigyanták

c) kéntartalmú szénhidrogének

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint például aminok, amidok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitro- vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok

e) foszfortartalmú szénhidrogének

f) halogéntartalmú szénhidrogének

g) szerves fémvegyületek

h) alapvető műanyagok (polimerek, szintetikus szálak, cellulózalapú szálak)

i) szintetikus gumik

j) festékek és pigmentek

k) felületaktív anyagok

4.2. Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például:

a) gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén oxidjai, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, foszgén

b) savak, mint például krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessavak

c) lúgok, mint például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátriumhidroxid

d) sók, mint például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát

e) nemfémek, fém-oxidok vagy más szervetlen vegyületek, mint például kalcium-karbid, szilícium, szilícium-karbid

4.3. Foszfor-, nitrogén- vagy káliumtartalmú (egyszerű vagy összetett) műtrágyát előállító vegyipari létesítmények

4.4. Alapvető növény-egészségvédelmi szereket és biocidokat előállító vegyipari létesítmények

4.5. Alapvető gyógyszeripari termékeket kémiai vagy biológiai eljárással előállító létesítmények

4.6. Robbanószereket előállító vegyipari létesítmények

 

5. Hulladékgazdálkodás

A 75/442/EGK irányelv 11. cikkének és a veszélyes hulladékokról szóló,

1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (1) 3. cikkének sérelme nélkül:

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítására vagy hasznosítására szolgáló létesítmények, ahogy ezeket a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében található, a veszélyes hulladékokról szóló jegyzék, a 75/442/EGK irányelv

II. A. és II. B. mellékletei (R1, R5, R6, R8 és R9 hasznosítási eljárások), valamint a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló, 1975. június 16-i

75/439/EGK tanácsi irányelv (2) meghatározza, 10 tonna/nap kapacitás felett

5.2. Települési hulladékot égető művek, ahogy ezeket az új települési hulladékégető művek által okozott levegőszennyezés megelőzéséről szóló, 1989. június 8-i 89/369/EGK tanácsi irányelv (3) és a Tanács a meglévő települési hulladék- égető művek által okozott levegőszennyezés csökkentésérő szóló,

1989. június 21-i 89/429/EGK irányelve (4) meghatározza, 3 tonna/óra kapacitás felett

5.3. Nem veszélyes hulladékot ártalmatlanító létesítmények, ahogy ezeket a

75/442/EGK irányelv II. A. melléklete a D8 és D9 címek alatt meghatározza,

50 tonna/nap kapacitás felett

(1) HL L 377., 1991.12.31., 20. o., melyet a 94/31/EK irányelv (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított.

(2) HL L 194., 1975.7.25., 23. o. A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377.,

1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 163., 1989.6.14., 32. o.

(4) HL L 203., 1989.7.15., 50. o.

5.4. Napi 10 tonnánál többet fogadó, vagy 25 ezer tonnánál nagyobb össz-befogadóképességű

hulladéklerakók, kivéve az inert hulladékokat fogadó lerakókat

 

6. Egyéb iparágak

6.1. Ipari üzemek a következők gyártására:

a) cellulóz fából vagy egyéb rostanyagból

b) papír és karton 20 tonna/nap gyártási kapacitás felett

6.2. Szálak vagy textíliák előkészítésére (mint például mosás, fehérítés, mercerezés) vagy festésére szolgáló üzemek 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett

6.3. Nyersbőr és irha cserzésére szolgáló üzemek, ahol a feldolgozási kapacitás meghaladja a napi 12 tonna készterméket

6.4. a) Vágóhidak 50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett

b) Kezelési és feldolgozóüzemek élelmiszer-ipari termékek előállításához a következő anyagokból kiindulva:

– állati eredetű nyersanyagok (a tej kivételével) 75 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett

– növényi eredetű nyersanyagok 300 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett (negyedéves átlag alapján)

c) Tej kezelése és feldolgozása napi 200 tonna beérkezett tejmennyiség felett (éves átlag)

6.5. Állati tetemeket és hulladékokat ártalmatlanító vagy újrafeldolgozó létesítmények

10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett

6.6. Baromfi vagy sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint:

a) 40 000 férőhellyel baromfi számára,

b) 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára, vagy

c) 750 férőhellyel tenyészkoca számára

6.7. Anyagok, tárgyak vagy termékek felületének kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen olyanok, ahol felület megmunkálást, nyomdai mintázást, bevonatkészítést, zsírtalanítást, vízállóvá tételt, fényezést, festést, tisztítást vagy impregnálást végeznek, és ahol az oldószer felhasználás a 150 kg/óra feletti, vagy éves szinten a 200 tonnát meghaladja

6.8. Szenet (jól kiégetett szén) vagy elektrografitot égetéssel vagy grafitizálással előállító létesítmények

 

II. MELLÉKLET

A 18. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 20. CIKKBEN EMLÍTETT

IRÁNYELVEK JEGYZÉKE

1. 87/217/EGK irányelv az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelőzéséről és csökkentéséről

2. 82/176/EGK irányelv a klór-alkáli elektrolízis iparágából származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről

3. 83/513/EGK irányelv a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről

4. 84/156/EGK irányelv a klór-alkáli elektrolízis iparágán kívüli ágazatokból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről

5. 84/491/EGK irányelv a hexaklór-ciklohexán-kibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről

6. 86/280/EGK irányelv a 76/464/EGK irányelv mellékletének 1. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről, később módosította: a 88/347/EGK, és a 86/280/

EGK irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 90/415/EGK irányelv

7. 89/369/EGK irányelv az új településihulladék-égető művek által okozott levegőszennyezés megelőzéséről

8. 89/429/EGK irányelv a meglévő településihulladék-égető művek által okozott levegőszennyezés csökkentéséről

9. 94/67/EK irányelv a veszélyes hulladékok égetéséről

10. 92/112/EGK irányelv a titán-dioxid-ipar hulladékai által okozott szennyezés csökkentésére és lehetséges megszüntetésére kidolgozott programok közelítését szolgáló eljárásokról

11. a legutóbb a 94/66/EK irányelvvel módosított 88/609/EGK irányelv a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról

12. 76/464/EGK irányelv a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről

13. a 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv a hulladékokról

14. 75/439/EGK irányelv a hulladékolajok ártalmatlanításáról

15. 91/689/EGK irányelv a veszélyes hulladékokról

 

III. MELLÉKLET

A FŐBB SZENNYEZŐ ANYAGOK NEM KIMERÍTŐ JEGYZÉKE,

MELYET FIGYELEMBE KELL VENNI, AMENNYIBEN A KIBOCSÁ-

TÁSI HATÁRÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSAKOR JELENTŐSÉGGEL

BÍRNAK

LEVEGŐ

1. Kén-oxidok és egyéb kénvegyületek

2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogénvegyületek

3. Szén-monoxidok

4. Illékony szerves vegyületek

5. Fémek és fémvegyületek

6. Por

7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)

8. Klór és klórvegyületek

9. Fluor és fluorvegyületek

10. Arzén és arzénvegyületek

11. Cianidok

12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy a levegő közvetítésével mutagén- vagy karcinogéntulajdonságaik vannak, vagy hatással lehetnek a reprodukcióra

13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok

VÍZ

1. Szerves halogénvegyületek és anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket alkothatnak

2. Szerves foszforvegyületek

3. Szerves ónvegyületek

4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy a vízi környezet közvetítésével mutagén- vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy hatással lehetnek a reprodukcióra

5. Le nem bomló szénhidrogének és le nem bomló, biológiailag felhalmozódó szerves mérgező anyagok

6. Cianidok

7. Fémek és fémvegyületek

8. Arzén és arzénvegyületek

9. Biocidok és növény-egészségügyi anyagok

10. Lebegő por

11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)

12. Az oxigénegyensúlyra kedvezőtlenül ható anyagok (amelyeket a BOI, KOI segítségével mérni lehet).

 

IV. MELLÉKLET

A 2. cikk 11. pontjában meghatározott elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe veendő szempontok, általánosságban egy intézkedés várható költségei és haszna, valamint az elővigyázatosság és a megelőzés elve, míg egyedi esetekben:

1. hulladékszegény technológiák alkalmazása;

2. kevésbé veszélyes anyagok használata;

3. a folyamatban használt és termelt anyagok, valamint adott esetben a hulladék hasznosítása és újrafeldolgozása;

4. összehasonlítható folyamatok, berendezések és üzemeltetési módszerek, amelyeket ipari méretekben sikeresen kipróbáltak;

5. műszaki fejlődés és változások a tudományos ismeretekben és felfogásban;

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége;

7. az új vagy meglévő létesítmények üzembe helyezési időpontjai;

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő;

9. a folyamatban használt nyersanyagok felhasználása és azok jellemzője (beleértve a vizet is), valamint az energiahatékonyság;

10. a kibocsátások környezetre gyakorolt összes hatása és kockázata megelőzésének és minimumra csökkentésének szükségessége;

11. a balesetek megelőzésének szükségessége és azok környezetre gyakorolt következményeinek csökkentése;

12. a Bizottság által a 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően vagy nemzetközi szervezetek által kiadott információk.

 

M1

V. MELLÉKLET

A nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban

1. A nyilvánosságot (közzététel vagy más alkalmas eszköz, például ha rendelkezésre áll, elektronikus média útján) a döntéshozatali eljárás kezdetén, vagy legkésőbb amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatják a következőket illetően:

a) az engedélyezési kérelem vagy, adott esetben, az engedély vagy az engedély feltételeinek a frissítésére vonatkozó javaslat a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban, beleértve a 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt pontok leírását;

b) adott esetben az a tény, hogy egy határozatot nemzeti vagy országhatáron átterjedő környezeti hatásvizsgálathoz, illetve a 17. cikkel összhangban a tagállamok közötti konzultációkhoz kell kötni;

c) a döntéshozatalért, a releváns információk szolgáltatásáért, az észrevételek és kérdések fogadásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok adatai, valamint az észrevételek vagy kérdések továbbítására vonatkozó határidők részletei;

d) a lehetséges határozatok vagy, amennyiben készült ilyen, a határozattervezet jellege;

e) adott esetben az engedély vagy az engedélyezési feltételek frissítésére tett javaslatra vonatkozó részletek;

f) a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejének és helyének, vagy módjának a megjelölése;

g) az 5. pont értelmében a nyilvánosság részvételére és a konzultációra vonatkozó intézkedések részletei.

2. A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosságszámára rendelkezésre bocsátják a következőket:

a) a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyek az érintett nyilvánosságnak az 1. ponttal összhangban történő tájékoztatásakor

a hatáskörrel rendelkező hatóságnál vagy hatóságoknál fellelhetők;

b) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) rendelkezéseivel összhangban az 1. pontban említett információktól eltérő olyan információ, amely a 8. cikkel összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintett nyilvánosságot az 1. ponttal összhangban tájékoztatták.

3. Az érintett nyilvánosságnak jogában áll észrevételeit és véleményét a határozat meghozatala előtt a hatáskörrel rendelkező hatóság felé eljuttatni.

4. A határozatok meghozatalakor az e melléklet értelmében folytatott konzultációk eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik.

5. A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvélemény-kutatás révén) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintett nyilvánosság felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.


314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 1–3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.

(2)1 Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1–128. és 130–132. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az

a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

b)2 az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai

ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

alapján egységes környezethasználati

f)3 a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi és természetvédelmi (a továbbiakban: felügyelőség) más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi

engedély szükséges.

(4)4 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a felügyelőség – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le. Ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély szükséges. A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.

(5)5 A környezethasználó kérelmére a felügyelőség – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

(6)6 A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.

(6a)7 A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell igazolni a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ában és 11. §-ában előírt feltételek teljesülését.

(7)8 Ha más hatóság eljárásában – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – a felügyelőség azért nem jár el szakhatóságként, mert az eljárás tárgyául szolgáló tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az eljáró hatóság a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemről döntést hozó felügyelőséget az eljárás megindulásáról – a kérelem megküldésével – tájékoztatja, és az eljárásban hozott határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést közli a felügyelőséggel.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)9 érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

aa) amelyre az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy

ab) amely az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt, ideértve a Kvt. 98. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi szervezetet is;

b)10 környezethasználó: aki – a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel – az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat;

c)11 vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység: olyan, e rendelet hatálya alá tartozó – a felszíni víztest fizikai jellemzőinek módosulásával vagy a felszín alatti víztest vízszintjében beállt változással járó – tevékenység, amely a víztest állapotromlását okozhatja.

(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából

a) jelentős módosítás:

aa)12 az 1. számú melléklet 37. c) pontjában meghatározott változtatás;

ab)13 a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia- termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

abh)14 a képződő hulladék mennyiségének tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abi)15 a korábban engedélyezett anyag-, energia-, zaj- vagy rezgéskibocsátás időbeli tartamának tervezett megváltoztatása, ha a változás mértéke legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett szintet,

abj)16 a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek felhasználásának tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abk)17 a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet érintene,

abl)18 országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető.

ac)19 a 3. számú melléklet 131. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

acb) új vasúti pálya létesül,

acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

ace)20 a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet fog érinteni,

acf)21 a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető.

ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;

b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;

c) nem minősül a tevékenység módosításának:

ca) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,

cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása,

d)22 kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén;

e)23 összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;

f)24 területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe.

(3)25 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:

a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr10.) hatályba lépése után megkezdett tevékenység;

b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, az Mkr10. hatályba lépése előtt megkezdett tevékenység;

c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és ugyanazon a telephelyen bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár vagy szennyező hatású;

d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan bővítés vagy változtatás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;

e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;

f) elérhető legjobb technika referenciadokumentum: meghatározott tevékenységekre vonatkozóan az Európai Unió tagállamai, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek és az Európai Bizottság közötti információcsere alapján készített dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint az elérhető legjobb technika-következtéseket és az esetleges új keletű technikákat;

g) elérhető legjobb technika-következtetések: az elérhető legjobb technika referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint tartalmazhatja a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;

h) elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek: olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, az elérhető legjobb technika-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;

i) új keletű technika: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;

j) környezetvédelmi ellenőrzés: minden olyan tevékenység – ideértve a helyszíni ellenőrzéseket, valamint a kibocsátások, a belső jelentések és a monitoring dokumentumok ellenőrzését, az alkalmazott technikák és a létesítmény környezeti vezetése megfelelőségének ellenőrzését is –, amelyet a felügyelőség végez vagy végeztet annak érdekében, hogy ellenőrizzék és előmozdítsák a létesítmények engedélyeiben foglalt feltételek teljesítését, valamint – szükség esetén – nyomon kövessék e létesítmények környezeti hatásait.

MÁS HATÓSÁGI, SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA26

2/A. §27 (1) A 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, kormányrendeletben meghatározott esetekben a felügyelőség – a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján – előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában, vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben – a 6. számú melléklet figyelembevételével – megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

(2a)28 A környezeti hatástanulmányt az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő három éven belül kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárást megelőző, előzetes szakhatósági állásfoglalás kérése esetén az ügyfél a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyezési eljáráshoz szükséges teljes engedélyezési tervdokumentációt vagy építészeti-műszaki dokumentációt és mellékleteket nyújtja be a felügyelőségnek.

(4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)

a) 8/A. §-ának (2a) bekezdése szerinti esetben,

b) 8/D. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint

c) 8/E. §-ának (1a) bekezdése szerinti esetben

az ügyfél – a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a 14. számú melléklet szerinti dokumentumokat nyújtja be a felügyelőségnek.

ELŐZETES VIZSGÁLAT

3. § (1)29 A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) a 3. számú mellékletben szerepel, vagy

b) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel,

c)30 összetartozó tevékenységnek minősül és a 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.

(2)31 Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet és mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani, amelyet a felügyelőség elektronikus úton közzétesz.

(3)32 A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely – az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét,

b) a közlemény közzétételének időpontját,

c)33 7. számú melléklet I.1. pontja szerinti közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,

d) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni,

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség az 5. § (2) bekezdése alapján.

f)34 az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

g)35 az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

(4)36 A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(5) Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a felügyelőség csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.

(6)37

(7)38 A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

4. § (1)39 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(2)–(3)40

(4)41 A felügyelőség a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a szakhatósági állásfoglalásokba és a szakértői véleményekbe való betekintést – a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő nyolc napon belül – lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára.

(5)42 Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

5. § (1)43 A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó – és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12–15. §-ok szerint kapott – észrevételeket érdemben vizsgálja.

(2)44 A felügyelőség a határozatában

a) megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

aa) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ab) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ac) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg;

b) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

c) amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel,

ca) ennek tényét rögzíti és – a cb) alpontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,

cb) ha a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni;

d) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő.

(3)45

(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami észszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(5)46 Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam (a továbbiakban: az EGT-megállapodásban részes állam) a 12–15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.

(6)47 A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatot közli az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőivel, akik a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a határozat megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.

(7)48 A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség a határozat jogerőre emelkedésétől számított 18 hónap elteltével – ha a környezethasználó az eltelt idő alatt nem kezdeményezte környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását – értesíti a környezethasználót az eljárás-kezdeményezési jogosultság lejártának időpontjáról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem érinti az engedélykérelem benyújtására nyitva álló határidőt.

(8)49 A felügyelőség a (7) bekezdésben szereplő kétéves határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ50

5/A. §51 (1)52 A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.

(2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon.

(3)53 Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.

(4) A felügyelőség a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(5) A konzultáció kezdeményezését követően a felügyelőség – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:

a) a felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) a konzultációs kérelem tárgyát, valamint rövid ismertetését;

c) a közlemény közzétételének időpontját;

d) a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével;

e) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni;

f) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a konzultációs kérelembe.

(6) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről. A közleményben szerepelnie kell annak, hogyan lehet helyben betekinteni a konzultációs kérelembe.

(7) A felügyelőség – az (5)–(6) bekezdéstől eltérően – katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.

5/B. §54 (1) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően – a vélemény tartalmának kialakítása érdekében – szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót.

(2)55 A felügyelőség a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést – a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő nyolc napon belül – lehetővé teszi.

(3) A felügyelőség az előzetes konzultáció keretében

a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;

b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;

d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan – megfelelő körülmények között – a létesítést lehetségesnek tartja;

e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;

f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.

(4) A felügyelőség véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 45 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.

(5) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy melyek azok az információk, amelyek megfelelnek a tervezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint amelyek ésszerűen megkövetelhetők a konzultáció időpontjában fennálló ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a felügyelőség véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi.

(7) A felügyelőség a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A felügyelőség a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.

(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a felügyelőség határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Általános szabályok

6. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek

a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),

b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak

az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6–16. §-ok rendelkezései szerint.

(2) A tevékenységnek az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés56, megvalósítás57, felhagyás58 – szerint megkülönböztetve kell elvégezni.

7. § (1)59 A környezeti hatásvizsgálati eljárást a felügyelőség a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott esetben a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített – környezeti hatástanulmányt.

(2)60 A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(3)61 A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

8. § (1)62 A felügyelőség a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg a honlapján közleményt tesz közzé. A közlemény – az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;

c) azt, hogy folyamatban van-e a 12–15. §-ok szerinti eljárás;

d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség a 10. § (2) bekezdése alapján.

f)63 az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

g)64 az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

(1a)65 Az (1) bekezdés szerinti közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges.

(2)66 A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(3)67 A közzététel időtartama legalább harminc nap.

(4)68 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(5)69 A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.

(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat – a Kvt. 12. §-ának (2)–(3) bekezdésének megfelelően – az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

9. § (1)70 A felügyelőség közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

(3)71 A közmeghallgatás céljára alkalmas önkormányzati helyiséget a telepítés helye szerint illetékes, illetve az egyéb érintett települési önkormányzat jegyzője térítésmentesen biztosítja. Ha ez az érintett nyilvánosság eljárásban való részvétele szempontjából hátránnyal nem jár, a közmeghallgatás a felügyelőség erre alkalmas hivatalos helyiségében is megtartható.

(4) A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták.

(5) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.

(6)72 A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.

(7)73 A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.

(8) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.

(9)74 Ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(10)75

10. § (1)76 A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a 12–15. §-ok szerint kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(2)77

(3)78 A határozat nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:

a)79 elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és – ha lehetséges – megszüntetésére vonatkoznak, továbbá szükség szerint az 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltakat;

b) előírhatók:

ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,

bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,

bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,

bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(5) A felügyelőség a határozatában dönt a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.

(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(6a)80 Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a nyomvonalas létesítmény, a kapcsolódó létesítmények, az összetartozó tevékenységek, valamint a nyomvonalas létesítmény által érintett egyéb létesítmények (különösen keresztező utak, közművek) hatásainak a vizsgálatára is.

(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;

vagy

b)81 Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

(8) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(9)82 A felügyelőség a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárása során a kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó83;

b)84 az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 128. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73–76. §, 78–80. §] kell alkalmazni.

(3a)85 A felügyelőség hat hónappal a környezetvédelmi engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(4) Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind – viszonosság esetén – a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12–16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.

(3)86 Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam.

(4)87 Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: Minisztérium) feladata.

(5)88 Az (1)–(4) bekezdés, valamint a 13–15. § szerinti eljárás az e rendelet szerinti eljárások, valamint az 5/A. § (1) bekezdése szerinti előzetes konzultáció ügyintézési határidejébe nem számít bele.

Eljárás kibocsátó félként

13. § (1)89 A 12. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, a felügyelőség tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót. A felügyelőség egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a környezethasználót a kérelem és mellékletei további egy nyomtatott és egy elektronikus példányban történő benyújtására.

(2) A Minisztérium tájékoztatásához a felügyelőség mellékeli:

a)90 a kérelmet és az előzetes vizsgálati dokumentáció vagy az előzetes konzultációs kérelem egy nyomtatott példányát, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus változatát tartalmazó adathordozót;

b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;

c) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;

d)91 az előzetes vizsgálati dokumentációnak vagy az előzetes konzultációs kérelemnek a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.

(3)92 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához vagy az előzetes konzultációhoz kell megküldeni.

(4)93 A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez vagy az előzetes konzultáció idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a környezethasználónak.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a felügyelőség és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12–15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

14. § (1)94 Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit három nyomtatott és két elektronikus példányban kell benyújtania. A környezethasználónak a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a felügyelőséghez kell benyújtania. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.

(3)95 A felügyelőség a kérelmet, a környezeti hatástanulmány egy nyomtatott példányát, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus változatát tartalmazó adathordozót és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint az eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.

(5)96 A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését közli a Minisztériummal, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

15. § (1)97 Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, előzetes konzultációja, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a környezethasználót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi – a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b)98

(3)99 Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT-megállapodásban részes állam, akkor az eljárást vagy előzetes konzultációt az egyezmény és a 12–15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a felügyelőség és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(4)100 Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a felügyelőség haladéktalanul tájékoztatja erről a Minisztériumot, és a továbbiakban a 12–15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel

a)101 észszerű határidő megadásával kikéri a felügyelőség és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

(6) A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről – a szükség szerinti fordítások elvégzését követően – a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a felügyelőségeknek, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok

17. §102 (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;

b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;

c) a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;

d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetve – a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően – a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

(2) A felügyelőség a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika-következtetések alapján az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a tevékenység végzésének feltételeiről.

(3) Ha a felügyelőség az engedélyben foglalt feltételeket olyan elérhető legjobb technika alapján határozza meg, amelyet a tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések nem tartalmaznak, a tevékenység végzésének feltételeit úgy határozza meg, hogy

a) az alkalmazandó technika megfeleljen a 9. számú mellékletben meghatározott kritériumoknak,

b) az előírt feltételek betartásával a tevékenységből származó kibocsátások ne haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, és

c) az alkalmazandó technika biztosítson a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák által biztosított védelemmel legalább azonos szintű védelmet.

(4) Ha a tevékenység nem tartozik az elérhető legjobb technika-következtetések egyikének hatálya alá sem, a tevékenység végzése feltételeinek előírásához alapul szolgáló elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe, és a technika meghatározása során figyelembe veszi a 9. számú mellékletben foglalt kritériumokat.

Engedélyezési eljárás

18. §103 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, szerint, valamint a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

19. § (1) A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

20. §104 (1) Ha a kérelem minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.

(2) A felügyelőség a szakhatóság megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei elérési helyének megadásával.

(3) A felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

(4) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra.

(5) A kibocsátási határérték megállapításánál a felügyelőség figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek.

(6) A kibocsátási határértékek, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű, a környezet azonos szintű védelmét biztosító környezetvédelmi és műszaki követelmények az elérhető legjobb technikákon alapulnak, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és a vonatkozó jogszabályok szerinti célállapotát.

(7) A felügyelőség olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a következő módon:

a) a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referencia-időszakokkal azonos hosszúságú vagy rövidebb időszakokra és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referenciafeltételekkel azonos feltételek mellett állapítja meg; vagy

b) az a) pontban foglaltaktól az értékek, a referencia-időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket határoz meg.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a külön jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékeket figyelembe véve – a felügyelőség kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket is meghatározhat abban az esetben, ha a környezethasználó igazolja, hogy a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal megvalósítható kibocsátási szintek elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest

a) az érintett létesítmény földrajzi helye és a helyi környezeti feltételek; vagy

b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői

miatt.

(9) A felügyelőség a (8) bekezdésben foglaltak esetén – a miniszter útján – tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(10) A felügyelőség az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, ha az üvegházhatású gázok levegőterhelése nem okozza az egészségügyi határértékek túllépését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(11) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(12) Az engedély kettő vagy több olyan létesítményre vagy létesítményrészre is kiterjedhet, amelyet ugyanazon környezethasználó az adott telephelyen üzemeltet.

(13) Ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vonatkozó jogszabályok szerinti környezetvédelmi célállapot elérése, illetve a szennyezettségi határértékek betartása nem biztosítható, a felügyelőség további feltételeket ír elő.

(14) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a felügyelőség figyelembe veszi.

(15) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje három hónap.

20/A. §105 (1) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki,

a) ha az engedély kiadását megelőző 3 évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;

b) ha a tevékenységet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezete „B” védőzónájában vagy azon belül kívánják folytatni;

c) ha a környezethasználó ezt kérelmezi;

d) ha a tevékenység olyan technológiát alkalmaz, amelynek környezetre gyakorolt hatása a megkezdés előtt csak számításokkal becsülhető; vagy

e) új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén.

(3) Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.

(4) Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a felügyelőség minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetést felhasznál. A felülvizsgálat ügyintézési határideje két hónap.

(5) A felügyelőség hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(6) Az engedély időbeli hatályának lejártakor, ha a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel.

(7) A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a felügyelőség számára – különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását.

(8) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani,

b) a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,

c) a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

d) az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását,

a környezethasználót – a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével – környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket.

(9) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (10) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(10) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(11) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló eljárása során a kormányrendeletben kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

(12) A felügyelőség a felülvizsgálat eredményeképpen a következő döntéseket hozhatja:

a) kiadja vagy módosítja a tevékenység további gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedélyt, vagy

b) az engedélyt visszavonja vagy a kérelmet elutasítja, és szükség esetén meghatározza a tevékenység felhagyására vonatkozó kötelezettségeket.

(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdése, valamint a 13–15. § szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

Az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások106

20/B. § (1) Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában.

(2) Ha a terület korábbi és további használatának bemutatása (alapállapot-jelentés 1. pont) alapján a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor ezek állapotának bemutatása (alapállapot-jelentés 2. pont) indokolással mellőzhető. Ha a felügyelőség az indokolást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól.

20/C. § (1) A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

(2) Ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés elkészítése előtt végzett, engedélyezett tevékenységből eredően felhalmozott szennyeződés jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, akkor a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási, vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

A nyilvánosság informálása és bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba107

21. § (1)108 A nyilvánosság bevonásának szabályait

a) az új létesítmények engedélyezésénél,

b) a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén, valamint

c) a 20. § (8) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásakor a 20/A. § (4), (6) vagy (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén

kell alkalmazni.

(1a)109 A környezethasználónak az (1) bekezdés szerinti esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

b) a hatásterület bemutatását;

c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

d) a szennyezés megelőzésére, illetve a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;

e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket; valamint

g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

(2)110 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésre áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül

a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról azáltal, hogy a saját hirdetőtábláján és honlapján a (4) bekezdés szerinti hirdetményt elérhetővé teszi;

b) a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a hirdetményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a hirdetményt.

(3)111 A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a hirdetmény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről, amelynek időtartama legalább huszonegy nap. A jegyző a hirdetmény közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(4)112 A hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét,

b) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni,

c) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

d) az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elérési helyét,

e) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,

f) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,

g) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,

h) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,

i) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,

j) a társadalmi részvétel szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre, és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, továbbá, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható.

(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.

(5a)113 Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a hangfelvételt írásos jegyzőkönyvben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(6)114 A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a felügyelőséghez továbbítja.

(7) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(8)115 Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetményt a felügyelőség az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodik annak közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a közlemény megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg.

(9)116 A felügyelőség a határozat meghozatalát követő öt napon belül a hivatalos honlapján is nyilvánosságra hozza az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenyég megkezdéséről, módosításáról vagy felülvizsgálatáról szóló határozatát.

A próbaüzemre, az ellenőrzésre és a monitoringra vonatkozó előírások117

22. § (1) A felügyelőség új létesítményekre, valamint jelentős változtatás, illetve új keletű technikák alkalmazása esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet ír elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.

(2) A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap – új keletű technikák alkalmazása esetén legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított kilenc hónap – után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

(3) A felügyelőség az illetékességi területén működő egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít, amelyet legalább évente frissít, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a hatósági ellenőrzési tervre meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

a) az ellenőrzési kerettervvel érintett földrajzi terület és létesítmények vonatkozásában jelentős környezeti problémák általános értékelését,

b) az ellenőrzési keretterv hatálya alá tartozó földrajzi terület lehatárolását,

c) a keretterv hatálya alá tartozó létesítmények azonosító listáját,

d) a rendszeres, valamint a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szempontokat,

e) az egyes létesítményekre vonatkozóan a 15. számú mellékletben meghatározott környezeti kockázatértékelési szempontok alapján meghatározott helyszíni ellenőrzések gyakoriságát – amely a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet –,

f) a környezetvédelmi ellenőrzésben esetlegesen érintett más hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Az ellenőrzési keretterv alapján a felügyelőség éves ellenőrzési tervet készít.

(5) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben a tevékenység megkezdését követő évben, azt követően az ellenőrzési kerettervben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést tart.

(6) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben haladéktalanul rendkívüli ellenőrzést végez, ha a tevékenység végzésével kapcsolatban jelentős környezeti hatásra vonatkozó panasz érkezik vagy olyan váratlan esemény következik be, amelynek jelentős környezeti hatása azt indokolttá teszi.

(7) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a felügyelőség megteszi a szükséges, a 20/A. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.

(8) Ha a helyszíni ellenőrzés során a felügyelőség környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést állapít meg, az ellenőrzéstől számított hat hónapon belül a helyszíni ellenőrzést megismétli.

(9) A 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a felügyelőség – az üzemeltető által benyújtott adatok alapján – legalább évente értékeli a kibocsátások ellenőrzésének eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy a normál üzemeltetési feltételek melletti kibocsátások ne haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(10) A környezethasználónak a felszín alatti víz és a földtani közeg vonatkozásában monitoringot kell végeznie az egységes környezethasználati engedélyben előírt gyakorisággal, a felszín alatti víz tekintetében legalább öt-, a földtani közeg tekintetében legalább tízévente.

Adatszolgáltatás

23. § (1)118 Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.

(2)119 Az adatszolgáltatási kötelezettség a Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

(4) A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról – külön jogszabály rendelkezései szerint – megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

(5)120 Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS
ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

24. § (1)121 Az összevont eljárást a (2)–(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.

(2)122 Az összevont eljárást a felügyelőség a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6–8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg.

(3)123 A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.

(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.

(6)124 A felügyelőség az eljárása során a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megkeresi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(7)125 A nyilvánosság bevonására a 8. § (1)–(3), (5)–(6) bekezdés, a 9. § és a 10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.

(9) A felügyelőség az összes adat ismeretében határoz és

a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,

b) elutasítja a kérelmet.

(10)126 A határozat tartalmára a 10. § (1), (4)–(7) bekezdése, a 20. § (3)–(14) bekezdése és a 20/A. § (1)–(4) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése az irányadó.

(11) A határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(12)127 Az engedély módosítására a 20/A. § (8)–(11) bekezdésében, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.

(13)128 Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje négy hónap.

(14)129 A felügyelőség a 20/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint küld értesítést a környezethasználónak.

25. §130

A NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GYORSÍTÁSÁRÓL ÉS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS HATÁRIDŐK131

25/A. §132 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyekben az e rendeletben szabályozott eljárásokra irányadó határidős rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25/B. §133 (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárásban

a)134 a 8. § (2) bekezdés, valamint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidő három,

b) a 8. § (3) bekezdésében és a 9. § (7) bekezdésében foglalt határidő legalább huszonöt,

c) a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidő öt,

d)135

nap.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során

a) a 21. § (2) bekezdése szerinti eljárási cselekmény határideje nyolc,

b)136 a 21. § (3) és (6) bekezdéseiben meghatározott, a települési önkormányzat jegyzőjének eljárási cselekményeire vonatkozó határidő három

nap.

(3)137 Az összevont eljárásra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

26. § (1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

a) korlátozhatja,

b) felfüggesztheti,

c) megtilthatja.

(2) Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a felügyelőség a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3)138 Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer–százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

(4)139 A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

(5)140 Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2)–(3)141

28. §142 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

28/A. §143 (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított 1. számú melléklet 24. és 25. pontját, valamint a 3. számú melléklet 68. pontját az Mkr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)144

29. §145 (1) E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr2.) megállapított rendelkezéseit az Mkr2. hatálybalépésekor146 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a tervezett környezethasználat

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé,

a környezethasználó az előzetes vizsgálat iránti kérelmét az Mkr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül visszavonhatja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem visszavonására nem kerül sor, az előzetes vizsgálat iránti kérelem előzetes konzultáció kezdeményezésének minősül.

29/A. §147 (1) Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek, a környezethasználó kérelmére a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni.

(2) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.3) megállapított rendelkezéseit az Mkr.3 hatálybalépésekor148 folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/B. §149 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr4.) megállapított rendelkezéseit az Mkr4. hatálybalépését150 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/C. §151 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr5.) megállapított rendelkezéseit az Mkr5. hatálybalépését152 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/D. §153 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr6.) megállapított rendelkezéseit az Mkr6. hatálybalépését154 követően indult ügyekben kell alkalmazni.

29/E. §155 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr7.) megállapított rendelkezéseit az Mkr7. hatálybalépésekor156 folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/F. §157 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr8.) megállapított rendelkezéseit az Mkr8. hatálybalépését158 követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/G. §159 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr9.) megállapított rendelkezéseit az Mkr9. hatálybalépését160 követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/H. §161 (1) E rendeletnek az Mkr10.-zel megállapított rendelkezéseit az Mkr10. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit 2015. július 6-áig nem kell alkalmazni azon létesítményekre, amelyeket legkésőbb Mkr10. hatályba lépése napjáig üzembe helyeztek, és a 2. számú melléklet

a) 1.4. pont b) alpontja, 6. pont c) alpontja, 14.3. és 14.4. pontja szerinti,

b) 4. pontja szerinti, biológiai eljárással történő előállításra irányuló, vagy

c) 1.1. pontja, 5.3. pont a) alpont ac)–ae) alpontja, 5.3. pont b) és c) alpontja, 5.5., 5.6. és 9.2. pontja szerinti, az Mkr10. hatálybalépését megelőzően e rendelet hatálya alá nem tartozó

tevékenységet végeznek.

(3) A vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések Európai Bizottság által történő elfogadásáig a 2011. január 6. előtt elfogadott elérhető legjobb technika referenciadokumentumokban foglalt, az elérhető legjobb technikákra vonatkoztató következtetéseket kell – a 20. § (7) bekezdése szerinti határérték megállapítás kivételével – elérhető legjobb technika-következtetésekként alkalmazni.

29/I. §162 E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr11.) megállapított rendelkezéseit az Mkr11. hatálybalépését163 követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

30. §164 Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt

a) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének és 37. cikkének,

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)165 a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával és 11. §-ával együtt, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (7)–(9) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez166

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Intenzív állattartó telep

a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára

b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára

c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára

2.

Erdő igénybevétele

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól

3.

Vadaskert

védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül

Halászat

4.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben

országos jelentőségű védett természeti területen

Bányászat

5.

Szénbányászat

a) 100 ezer t/év szén bányászatától

b) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

c) külszíni bányászat esetében védett természeti területen méretmegkötés nélkül

d) a föld alatti szénelgázosítás.

6.

Tőzegkitermelés

a) 25 ha területnagyságtól

b) védett természeti területen méretmegkötés nélkül

7.

Kőolaj-, földgázkitermelés

a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében

b) 500 ezer m3/nap kitermelésétől földgáz esetében

8.

Uránércbányászat

100 ezer t/év uránérc kitermelésétől

9.

Fémtartalmúérc-bányászat

a) vasérc esetében 1 millió t/év kitermeléstől

b) nem vas fémek esetében 100 ezer t/év kitermeléstől

c) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

10.

Egyéb bányászat (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet)

a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetében

b) védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

11.

Papír- és kartongyártó üzem

200 t/nap késztermék gyártásától

12.

Papíripari rostos alapanyag előállítása fából vagy más hasonló szálas nyersanyagból

méretmegkötés nélkül

13.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása

500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználásától

14.

Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket

méretmegkötés nélkül

15.

Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény

méretmegkötés nélkül

16.

Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény

méretmegkötés nélkül

17.

Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló

méretmegkötés nélkül

18.

Radioaktív hulladékot feldolgozó telep

méretmegkötés nélkül

19.

Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra

méretmegkötés nélkül

20.

Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:

méretmegkötés nélkül

– szerves vegyi alapanyagok gyártása,

– szervetlen vegyi alapanyagok gyártása,

– foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása,

– növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása,

– biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszerhatóanyag-gyártás, vagy

– robbanóanyag-gyártás

21.

Cementgyár

500 t/nap termelési kapacitástól

22.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem

20 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Azbeszt súrlódó anyagot előállító üzem

50 t/év késztermék előállításától

24.

Azbeszttartalmú termékeket előállító üzem

200 t/év azbeszt felhasználásától

25.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

10 000 db/év késztermék előállításától

26.

Kohómű (vas, acél)

méretmegkötés nélkül

27.

Nem vas fémeket ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolikus eljárásokkal előállító üzem

méretmegkötés nélkül

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

28.

Hőerőmű, egyéb égető berendezés

a) 20 MW villamos teljesítménytől hőerőműveknél

b) 300 MW kimenő hőteljesítménytől egyéb égető-berendezéseknél

29.

Vízerőmű

országos jelentőségű védett természeti területen méretmegkötés nélkül

30.

Szélerőmű, szélerőmű park

10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen

31.

Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása,
azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény
egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítása

méretmegkötés nélkül

32.

Villamos légvezeték

220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól

33.

Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítását

méretmegkötés nélkül

34.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból

5 millió m3/év vízkivételtől

35.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés

100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól

Szállítás, raktározás

36.

Vasúti pálya

országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályát)

37.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak

a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt

b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba]

c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól

38.

Víziút

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára

39.

Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével)

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására

40.

Repülőtér

2100 m alaphosszúságú futópályától

41.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék- , vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramokat szállító (beleértve a nyomásfokozó berendezéseket is) vezeték

800 mm átmérőtől és 40 km hossztól

42.

Földgáztároló

200 000 m3 össztároló-kapacitástól

43.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló

200 000 t össztároló-kapacitástól

44.

Vegyi termék tárolása

200 000 t össztároló-kapacitástól

45.

A szén-dioxid geológiai tárolására szolgáló (a bányászatról szóló törvény szerinti) tárolóhely

méretmegkötés nélkül

46.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények

a) az 1. számú melléklet B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységekből, illetve létesítményekből származó szén-dioxid esetében

b) évente 1,5 megatonna elkülönített szén-dioxid mennyiségtől

47.

Állandó árvízvédelmi mű

országos jelentőségű védett természeti területen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

48.

Szennyvíztisztító telep

50 000 lakosegyenérték-kapacitástól

49.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény

a) napi 200 t hulladék lerakásától

b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól

50.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény

100 t/nap kapacitástól

51.

Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

52..

Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

méretmegkötés nélkül

53.

Duzzasztómű vagy víztározó

2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

54.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe

3 millió m3/év víz bejuttatásától

55.

Halastó vagy tórendszer

ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

56.

Az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában és a 3. számú melléklet 1–128. pont
B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények olyan megváltoztatása vagy bővítése, ahol a változtatás az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenység, illetve létesítmény megvalósítását jelenti

 

2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez167

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

A megadott küszöbértékek a termelési kapacitásokra, a kibocsátási kapacitásokra vagy a teljesítményre vonatkoznak. Amennyiben ugyanazon létesítményben több, azonos jellegű és küszöbértékkel rendelkező tevékenységet végeznek, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. A hulladékkezelési tevékenységek esetében ezt a számítás kell alkalmazni az 5.1. és az 5.3. pontban említett tevékenységeknél.

Iparágak, tevékenységek

    1.    Energiaipar

1.1.    Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

1.2.    Ásványolaj- és gáz feldolgozása (gáztisztítók).

1.3.    Koksz előállítása.

1.4.    A következő anyagok gázosítása vagy cseppfolyósítása:

a)    szén,

b)    egyéb tüzelőanyag legalább 20 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

    2.    Fémek termelése és feldolgozása

2.1.    Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése vagy szinterelése.

2.2.    Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is,
2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3.    Vasfémek feldolgozása:

a)    meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b)    kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c)    védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4.    Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5.    Nemvasfémek feldolgozása:

a)    nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b)    nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6.    Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

    3.    Építőanyag-ipar

3.1.    Cement, mész és magnézium-oxid előállítása:

a)    cement-klinker forgókemencében történő előállítása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül,

b)    mész kemencében történő előállítása 50 tonna/nap kapacitáson felül,

c)    magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2.    Azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek gyártása.

3.3.    Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4.    Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5.    Kerámia termékek égetéssel történő gyártása, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy ahol a kemence térfogata legalább
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.

    4.    Vegyipar

Csak az ipari méretű*, vegyi vagy biológiai eljárással történő előállításra vonatkozóan:

4.1.    Szerves anyagok előállítása:

a)    szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b)    oxigéntartalmú szénhidrogének (alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek),

c)    kéntartalmú szénhidrogének,

d)    nitrogéntartalmú szénhidrogének (aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok),

e)    foszfortartalmú szénhidrogének,

f)    halogénezett szénhidrogének,

g)    szerves fémvegyületek,

h)    műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i)    szintetikus gumik,

j)    színezékek és pigmentek,

k)    aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l)    egyéb szerves anyagok gyártása.

4.2.    Szervetlen anyagok előállítása:

a)    gázok [ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)],

b)    savak (krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav),

c)    lúgok (ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid),

d)    sók (ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát),

e)    nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek (kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid),

f)    egyéb szervetlen anyagok gyártása.

4.3.    Foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása.

4.4.    Növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártása.

4.5.    Gyógyszeralapanyagok gyártása, beleértve az intermedierek előállítását is.

4.6.    Robbanóanyagok gyártása.

* Ipari méretű a termelés, ha a tevékenységet kereskedelmi célból folytatják, akkor is, ha az előállított anyag csak köztes termék, és önmagában nem kerül kereskedelmi forgalomba. Azon tevékenységek, amelyek kizárólag saját felhasználásra gyártanak vegyi anyagokat – például házi, tudományos vagy laboratóriumi tevékenységek – nem tartoznak ide.

    5.    Hulladékkezelés

5.1.    Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:

a)    biológiai kezelés (D8),

b)    fizikai-kémiai kezelés (D9),

c)    elegyítés vagy keverés az a)–b), valamint d)–k) alpontban és az 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D13),

d)    újracsomagolás az a)–c), valamint e)–k) alpontban és a 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D14),

e)    oldószerek visszanyerése, regenerálása (R2),

f)    szervetlen anyagok újrafeldolgozása, visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével (R5),

g)    savak vagy lúgok regenerálása (R6),

h)    szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése (R7),

i)    katalizátorok összetevőinek visszanyerése (R8),

j)    olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata (R9),

k)    felszíni feltöltés (D4).

5.2.    Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása

a)    hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül,

b)    hulladékégető művekben veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.3.    Nem veszélyes hulladékok

a)    ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

aa)    biológiai kezelés,

ab)    fizikai-kémiai kezelés,

ac)    hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,

ad)    salak és hamu kezelése,

ae)    fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,

b)    hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

ba)    biológiai kezelés,

bb)    hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,

bc)    salak és hamu kezelése,

bd)    fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,

c)    kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4.    A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

5.5.    Az 5.4. pont hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék tárolása az 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontban felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitáson felül, a keletkezés helyén a gyűjtésig történő előzetes tárolás kivételével (D15, R13).

5.6.    Veszélyes hulladék föld alatti tárolása 50 tonna összkapacitáson felül.

    6.    Papíripar, faanyag-feldolgozás

Ipari üzemekben a következő termékek gyártása:

a)    faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b)    papír vagy karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül,

c)    irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitáson felül.

    7.    Textilipar

Textilanyagok előkészítése (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ha a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

    8.    Bőripar

Állati bőrök és nyersbőrök kikészítése, ha a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

    9.    Élelmiszeripar

9.1.    Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2.    Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból (a csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének):

a)    kizárólag állati nyersanyagokból kiindulva (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b)    kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással vagy 600 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő naptári napot meg nem haladó időtartamon át üzemel,

c)    állati és növényi eredetű nyersanyagok (kivéve, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej) kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett:

ca)    75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel, vagy

cb)    egyéb esetekben, a késztermék termelő kapacitás meghaladja a következő összefüggéssel számolt értéket: [300-(22,5xA)]

ahol „A” a késztermék termelő kapacitásban foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti tömegszázalékban (m/m%).

A 9.2. c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltak értelmezését elősegíti a következő ábra, melynek vízszintes (x) tengelye ábrázolja „A” lehetséges értékeit.

 

9.3.    Kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

    10.    Állati anyagok feldolgozása

Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

    11.    Nagy létszámú állattartás

Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint

a)    40 000 férőhely baromfi számára,

b)    2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c)    750 férőhely kocák számára.

    12.    Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.

    13.    Bányászat

13.1.    Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2.    Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap kitermeléstől.

13.3.    Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4.    Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

    14.    Egyéb tevékenységek

14.1.    Szén (jól kiégetett szén) termelése vagy elektrografit termelése égetéssel vagy grafitizációval.

14.2.    Az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.

14.3.    Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása (kivéve, ha a kezelés kizárólag a fa gombás elszíneződése ellen irányul), legalább 75 m3/nap termelési kapacitással.

14.4.    A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatályán kívül eső, az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítmények által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.

3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez168

A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Birtokrendezés, ha az nem csak a

tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel

a) 300 ha-tól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól

2.

Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való

áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken

a) 50 ha felett

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

3.

Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi
(a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés

a) 500 ha-tól síkvidéken

b) 300 ha-tól dombvidéken

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

4.

Öntözőtelep

a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

5.

Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna

a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

6.

Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára

b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára

c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól

f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében
50 számosállattól

7

Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

8.

Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése

30 ha-tól

Halászat

9.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés feltétel nélkül

Bányászat

10.

Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

11.

Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem

méretmegkötés nélkül

12.

Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

13.

Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

14.

Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést)

méretmegkötés nélkül

15.

Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

16.

Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

17.

Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

18.

Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő,
-zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

19.

Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet

méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

20.

Húsfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

21.

Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba)

25 t/nap vágottsúly-kapacitástól

22.

Halfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

24.

Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

25.

Tejtermékgyártó üzem

200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől

26.

Keményítőgyártó üzem

100 t/nap késztermék előállításától

27.

Cukorgyár

5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól

28.

Édességgyártó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

29.

Sörgyár

30 millió l/év kapacitástól

30.

Malátagyártó üzem

25 ezer t/év késztermék előállításától

31.

Egyéb élelmiszergyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

32.

Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés)

10 t/nap textil kikészítésétől

33.

Nyersbőrcserző üzem

12 t/nap kikészített bőr előállításától

34.

Papír- és kartongyártó üzem

20 t/nap késztermék gyártásától

35.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

36.

Kokszolómű (száraz szénlepárlás)

méretmegkötés nélkül

37.

Kenőanyag előállítása kőolajból

15 ezer t/év késztermék előállításától

38.

Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

39.

Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

1000 t/év késztermék előállításától

40.

Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

41.

Cellulózgyártás

méretmegkötés nélkül

42.

Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

43.

Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

44.

Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

45.

Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

46.

Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

47.

Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény

méretmegkötés nélkül

48.

Szénszálgyártó üzem

20 t/nap késztermék előállításától

49.

10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

5 ezer t/év gumioldattól

50.

Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem

20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától

51.

Üveg- és üvegszálgyártó üzem

20 t/nap olvasztókapacitástól

52.

Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem

a) 75 t/nap gyártási kapacitástól

b) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

53.

Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

54.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

55.

Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

56.

Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

57.

Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is

20 t/nap olvasztókapacitástól

58.

Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is

2,5 tonna/óra kapacitástól

59.

Meleghengermű

20 t/óra nyersacél feldolgozásától

60.

Kovácsolóüzem

50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől

61.

Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem

2 t/nap kapacitástól

62.

Vas- és acélöntöde

20 t/nap termelési kapacitástól

63.

Bevonatolt termékeket gyártó üzem

2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól

64.

Alakformázás robbantással

méretmegkötés nélkül

65.

Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem

a) 20 ezer m2/év felület kezelésétől

b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a
30 m3-t

66.

Akkumulátorgyár

méretmegkötés nélkül

67.

Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem

méretmegkötés nélkül

68.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

5000 db/év késztermék előállításától

69.

Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását)

méretmegkötés nélkül

70.

Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem

méretmegkötés nélkül

71.

Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem

5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

72.

Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

50 MW kimenő teljesítménytől

73.

Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 5 MW villamos teljesítménytől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

74.

Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény

a) 20 MW teljesítménytől

b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket)

75.

Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 600 kW villamos teljesítménytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől

76.

Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

légvezetéknél 20 kV-tól

77.

Földgázelosztó vezeték

40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól

78.

Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket)

a) 10 km hossztól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól

79.

Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

b) 1 km hossztól belterületen

80.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1000 m3/naptól talajvízből

b) 500 m3/naptól termál karsztvízből

c) 5000 m3/naptól rétegvízből

d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből

e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből

f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből

g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi
50 m3-t meghaladó esetben forrásból

h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

81.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt

b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át

c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át

d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át

Kereskedelem, járműjavítás

82.

Közútigépjármű-javító telep

20 db egy időben javítható gépjárműtől

83.

Bevásárlóközpont

parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

84.

Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes
(a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen

a) 500 szállásférőhelytől vagy 3 ha területfelhasználástól

b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

85.

Kemping

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől

Szállítás, raktározás

86.

Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya

b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót)

c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

87.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól

c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

88.

Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

89.

Vasúti pályaudvar, állomás

a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy
120 vonat/nap tervezett forgalom fölött

b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött

c) állomás

– 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,

– veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,

– kocsimosó berendezéssel

d) határállomás

90.

Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény

3 ha területfoglalástól

91.

Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs

20 (induló és érkező) gépkocsiállástól

92.

Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is

a) 300 parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől

93.

Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével

a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára

b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

94.

Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) szilárd burkolatú futópályával

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül

95.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

96.

Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója

a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz esetében

b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében

c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

97.

Szén, lignit önálló felszíni tárolója

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

98.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

99.

Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül

100.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Közigazgatás, védelem

101.

Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere

a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében

b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

102.

Állandó árvízvédelmi mű

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

103.

Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól

b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén

c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

104.

Szennyvízgyűjtő hálózat

a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól

 

 

b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől

105.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) napi 10 t hulladék lerakásától

b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

106.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 t/nap kapacitástól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

107.

Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep

a) 10 t/nap kapacitástól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

108.

Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket)

a) 5 t/nap kapacitástól

b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén
(ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

109.

Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) önálló telepként méretmegkötés nélkül

b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól

110.

Állatihulladék-temető

méretmegkötés nélkül

Szórakoztatás, kultúra, sport

111.

Stadion, sportcsarnok

a) 10 000 fő befogadóképességtől

b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképességtől

112.

Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények

a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől vagy 3 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha-tól

113.

Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

114.

Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével)

a) 18 vagy többlyukú pálya esetén

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül

115.

Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

116.

„A” típusú izotóplaboratórium

méretmegkötés nélkül

117.

Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része)

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

118.

Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és
reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához

a) 500 kN tolóerőtől

b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén

119.

Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére

méretmegkötés nélkül

120.

Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen

a) 3 ha-tól

b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól

121.

Távközlési adó (antennatorony)

védett természeti területen, Natura 2000 területen

122.

Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

123.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül

124.

Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 ha-tól

b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

125.

Állóvíz- és holtágszabályozás

a) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

126.

Folyószabályozás vagy folyócsatornázás

a) 1 fkm-től

b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

127.

Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést, amennyiben az a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja)

a) 1 km vízfolyáshossztól

b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

128.

Egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen

a) 3 ha területfoglalástól

b) 300 parkolóhelytől

c) 50 m-es épületmagasságtól

d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől

129.

Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre

 

130.

Az 1. számú melléklet 1–31., 33–35., 38–40., 42–44., 48–55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1–75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az
1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

131.

Az 1. számú melléklet 32., 36–37., 41., 47. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 76–79., 86–88., 95., 102., 104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

132.

A 3. számú melléklet 1–128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

4. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma169

1.170 Az 1. vagy a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a)171 a tervezett tevékenység célja, a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetében a közérdek bemutatásával együtt;

b)172 a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai:

ba) a tevékenység volumene,

bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye,

be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását,

bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,

bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek:

1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás,

2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés,

3.173 a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés,

4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik,

5. egyéb – a bd)–bg) pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet;

bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

bj) a ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,

bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat,

bl) a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását;

bm)174 nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket;

bn)175 a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján;

c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;

d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;

f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen

fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében,

fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,

fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel,

fd)176 a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján,

fe)177 a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével;

g)178 az f) pont fe) alpontja alapján azonosított – a vizek állapotromlását okozó – káros környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések.

2.179 A csak a 2. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,

b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása,

d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása,

e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése,

f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása,

g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása,

j)180 ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével.

3.181 Az 1–3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei

a) az engedélykérő azonosító adatai;

b)182 minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik;

c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell;

d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;

e)183

5. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai

1.184 A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:

a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

b) más természeti erőforrás igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;

c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;

d)185 telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, ezen hulladékokkal történő gazdálkodás módja;

e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;

f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;

g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;

h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket.

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b)186 az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége, víztest érintettsége esetén az érintett víztest állapota a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elvégzett monitoring mérések alapján;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb)187 védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,

Natura 2000 területen különösen:

cba) az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,

cbb) a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,

cbc) a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,

cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

3.188 A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:

a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedés lehetősége;

c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyság, erősség;

f) bekövetkezés valószínűsége;

g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke és

i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.

6. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei

A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia:189

1.190 Az előzmények összefoglalása, különösen

a)191 a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a felügyelőség véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;

b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;

c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták.

2.192 A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen

a)193 az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt;

b) az egyes hatótényezők194 részletezése

ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,

bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket195 érinti;

c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők.

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása

a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként196 összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni.

c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak

ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

cb) a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;

cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell

cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,

ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.

4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,

ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása,

af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ah)197 a vizeket érő hatások következtében a vizek – a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott – állapotában bekövetkező változás értékelése, valamint a tervben az érintett víztestekre és védett területekre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének ütemezése;

ai)198 a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei,

aj)199 a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a költség-haszon elemzéssel alátámasztott, kiválasztott legjobb környezeti megoldás bemutatása.

b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen

ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,

bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;

c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:

ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek,

cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások.

5. Ha a 12–15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

6. Környezetvédelmi intézkedések

a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;

b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;

c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.

7. Egyéb adatok

a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;

b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;

c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;

d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

8. Közérthető összefoglaló

a) a tevékenység lényegének ismertetése;

b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;

c) a környezeti hatások becslése, értékelése;

d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;

e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.

7. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor

I. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

2. A közvetlen hatások területei azok ahol

a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,

b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.

3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak [6. § (2) bekezdés] megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni.

5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,

b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.

8. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A)

Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:

a) az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ számmal),

b)200 a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal), állapota,

c)201 a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,

d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

e) az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése,

f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,

g)202 a létesítmény kibocsátásainak forrásai,

h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,

i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

j)203 a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy ha a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,

k)204 a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint a keletkezett hulladék újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására és újrahasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,

l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,

m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,

n)205 a technológiáknak, technikáknak és intézkedéseknek az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatíváira vonatkozó rövid leírása,

o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat.

p)206 alapállapot-jelentés,

q)207 a 20. § (8) bekezdésében foglaltak esetén az eltérés indokolása.

B)

Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

C)

A 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit.

9. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:208

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3.209 a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újrahasználatának, és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,

5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,

7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,

12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

10. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok

Levegő

1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek

2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek

3. Szén-monoxid

4. Illékony szerves vegyületek

5. Fémek és vegyületeik

6. Por (szilárd anyag)

7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)

8. Klór és vegyületei

9. Fluor és vegyületei

10. Arzén és vegyületei

11. Cianidok

12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegő közvetítésével befolyással lehetnek a reprodukcióra

13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok

Felszíni víz

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket képezhetnek

2. Szerves foszfortartalmú vegyületek

3. Szerves ónvegyületek

4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a reprodukcióra

5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan megmaradó és az élő szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgező anyagok

6. Cianidok

7. Fémek és vegyületeik

8. Arzén és vegyületei

9. Biocidek és növényvédő szerek

10. Szuszpendált anyagok

11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)

12. Az oxigén-háztartásra kedvezőtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI, KOI stb. jellemzőkkel).

11. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez210

Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei

1. Az engedély a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),

b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzőit (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),

c) a telephely helyrajzi számát és a létesítmény szennyező forrásai egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,

d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P kódjait,

e) a tevékenység 2. melléklet szerinti besorolását,

f) a kiépített termelési kapacitást.

2. A felügyelőség az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg a 20. § (4)–(10) bekezdésben foglaltak alapján.

3. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen

a) a levegő, a felszíni és a felszín alatti vizek, a földtani közeg védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;

b) a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék ellenőrzésére, hasznosítására, ártalmatlanítására;

c) – amennyiben szükséges – a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;

d) amelyek biztosítják a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.

4. Az 1–3. pontban foglaltakon túl az engedély tartalmazza:

a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges – a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések megjelenését követően azokon alapuló – mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva

aa) a mérési módszert és gyakoriságot, valamint az értékelési eljárást, beleértve a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésének feltételeit,

ab) a 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén előírást arra vonatkozóan, hogy a kibocsátások ellenőrzésének eredményei ugyanazon időszakok és referenciafeltételek mellett álljanak rendelkezésre, mint amelyeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek esetében alkalmaztak;

b) a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát;

c) a követelményeket a földtani közegbe és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások 3. pont a) alpontja szerinti mérséklését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a földtani közegnek és a felszín alatti vizeknek a telephelyen valószínűsíthetően előforduló, az alapállapot-jelentés alapján meghatározott, valamint a tevékenységből származó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoringjára vonatkozóan;

d) a feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali és időszakos leállítás, üzemzavar, szivárgási hibák és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;

e) az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, – azok bekövetkezése esetén – elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát;

f) a 20. § (3) bekezdése esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek tartalmi követelményeit;

g) a biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott előírásokat;

h) amennyiben szükséges

ha) a próbaüzem időtartamát,

hb) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási kötelezettséget és a teljesítés határidejét,

hc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos előírásokat;

i) a 20. § (8) bekezdése alkalmazása esetében az értékelés eredményeit és az előírt feltételek indokolását;

j) a 20/C. § (2) bekezdése alkalmazása esetén a kockázat megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket;

k) a 20. § (13) bekezdés alkalmazása esetén olyan kiegészítő feltételt, amely biztosítja az adott határérték betartását.

5. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, a vonatkozó elérhető legjobb technika referenciadokumentum megnevezésével.

12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez211

Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek

 

A közreműködés feltétele

Szakkérdés

Közigazgatási szerv

1.

Minden esetben.

A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek (ideértve az ásvány-, illetve gyógyvíz minősítéssel nem rendelkező termálvizek) minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, a lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően.

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

2.

Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg.

Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága

3.

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-
és hatáskörébe utalja.

Kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

4.

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-
és hatáskörébe utalja.

A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel.

érintett települési önkormányzat jegyzője

5.

Ha az előzetes konzultáció, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg.

Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata.

a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

6.

Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sor.

A termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében.

járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a Fővárosi kormányhivatal földhivatala

7.

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik.

Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag
és a földtani közeg védelme szempontjából.

Bányakapitányság

8.

Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja.

Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben.

Országos Atomenergia Hivatal

9.

Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul.

A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében.

illetékes állami főépítész

13. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez212

Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához

A tervezett tevékenység neve

.......................................................................................................................................................................................................

A tevékenység(ek) megnevezése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklete szerint:

...........................................................

A tevékenység(ek) sorszáma a Khvr. 3. számú melléklete szerint:

.............................................................

A tevékenység(ek) mérete (a Khvr. 3. számú melléklet szerinti mértékegységben meghatározva):

................................................................

Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi     Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi területi

ügyféljel (KÜJ): …….    jel (KTJ): ……..

A kérelmező azonosító adatai

Kérelmező

– neve:     

– elérhetősége (levélcím, telefon, fax, e-mail):     

– cégbírósági bejegyzés száma:    

– statisztikai számjele:     

I. A tevékenység bemutatása, jellemzői

A tervezett tevékenység:

1. új vagy meglévő tevékenység módosítása:

    

2. megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása:

    

3. a felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból):

    

4. építési időtartama és az üzemeltetés várható kezdete:

    

5    folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás):

    

6. funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás):

    

7. további fontosnak tartott jellemzői:

    

II. A telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői

1. A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma):

    

2. A felhasznált terület (telek) kiterjedése:

    

3. A beépítettség mértéke:

    

4. A felhasznált terület (telek) jelenlegi területfelhasználási módja művelési ág szerint:

    

5. További fontosnak tartott jellemzők:

    

III. A környezeti hatótényezők azonosítása

A válasz igen vagy nem lehet. Amennyiben a válasz igen, akkor szükséges a környezeti hatás megnevezése is. Ha ismert, meg kell adni a környezeti hatások nagyságát, mértékét és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedéseket is.

1. A tevékenység kiépítése és/vagy működtetése jelent-e fizikai változtatás(oka)t a megvalósítás helyszínén (a domborzaton, a földhasználatban, a lefolyási viszonyokban, a meder és partja morfológiájában, a felszín alatti víz szintjében, a növényzetben stb.)?

    

2. A tevékenység működése közben felhasznál-e, illetve tárol-e, szállít-e, kezel-e, termel-e olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsak, vagy kockázatosak az emberi egészségre vagy a környezetre?

    

3. Jár-e a tevékenység vízkivétellel felszíni, illetve felszín alatti vizekből? (A vízkivétel mennyiségének meghatározása.)

    

4. A tevékenység kiépítése, illetve működtetése során keletkezik-e önálló kezelést igénylő szennyvíziszap, illetve a szokásos mértékű települési hulladéktól eltérő mennyiségű és minőségű szilárd hulladék?

    

5. A tevékenység bocsát-e ki szennyezőanyagokat vagy bármilyen veszélyes, mérgező vagy egészségre káros anyagot a levegőbe?

    

6. Jellemző-e, hogy a tevékenység kiépítése, működtetése zajt, rezgést, bűzt okoz, illetve fényt, hőenergiát vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki?

    

7. Lesz-e a tevékenységnek a talajba, felszíni vízbe vagy felszín alatti vizekbe történő kibocsátása?

    

8. Jár-e a tevékenység működtetése szennyvízgyűjtéssel, szennyvízkibocsátással vagy speciális kezelést, ipari előtisztítást igénylő szennyvizek keletkezésével?

    

9. A környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére tervbe vett intézkedések, alkalmazni kívánt berendezések (beleértve a haváriák, balesetek megelőzését, elhárítását):

    

10. További fontosnak tartott jellemzők:

    

IV. A telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok

Amennyiben ismert, kérjük az alábbi adatok, információk megadását is.

1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja:

    

2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, a Khvr. 1., 2. vagy 3. számú melléklete szerinti megnevezése):

    

3. További fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon:

    

Amennyiben az adatlap bármely pontjára vonatkozóan az eljárásban egyébként benyújtott dokumentáció részletesebb információt tartalmaz, kérjük az adott pontban jelezni.

14. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez213

Előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az ügyfél által benyújtandó dokumentumok

A) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/A. § (2a) bekezdésében foglalt esetben

[Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. számú melléklete alapján]

I/1. Elvi építési engedélyezési terv

1. Az út műszaki leírása, az I/2. pontban foglaltak szerint

2. Átnézeti helyszínrajz

3. Általános helyszínrajz

4. Általános hossz-szelvény

5. Mintakeresztszelvények

6. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető

7. Táj-, természet- és környezetvédelmi szakvélemény

I/2. Útépítés – kivéve földútépítés – engedélyezési terve

1. Az út műszaki leírása

A műszaki leírás a terv tartalmának indokolása és magyarázata. A műszaki leírásban a tervezőnek minden fontos körülményt fel kell tüntetnie. Amennyiben a műszaki leírásban az a)–i) pontok közül bármelyik hiányzik, e tényt indokolni kell:

a) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása,

b) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés,

c) közúti csomópontok, útlejárók, útcsatlakozások, szervizutak,

d) műtárgyak,

e) környezetvédelem,

f) táj- és természetvédelem

g) vízelvezetés, csatornázás,

h) az úttal kapcsolatos egyéb építmények (autóbuszmegállók, leálló-, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások, vendéglátóipari építmények, útfenntartási telepek),

i) érintett épületek és egyéb építmények.

2. Átnézeti helyszínrajz

3. Általános helyszínrajz

4. Általános hossz-szelvény

5. Mintakeresztszelvények

6. Műtárgyak terve és műszaki leírása

7. Környezetvédelmi terv

8. Táj- és természetvédelmi terv

9. Vízelvezetési terv

10. Földtani ismertető

II. Földút építésének engedélyezési terve

1. A helyszínrajz, a hossz-szelvény, a keresztszelvény a vízelvezetés megoldásával

2. A terepalakítás, földműépítés módja

3. A műtárgyak leírása

III. Híd (aluljáró és felüljáró) építésének engedélyezési terve

1. A híd műszaki leírása:

a) a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése,

b) a híd pályaszintjének és alsó élének magassága, a jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,

c) a híd szélessége és pályabeosztása,

d) az alapozás módja,

e) a vízműtani adatok,

f) a hídfeljárók adatai,

g) a lejárók adatai,

h) a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,

i) a közművek, vezetékek és egyéb építmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.

2. Általános terv (1:50, 1:100, 1:200 méretarányú) átnézeti helyszínrajzzal (új híd esetén 1:25 000, ha a híd helyzete változik 1:1000–1:2880 méretarányú ingatlan-nyilvántartási térképről)

3. Földtani ismertető

4. Környezetvédelmi terv

5. Táj- és természetvédelmi terv

IV. Alagút engedélyezési terve

1. Az alagút műszaki leírása:

a) az alagút elhelyezkedése,

b) az alagút irány- és emelkedési viszonyai,

c) az alagút pályaszintjének és a szerkezet felső élének magassága,

d) az alagút keresztmetszeti kialakítása (űrszelvény, szélesség, pályabeosztás),

e) az építési technológia ismertetése,

f) az alagút kiegészítő építményei (víztelenítés, szigetelés, szellőzés, világítás),

g) az alagút ki- és bejáratainak kialakítása (a felszínről látható elemek és a térszint csatlakozásának építészeti kialakítása).

2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000–1:25 000 méretarányú)

3. Általános helyszínrajz (1:200–1:1000 méretarányú)

4. Általános hossz-szelvény (1:200–1:1000 hosszléptékű, 1:10–1:100 magassági léptékű)

5. Mintakeresztszelvények (valamennyi jellemző keresztmetszetről 1:50–1:100 méretarányú)

6. Földtani ismertető

7. Környezetvédelmi terv

8. Táj- és természetvédelmi terv

V. Tám- és bélésfalak engedélyezési terve

1. A tám- és bélésfalak műszaki leírása:

a) a tervezési munka és a környezet ismertetése, az építmény elhelyezése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye),

b) a tám- és bélésfalak szerkezeti, keresztmetszeti kialakítása (szerkezeti típus, anyag, méretek, geotechnikai és építési szempontok),

c) a szerkezet és háttöltés víztelenítése.

2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000 –1:25 000 méretarányok)

3. Általános terv (1:50–1:200 méretarányú alaprajz, méretek és jellemző metszetek)

4. Földtani ismertető

5. Környezetvédelmi terv

6. Táj- és természetvédelmi terv

B) Az Nkr. 8/D. § (2) bekezdésében foglalt esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e

[A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM–ÉVM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján]

I. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, iparvágány és építményei engedélyezési terve

A) Vasúti pálya:

a) Átnézeti helyszínrajz

b) Helyszínrajz

c) Műszaki leírás

d) Forgalmi üzemi terv és vizsgálat

e) Vasútüzemi és utasforgalmi létesítmények vázlatterve

f) Hossz-szelvény

g) Minta- és jellemző keresztszelvények

h) Keresztezési műtárgyak és rakodóberendezések vázlattervei

i) Víztelenítési és vízelvezetési terv

j) Talajmechanikai szakvélemény és terv

k) Támfal, bélésfal, görgetegfogó, alagút vázlatterve

l) Közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása

m) Földalatti vasútnál a főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével, a mozgólépcsők telepítési terve

n) Meglévő létesítményeknek a vasúti pálya, illetőleg a vasút függőpálya, szalagpálya építésével kapcsolatban szükséges átalakítási tervei

B) Vasúti híd:

a) Általános terv

b) Helyszínrajzi elrendezés (az általános terven is elhelyezhető)

c) Műszaki leírás

d) Vízműtani adatok és számítások, valamint vízügyi szakvélemény vízfolyás keresztezése esetén

e) Közelítő erőtani számítás az 5,0 m-nél nagyobb nyílásméretű hidaknál (a mintaterv szerint épülő hidak esetében csak az alapozásra)

f) Acélhidaknál a jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai

g) Különleges – egyedi – kialakítású hidaknál a jellemző szerkezeti részletek vázlatai

C) Biztosítóberendezés:

Műszaki leírás

D) Villamos-felsővezeték:

a) Helyszínrajz az oszlopok elhelyezéséről és vezeték elrendezésről

b) Műtárgyak alatti átvezetés terve

c) Műszaki leírás

E) Vasúti rakodóberendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép, illetőleg berendezés):

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás

c) Alaprajz

d) Metszetek, mind a vágánytengelyre merőlegesen, mind a vágánytengellyel párhuzamosan, üzemi és üzemen kívüli helyzetben

e) Vízellátás, víztelenítés terve

f) Víziközmű vezetékek kimutatása

F) Vasúti kocsivontató mint járműmozgató berendezés:

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás

c) Vontatóberendezés segédpálya terve

G) Tolópad, fordítókorong mint járműmozgató berendezés:

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás

c) Tolópadpálya, fordítókorong akna szerkezeti kialakításának terve, a víztelenítés megoldása

H) Vasúti járműmérleg:

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás (a mérési folyamat leírásával)

c) Mérlegakna szerkezeti kialakításának terve, helyszínre adaptálva

d) Mérlegakna víztelenítési terve

II. Függőpálya engedélyezési terve

a) Helyszínrajz

b) Hossz-szelvény (pályaterv)

c) Műszaki leírás

d) Az állomások elrendezési terve

e) Az állványokat áthidaló és egyéb szerkezetek tervei és számításai

f) Védőhidak, védőhálók és egyéb biztonsági berendezések általános és részletes tervei

g) A meglevő más létesítményeknek a függőpálya építésével kapcsolatban szükségessé váló átalakítás tervei

h) Alapozási szakvélemény

III. Távolsági szalagpálya engedélyezési terve

a) Helyszínrajz

b) Hossz-szelvény (pályaterv)

c) Műszaki leírás

d) Támasztó szerkezetek és szalaghidak terve

e) Szalagfordító- és feszítőművek összeállítási terve

f) Hajtóművek terve, teljesítményszámítás, méretezése

g) Meglevő létesítmények keresztezésének és megközelítésének megoldásai, azok esetleges átalakítási tervei

h) Az állomások általános elrendezési terve, az állomási gépészeti berendezések feltüntetésével

i) Alapozási szakvélemény

IV. Sífelvonó engedélyezési terve

a) Helyszínrajz

b) Hossz-szelvény (pályaterv)

c) Részletes műszaki leírás

d) Hajtómű és fékek terve, főbb elemeik számítása

e) Állomások általános elrendezési terve a gépészeti berendezések feltüntetésével

f) Pályamenti elemek terve és számítása

V. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, iparvágány és építményei bontási terve

A) Vasúti pálya:

a) Helyszínrajz, iparvágány esetén a csatlakozást biztosító vasút üzembentartójának záradékával

b) Műszaki leírás

c) Területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek

B) Vasúti híd:

a) Általános terv, ha a műtárgyat nem bontják el teljesen

b) Műszaki leírás

C) Biztosító és távközlési berendezés:

a) A bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban

b) Műszaki leírás

D) Villamos felsővezeték:

a) A bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban

b) Műszaki leírás

E) Térvilágítás:

Műszaki leírás

F) Vasúti rakodó-, járműmozgató-berendezés és járműmérleg:

a) Helyszínrajz

b) Alaprajz

c) Metszetek a vágánytengelyre merőlegesen és azzal párhuzamosan

d) Műszaki leírás

C) Az Nkr. 8/E. § (1a) bekezdésében foglalt esetben

[A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet alapján]

I. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely, továbbá a hajókiemelő berendezés

A létesítési engedélyezési terv tartalmazza:

a) a kikötő, illetve átkelőhely létesítésének célját,

b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),

c) a kikötő/átkelőhely és a hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500–500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200–200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni,

e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatokat (ingatlan-nyilvántartási szemlét),

f) a kikötő térségére jellemző vízmérce alap- és vízállásadatait országos rendszerben (nulla pont magassága, LKV, HKV, KÖV, HNV, LNV, MÁSZ) meghatározottak szerint,

g) a kikötőt/átkelőhelyet használó úszólétesítmények főméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés),

h) a kikötő/átkelőhely kapcsolatát, a közúti, vasúti pályával, csővezetékkel,

i) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint jogerős hatósági engedélyeit.

II. Úszóműves rakodóhely, hajóállomás, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya és vízi repülőtér

A létesítési engedélyezési terv, a legfeljebb egy nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás kivételével tartalmazza:

a) az általános helyszínrajzot és a létesítmény elhelyezésének műszaki terveit;

b) a létesítmény vízterületének, valamint a víziút hozzá kapcsolódó 500–500 m hosszú szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát;

c) a helyi vízmérce alapadatait (ha nincs, akkor a legközelebbi országos vízmérce alapadataira vonatkoztatott helyi adatokat): helye, 0 pont magassága, legkisebb vízállás, legnagyobb vízállás;

d) a létesítmény részét képező és azt használó úszó létesítmény(ek) jellemző adatait;

e) az üzemeltetési rend tervét (ha a hajózási létesítményre azt jogszabály előírja, akkor a külön jogszabályban meghatározottak szerint); továbbá

f) úszóműves rakodóhely, hajóállomás, nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás és hajóhíd esetében:

fa) a csatlakozó partél elöntési vízszintjét,

fb) közúti kapcsolatát.

III. Csak csónakok fogadására alkalmas kikötők

A létesítési engedélyezési terv tartalmazza:

a) a kikötő létesítésének célját,

b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),

c) a kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani (1:2000–1:5000 méretarányban), amely tartalmazza a kikötő tervezett létesítményeit a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 200–200 m hosszú, tavon 200 m-es sugarú körbe eső szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát,

e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét),

f) a kikötő megközelíthetőségének leírását,

g) a kikötő építményeinek tervét és leírását.

15. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez214

Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere

1. Egy éven belül helyszíni ellenőrzést kell tartani, ha:

1.1. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;

1.2. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette;

1.3. a tárgyi évet megelőző évben a korábban felfüggesztett tevékenység újraindult;

1.4. a létesítmény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § 2. pontja szerinti üzem;

1.5. a létesítmény Natura 2000 területen, védett természeti területen vagy annak védőövezetén működik;

1.6. a létesítmény vízbázis védőövezetén működik;

1.7. a létesítmény település belterületén vagy belterülettel határos ingatlanon működik.

2. A helyszíni ellenőrzés gyakorisága meghaladhatja az egy évet, de nem lehet több három évnél, ha:

2.1. a létesítmény EMAS környezetirányítási rendszert alkalmazva működik;

2.2. a tevékenységet nem kezdték meg vagy felfüggesztették;

2.3. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételeket teljesítette.


1 Az 1. § (2) bekezdése a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

2 Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3 Az 1. § (3) bekezdés f) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 34. §-a szerint módosított szöveg.

4 Az 1. § (4) bekezdése a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5 Az 1. § (5) bekezdését a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

6 Az 1. § (6) bekezdését a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.

7 Az 1. § (6a) bekezdését a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

8 Az 1. § (7) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

9 A 2. § a) pontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

10 A 2. § (1) bekezdés b) pontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

11 A 2. § (1) bekezdés c) pontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

12 A 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.

13 A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

14 A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abh) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

15 A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abi) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

16 A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abj) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

17 A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abk) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

18 A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abl) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

19 A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

20 A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont ace) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

21 A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont acf) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

22 A 2. § (2) bekezdés d) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

23 A 2. § (2) bekezdés e) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

24 A 2. § (2) bekezdés f) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

25 A 2. § (3) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

26 A 2/A. §-t megelőző alcímet a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

27 A 2/A. §-t a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

28 A 2/A. § (2a) bekezdését a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

29 A 3. § (1) bekezdése a 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

30 A 3. § (1) bekezdés c) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

31 A 3. § (2) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32 A 3. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 442. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33 A 3. § (3) bekezdés c) pontja a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd a 29. §-t.

34 A 3. § (3) bekezdés f) pontját a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

35 A 3. § (3) bekezdés g) pontját a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

36 A 3. § (4) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

37 A 3. § (6) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-a hatályon kívül helyezte.

38 A 3. § (7) bekezdését a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd a 29. §-t.

39 A 4. § (1) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

40 A 4. § (2)–(3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 443. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

41 A 4. § (4) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

42 A 4. § (5) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

43 Az 5. § (1) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

44 Az 5. § (2) bekezdése a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd a 29. §-t.

45 Az 5. § (3) bekezdését a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

46 Az 5. § (5) bekezdése a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.

47 Az 5. § (6) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (4) bekezdésével megállapított, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

48 Az 5. § (7) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

49 Az 5. § (8) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

50 Az 5/A. §-t megelőző címet a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

51 Az 5/A. §-t a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

52 Az 5/A. § (1) bekezdése a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd a 29. §-t.

53 Az 5/A. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (5) bekezdésével megállapított, a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

54 Az 5/B. §-t a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

55 Az 5/B. § (2) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

56 Telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a berendezések felszerelése.

57 Megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata.

58 Felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

59 A 7. § (1) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

60 A 7. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (6) bekezdésével megállapított és a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

61 A 7. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (6) bekezdésével megállapított, a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § b) pontja alapján módosított szöveg.

62 A 8. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 442. §-a, a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

63 A 8. § (1) bekezdés f) pontját a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

64 A 8. § (1) bekezdés g) pontját a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

65 A 8. § (1a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

66 A 8. § (2) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

67 A 8. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

68 A 8. § (4) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

69 A 8. § (5) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

70 A 9. § (1) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

71 A 9. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

72 A 9. § (6) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (8) bekezdésével megállapított, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése, a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

73 A 9. § (7) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

74 A 9. § (9) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

75 A 9. § (10) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

76 A 10. § (1) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

77 A 10. § (2) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

78 A 10. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

79 A 10. § (4) bekezdés a) pontja a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

80 A 10. § (6a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

81 A 10. § (7) bekezdés b) pontja a 322/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

82 A 10. § (9) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be.

83 Lásd: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 23. §-ának (3) bekezdése.

84 A 11. § (1) bekezdés b) pontja a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § f) pontja szerint módosított szöveg.

85 A 11. § (3a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

86 A 12. § (3) bekezdése a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

87 A 12. § (4) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § g) pontja, a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

88 A 12. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

89 A 13. § (1) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

90 A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

91 A 13. § (2) bekezdés d) pontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

92 A 13. § (3) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

93 A 13. § (4) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

94 A 14. § (1) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

95 A 14. § (3) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés 8. pontja, a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

96 A 14. § (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 442. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

97 A 15. § (1) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

98 A 15. § (2) bekezdés b) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 443. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

99 A 15. § (3) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított, a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

100 A 15. § (4) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § h) pontja szerint módosított szöveg.

101 A 16. § (1) bekezdés a) pontja a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

102 A 17. § a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

103 A 18. § a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított és a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § d) pontja, 17. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

104 A 20. § a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

105 A 20/A. §-t a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

106 A 20/B. § előtti alcímet (20/B–20/C. §) a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

107 A 21. §-t megelőző alcím a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

108 A 21. § (1) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

109 A 21. § (1a) bekezdését a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

110 A 21. § (2) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

111 A 21. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

112 A 21. § (4) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

113 A 21. § (5a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

114 A 21. § (6) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

115 A 21. § (8) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (14) bekezdésével megállapított, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

116 A 21. § (9) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

117 A 22. § előtti alcím (22. §) a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

118 A 23. § (1) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

119 A 23. § (2) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § h) pontja szerint módosított szöveg.

120 A 23. § (5) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

121 A 24. § (1) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

122 A 24. § (2) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

123 A 24. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (15) bekezdésével megállapított és a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

124 A 24. § (6) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

125 A 24. § (7) bekezdése a Magyar Közlöny 2006. évi 9. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. A 24. § (7) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

126 A 24. § (10) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (16) bekezdésével megállapított, a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

127 A 24. § (12) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított, a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.

128 A 24. § (13) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 442–443. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

129 A 24. § (14) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.

130 A 25. §-t és az azt megelőző alcím címet a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

131 A 25/A. §-t megelőző fejezetcímet a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

132 A 25/A. §-t a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

133 A 25/B. §-t a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

134 A 25/B. § (1) bekezdés a) pontja a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

135 A 25/B. § (1) bekezdés d) pontját a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

136 A 25/B. § (2) bekezdés b) pontja a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

137 A 25/B. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § f) pontja szerint módosított szöveg.

138 Alkalmazására lásd a 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § f) pontját.

139 A 26. § (4) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd a 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § f) pontját.

140 Alkalmazására lásd a 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § f) pontját.

141 A 27. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 402. pontja hatályon kívül helyezte.

142 A 28. § a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

143 A 28/A. §-t a 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

144 A 28/A. § (2) bekezdését a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

145 A 29. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 402. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése iktatta be.

146 A hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 28.

147 A 29/A. §-t a 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

148 A hatálybalépés időpontja 2011. február 23.

149 A 29/B. §-nak a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

150 A hatálybalépés napja: 2011. szeptember 15.

151 A 29/C. §-t a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

152 A hatályba lépés időpontja 2012. január 7.

153 A 29/D. §-t a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

154 A hatálybalépés napja 2012. május 1.

155 A 29/E. §-t a 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

156 A hatálybalépés napja 2012. július 27.

157 A 29/F. §-t a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

158 A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.

159 A 29/G. §-t a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

160 A hatálybalépés időpontja 2013. augusztus 1.

161 A 29/H. §-t a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

162 A 29/I. §-t a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

163 A hatálybalépés időpontja 2014. április 2.

164 A 30. § a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

165 A 30. § d) pontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése iktatta be.

166 Az 1. számú melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított és a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2)–(3) bekezdése, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. §-a szerint módosított szöveg.

167 A 2. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

168 A 3. számú melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdésével megállapított, a 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a, a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (4)–(5) bekezdése, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. §-a, a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

169 A 4. számú melléklet címe a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

170 A 4. számú melléklet 1. pont nyitó szövegrésze a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

171 A 4. számú melléklet 1. pont a) alpontja a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

172 A 4. számú melléklet 1. pont b) alpontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

173 A 4. számú melléklet 1. b) pont bh) alpont 3. pontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

174 A 4. számú melléklet 1. pont b. pont bm) alpontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

175 A 4. számú melléklet 1. pont b) pont bn) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

176 A 4. számú melléklet 1. f) pont fd) alpontját a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése iktatta be.

177 A 4. számú melléklet 1. pont f) pont fe) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

178 A 4. számú melléklet 1. pont g) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

179 A 4. számú melléklet 2. pont nyitó szövegrésze a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

180 A 4. számú melléklet 2. pont j) alpontját a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése iktatta be.

181 A 4. számú melléklet 3. pont nyitó szövegrésze a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

182 A 4. melléklet 3. pont b) alpontja a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 68. §-ával megállapított szöveg.

183 A 4. számú melléklet 3. pont e) alpontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

184 Az 5. számú melléklet 1. pontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

185 Az 5. számú melléklet 1. pont d) alpontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

186 Az 5. számú melléklet 2. pont b) alpontja a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

187 Az 5. számú melléklet 2. pont cb) alpontja a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

188 Az 5. számú melléklet 3. pontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

189 A 6. számú melléklet bevezető szövegrésze a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

190 A 6. számú melléklet 1. pont bevezető szövegrésze a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

191 A 6. számú melléklet 1. pont a) alpontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

192 A 6. számú melléklet 2. pont nyitó szövegrésze a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.

193 A 6. számú melléklet 2. pont a) alpontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

194 Hatótényező: környezetterhelés vagy a környezet igénybevétele [4. melléklet 1. fa) pontja].

195 Környezeti elem: föld, levegő, víz, élővilág, épített környezet, ez utóbbi részeként a műemlékek, műemléki területek és régészeti örökség [6. § a) pontja].

196 Környezeti rendszer: táj, település, éghajlat, természeti (ökológiai) rendszer [7. § b) pontja].

197 A 6. számú melléklet 4. pont a) pont ah) alpontja a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

198 A 6. számú melléklet 4. pont a) pont ai) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

199 A 6. számú melléklet 4. pont a) pont aj) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

200 A 8. melléklet A) rész b) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

201 A 8. melléklet A) pont c) alpontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.

202 A 8. melléklet A) pont g) alpontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.

203 A 8. melléklet A) rész j) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

204 A 8. melléklet A) rész k) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

205 A 8. melléklet A) rész n) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

206 A 8. melléklet A) rész p) pontját a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

207 A 8. melléklet A) rész q) pontját a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

208 A 9. melléklet bevezető szövegrésze a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

209 A 9. számú melléklet 3. pontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

210 A 11. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

211 A 12. számú mellékletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 141. §-ával megállapított, a 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 97. § h) pontja, a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 19. §-a, a 86/2013. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg. [A 13–14. számú mellékletet a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 23–24. §-a iktatta be, a 68. § alapján a módosítás 2011. szeptember 15-én lép hatályba.]

212 A 13. számú mellékletet a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be, szövege a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

213 A 14. számú mellékletet a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

214 A 15. mellékletet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése iktatta be.



Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)
              Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 1–3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.

(2)1 Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1–128. és 130–132. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az

a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

b)2 az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai

ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

alapján egységes környezethasználati

f)3 a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi és természetvédelmi (a továbbiakban: felügyelőség) más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi

engedély szükséges.

(4)4 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a felügyelőség – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le. Ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély szükséges. A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.

(5)5 A környezethasználó kérelmére a felügyelőség – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

(6)6 A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.

(6a)7 A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell igazolni a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ában és 11. §-ában előírt feltételek teljesülését.

(7)8 Ha más hatóság eljárásában – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – a felügyelőség azért nem jár el szakhatóságként, mert az eljárás tárgyául szolgáló tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az eljáró hatóság a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemről döntést hozó felügyelőséget az eljárás megindulásáról – a kérelem megküldésével – tájékoztatja, és az eljárásban hozott határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést közli a felügyelőséggel.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)9 érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

aa) amelyre az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy

ab) amely az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt, ideértve a Kvt. 98. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi szervezetet is;

b)10 környezethasználó: aki – a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel – az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat;

c)11 vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység: olyan, e rendelet hatálya alá tartozó – a felszíni víztest fizikai jellemzőinek módosulásával vagy a felszín alatti víztest vízszintjében beállt változással járó – tevékenység, amely a víztest állapotromlását okozhatja.

(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából

a) jelentős módosítás:

aa)12 az 1. számú melléklet 37. c) pontjában meghatározott változtatás;

ab)13 a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia- termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

abh)14 a képződő hulladék mennyiségének tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abi)15 a korábban engedélyezett anyag-, energia-, zaj- vagy rezgéskibocsátás időbeli tartamának tervezett megváltoztatása, ha a változás mértéke legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett szintet,

abj)16 a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek felhasználásának tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abk)17 a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet érintene,

abl)18 országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető.

ac)19 a 3. számú melléklet 131. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

acb) új vasúti pálya létesül,

acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

ace)20 a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet fog érinteni,

acf)21 a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető.

ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;

b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;

c) nem minősül a tevékenység módosításának:

ca) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,

cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása,

d)22 kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén;

e)23 összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;

f)24 területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe.

(3)25 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:

a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr10.) hatályba lépése után megkezdett tevékenység;

b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, az Mkr10. hatályba lépése előtt megkezdett tevékenység;

c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és ugyanazon a telephelyen bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár vagy szennyező hatású;

d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan bővítés vagy változtatás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;

e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;

f) elérhető legjobb technika referenciadokumentum: meghatározott tevékenységekre vonatkozóan az Európai Unió tagállamai, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek és az Európai Bizottság közötti információcsere alapján készített dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint az elérhető legjobb technika-következtéseket és az esetleges új keletű technikákat;

g) elérhető legjobb technika-következtetések: az elérhető legjobb technika referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint tartalmazhatja a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;

h) elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek: olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, az elérhető legjobb technika-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;

i) új keletű technika: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;

j) környezetvédelmi ellenőrzés: minden olyan tevékenység – ideértve a helyszíni ellenőrzéseket, valamint a kibocsátások, a belső jelentések és a monitoring dokumentumok ellenőrzését, az alkalmazott technikák és a létesítmény környezeti vezetése megfelelőségének ellenőrzését is –, amelyet a felügyelőség végez vagy végeztet annak érdekében, hogy ellenőrizzék és előmozdítsák a létesítmények engedélyeiben foglalt feltételek teljesítését, valamint – szükség esetén – nyomon kövessék e létesítmények környezeti hatásait.

MÁS HATÓSÁGI, SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA26

2/A. §27 (1) A 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, kormányrendeletben meghatározott esetekben a felügyelőség – a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján – előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában, vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben – a 6. számú melléklet figyelembevételével – megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

(2a)28 A környezeti hatástanulmányt az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő három éven belül kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárást megelőző, előzetes szakhatósági állásfoglalás kérése esetén az ügyfél a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyezési eljáráshoz szükséges teljes engedélyezési tervdokumentációt vagy építészeti-műszaki dokumentációt és mellékleteket nyújtja be a felügyelőségnek.

(4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)

a) 8/A. §-ának (2a) bekezdése szerinti esetben,

b) 8/D. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint

c) 8/E. §-ának (1a) bekezdése szerinti esetben

az ügyfél – a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a 14. számú melléklet szerinti dokumentumokat nyújtja be a felügyelőségnek.

ELŐZETES VIZSGÁLAT

3. § (1)29 A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) a 3. számú mellékletben szerepel, vagy

b) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel,

c)30 összetartozó tevékenységnek minősül és a 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.

(2)31 Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet és mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani, amelyet a felügyelőség elektronikus úton közzétesz.

(3)32 A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely – az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét,

b) a közlemény közzétételének időpontját,

c)33 7. számú melléklet I.1. pontja szerinti közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,

d) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni,

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség az 5. § (2) bekezdése alapján.

f)34 az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

g)35 az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

(4)36 A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(5) Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a felügyelőség csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.

(6)37

(7)38 A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

4. § (1)39 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(2)–(3)40

(4)41 A felügyelőség a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a szakhatósági állásfoglalásokba és a szakértői véleményekbe való betekintést – a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő nyolc napon belül – lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára.

(5)42 Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

5. § (1)43 A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó – és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12–15. §-ok szerint kapott – észrevételeket érdemben vizsgálja.

(2)44 A felügyelőség a határozatában

a) megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

aa) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ab) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ac) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg;

b) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

c) amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel,

ca) ennek tényét rögzíti és – a cb) alpontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,

cb) ha a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni;

d) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő.

(3)45

(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami észszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(5)46 Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam (a továbbiakban: az EGT-megállapodásban részes állam) a 12–15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.

(6)47 A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatot közli az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőivel, akik a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a határozat megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.

(7)48 A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség a határozat jogerőre emelkedésétől számított 18 hónap elteltével – ha a környezethasználó az eltelt idő alatt nem kezdeményezte környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását – értesíti a környezethasználót az eljárás-kezdeményezési jogosultság lejártának időpontjáról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem érinti az engedélykérelem benyújtására nyitva álló határidőt.

(8)49 A felügyelőség a (7) bekezdésben szereplő kétéves határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ50

5/A. §51 (1)52 A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.

(2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon.

(3)53 Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.

(4) A felügyelőség a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(5) A konzultáció kezdeményezését követően a felügyelőség – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:

a) a felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) a konzultációs kérelem tárgyát, valamint rövid ismertetését;

c) a közlemény közzétételének időpontját;

d) a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével;

e) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni;

f) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a konzultációs kérelembe.

(6) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről. A közleményben szerepelnie kell annak, hogyan lehet helyben betekinteni a konzultációs kérelembe.

(7) A felügyelőség – az (5)–(6) bekezdéstől eltérően – katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.

5/B. §54 (1) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően – a vélemény tartalmának kialakítása érdekében – szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót.

(2)55 A felügyelőség a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést – a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő nyolc napon belül – lehetővé teszi.

(3) A felügyelőség az előzetes konzultáció keretében

a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;

b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;

d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan – megfelelő körülmények között – a létesítést lehetségesnek tartja;

e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;

f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.

(4) A felügyelőség véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 45 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.

(5) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy melyek azok az információk, amelyek megfelelnek a tervezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint amelyek ésszerűen megkövetelhetők a konzultáció időpontjában fennálló ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a felügyelőség véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi.

(7) A felügyelőség a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A felügyelőség a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.

(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a felügyelőség határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Általános szabályok

6. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek

a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),

b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak

az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6–16. §-ok rendelkezései szerint.

(2) A tevékenységnek az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés56, megvalósítás57, felhagyás58 – szerint megkülönböztetve kell elvégezni.

7. § (1)59 A környezeti hatásvizsgálati eljárást a felügyelőség a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott esetben a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített – környezeti hatástanulmányt.

(2)60 A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(3)61 A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

8. § (1)62 A felügyelőség a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg a honlapján közleményt tesz közzé. A közlemény – az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;

c) azt, hogy folyamatban van-e a 12–15. §-ok szerinti eljárás;

d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség a 10. § (2) bekezdése alapján.

f)63 az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

g)64 az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

(1a)65 Az (1) bekezdés szerinti közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges.

(2)66 A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(3)67 A közzététel időtartama legalább harminc nap.

(4)68 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(5)69 A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.

(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat – a Kvt. 12. §-ának (2)–(3) bekezdésének megfelelően – az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

9. § (1)70 A felügyelőség közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

(3)71 A közmeghallgatás céljára alkalmas önkormányzati helyiséget a telepítés helye szerint illetékes, illetve az egyéb érintett települési önkormányzat jegyzője térítésmentesen biztosítja. Ha ez az érintett nyilvánosság eljárásban való részvétele szempontjából hátránnyal nem jár, a közmeghallgatás a felügyelőség erre alkalmas hivatalos helyiségében is megtartható.

(4) A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták.

(5) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.

(6)72 A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.

(7)73 A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.

(8) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.

(9)74 Ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(10)75

10. § (1)76 A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a 12–15. §-ok szerint kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(2)77

(3)78 A határozat nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:

a)79 elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és – ha lehetséges – megszüntetésére vonatkoznak, továbbá szükség szerint az 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltakat;

b) előírhatók:

ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,

bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,

bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,

bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(5) A felügyelőség a határozatában dönt a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.

(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(6a)80 Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a nyomvonalas létesítmény, a kapcsolódó létesítmények, az összetartozó tevékenységek, valamint a nyomvonalas létesítmény által érintett egyéb létesítmények (különösen keresztező utak, közművek) hatásainak a vizsgálatára is.

(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;

vagy

b)81 Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

(8) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(9)82 A felügyelőség a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárása során a kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó83;

b)84 az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 128. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73–76. §, 78–80. §] kell alkalmazni.

(3a)85 A felügyelőség hat hónappal a környezetvédelmi engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(4) Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind – viszonosság esetén – a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12–16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.

(3)86 Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam.

(4)87 Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: Minisztérium) feladata.

(5)88 Az (1)–(4) bekezdés, valamint a 13–15. § szerinti eljárás az e rendelet szerinti eljárások, valamint az 5/A. § (1) bekezdése szerinti előzetes konzultáció ügyintézési határidejébe nem számít bele.

Eljárás kibocsátó félként

13. § (1)89 A 12. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, a felügyelőség tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót. A felügyelőség egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a környezethasználót a kérelem és mellékletei további egy nyomtatott és egy elektronikus példányban történő benyújtására.

(2) A Minisztérium tájékoztatásához a felügyelőség mellékeli:

a)90 a kérelmet és az előzetes vizsgálati dokumentáció vagy az előzetes konzultációs kérelem egy nyomtatott példányát, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus változatát tartalmazó adathordozót;

b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;

c) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;

d)91 az előzetes vizsgálati dokumentációnak vagy az előzetes konzultációs kérelemnek a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.

(3)92 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához vagy az előzetes konzultációhoz kell megküldeni.

(4)93 A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez vagy az előzetes konzultáció idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a környezethasználónak.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a felügyelőség és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12–15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

14. § (1)94 Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit három nyomtatott és két elektronikus példányban kell benyújtania. A környezethasználónak a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a felügyelőséghez kell benyújtania. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.

(3)95 A felügyelőség a kérelmet, a környezeti hatástanulmány egy nyomtatott példányát, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus változatát tartalmazó adathordozót és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint az eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.

(5)96 A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését közli a Minisztériummal, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

15. § (1)97 Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, előzetes konzultációja, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a környezethasználót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi – a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b)98

(3)99 Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT-megállapodásban részes állam, akkor az eljárást vagy előzetes konzultációt az egyezmény és a 12–15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a felügyelőség és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(4)100 Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a felügyelőség haladéktalanul tájékoztatja erről a Minisztériumot, és a továbbiakban a 12–15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel

a)101 észszerű határidő megadásával kikéri a felügyelőség és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

(6) A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről – a szükség szerinti fordítások elvégzését követően – a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a felügyelőségeknek, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok

17. §102 (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;

b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;

c) a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;

d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetve – a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően – a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

(2) A felügyelőség a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika-következtetések alapján az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a tevékenység végzésének feltételeiről.

(3) Ha a felügyelőség az engedélyben foglalt feltételeket olyan elérhető legjobb technika alapján határozza meg, amelyet a tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések nem tartalmaznak, a tevékenység végzésének feltételeit úgy határozza meg, hogy

a) az alkalmazandó technika megfeleljen a 9. számú mellékletben meghatározott kritériumoknak,

b) az előírt feltételek betartásával a tevékenységből származó kibocsátások ne haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, és

c) az alkalmazandó technika biztosítson a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák által biztosított védelemmel legalább azonos szintű védelmet.

(4) Ha a tevékenység nem tartozik az elérhető legjobb technika-következtetések egyikének hatálya alá sem, a tevékenység végzése feltételeinek előírásához alapul szolgáló elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe, és a technika meghatározása során figyelembe veszi a 9. számú mellékletben foglalt kritériumokat.

Engedélyezési eljárás

18. §103 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, szerint, valamint a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

19. § (1) A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

20. §104 (1) Ha a kérelem minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.

(2) A felügyelőség a szakhatóság megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei elérési helyének megadásával.

(3) A felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

(4) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra.

(5) A kibocsátási határérték megállapításánál a felügyelőség figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek.

(6) A kibocsátási határértékek, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű, a környezet azonos szintű védelmét biztosító környezetvédelmi és műszaki követelmények az elérhető legjobb technikákon alapulnak, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és a vonatkozó jogszabályok szerinti célállapotát.

(7) A felügyelőség olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a következő módon:

a) a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referencia-időszakokkal azonos hosszúságú vagy rövidebb időszakokra és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referenciafeltételekkel azonos feltételek mellett állapítja meg; vagy

b) az a) pontban foglaltaktól az értékek, a referencia-időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket határoz meg.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a külön jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékeket figyelembe véve – a felügyelőség kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket is meghatározhat abban az esetben, ha a környezethasználó igazolja, hogy a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal megvalósítható kibocsátási szintek elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest

a) az érintett létesítmény földrajzi helye és a helyi környezeti feltételek; vagy

b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői

miatt.

(9) A felügyelőség a (8) bekezdésben foglaltak esetén – a miniszter útján – tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(10) A felügyelőség az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, ha az üvegházhatású gázok levegőterhelése nem okozza az egészségügyi határértékek túllépését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(11) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(12) Az engedély kettő vagy több olyan létesítményre vagy létesítményrészre is kiterjedhet, amelyet ugyanazon környezethasználó az adott telephelyen üzemeltet.

(13) Ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vonatkozó jogszabályok szerinti környezetvédelmi célállapot elérése, illetve a szennyezettségi határértékek betartása nem biztosítható, a felügyelőség további feltételeket ír elő.

(14) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a felügyelőség figyelembe veszi.

(15) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje három hónap.

20/A. §105 (1) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki,

a) ha az engedély kiadását megelőző 3 évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;

b) ha a tevékenységet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezete „B” védőzónájában vagy azon belül kívánják folytatni;

c) ha a környezethasználó ezt kérelmezi;

d) ha a tevékenység olyan technológiát alkalmaz, amelynek környezetre gyakorolt hatása a megkezdés előtt csak számításokkal becsülhető; vagy

e) új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén.

(3) Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.

(4) Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a felügyelőség minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetést felhasznál. A felülvizsgálat ügyintézési határideje két hónap.

(5) A felügyelőség hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(6) Az engedély időbeli hatályának lejártakor, ha a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel.

(7) A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a felügyelőség számára – különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását.

(8) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani,

b) a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,

c) a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

d) az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását,

a környezethasználót – a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével – környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket.

(9) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (10) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(10) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(11) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló eljárása során a kormányrendeletben kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

(12) A felügyelőség a felülvizsgálat eredményeképpen a következő döntéseket hozhatja:

a) kiadja vagy módosítja a tevékenység további gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedélyt, vagy

b) az engedélyt visszavonja vagy a kérelmet elutasítja, és szükség esetén meghatározza a tevékenység felhagyására vonatkozó kötelezettségeket.

(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdése, valamint a 13–15. § szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

Az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások106

20/B. § (1) Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában.

(2) Ha a terület korábbi és további használatának bemutatása (alapállapot-jelentés 1. pont) alapján a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor ezek állapotának bemutatása (alapállapot-jelentés 2. pont) indokolással mellőzhető. Ha a felügyelőség az indokolást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól.

20/C. § (1) A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

(2) Ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés elkészítése előtt végzett, engedélyezett tevékenységből eredően felhalmozott szennyeződés jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, akkor a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási, vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

A nyilvánosság informálása és bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba107

21. § (1)108 A nyilvánosság bevonásának szabályait

a) az új létesítmények engedélyezésénél,

b) a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén, valamint

c) a 20. § (8) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásakor a 20/A. § (4), (6) vagy (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén

kell alkalmazni.

(1a)109 A környezethasználónak az (1) bekezdés szerinti esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

b) a hatásterület bemutatását;

c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

d) a szennyezés megelőzésére, illetve a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;

e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket; valamint

g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

(2)110 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésre áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül

a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról azáltal, hogy a saját hirdetőtábláján és honlapján a (4) bekezdés szerinti hirdetményt elérhetővé teszi;

b) a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a hirdetményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a hirdetményt.

(3)111 A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a hirdetmény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről, amelynek időtartama legalább huszonegy nap. A jegyző a hirdetmény közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(4)112 A hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét,

b) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni,

c) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

d) az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elérési helyét,

e) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,

f) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,

g) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,

h) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,

i) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,

j) a társadalmi részvétel szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre, és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, továbbá, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható.

(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.

(5a)113 Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a hangfelvételt írásos jegyzőkönyvben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(6)114 A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a felügyelőséghez továbbítja.

(7) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(8)115 Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetményt a felügyelőség az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodik annak közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a közlemény megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg.

(9)116 A felügyelőség a határozat meghozatalát követő öt napon belül a hivatalos honlapján is nyilvánosságra hozza az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenyég megkezdéséről, módosításáról vagy felülvizsgálatáról szóló határozatát.

A próbaüzemre, az ellenőrzésre és a monitoringra vonatkozó előírások117

22. § (1) A felügyelőség új létesítményekre, valamint jelentős változtatás, illetve új keletű technikák alkalmazása esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet ír elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.

(2) A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap – új keletű technikák alkalmazása esetén legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított kilenc hónap – után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

(3) A felügyelőség az illetékességi területén működő egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít, amelyet legalább évente frissít, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a hatósági ellenőrzési tervre meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

a) az ellenőrzési kerettervvel érintett földrajzi terület és létesítmények vonatkozásában jelentős környezeti problémák általános értékelését,

b) az ellenőrzési keretterv hatálya alá tartozó földrajzi terület lehatárolását,

c) a keretterv hatálya alá tartozó létesítmények azonosító listáját,

d) a rendszeres, valamint a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szempontokat,

e) az egyes létesítményekre vonatkozóan a 15. számú mellékletben meghatározott környezeti kockázatértékelési szempontok alapján meghatározott helyszíni ellenőrzések gyakoriságát – amely a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet –,

f) a környezetvédelmi ellenőrzésben esetlegesen érintett más hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Az ellenőrzési keretterv alapján a felügyelőség éves ellenőrzési tervet készít.

(5) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben a tevékenység megkezdését követő évben, azt követően az ellenőrzési kerettervben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést tart.

(6) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben haladéktalanul rendkívüli ellenőrzést végez, ha a tevékenység végzésével kapcsolatban jelentős környezeti hatásra vonatkozó panasz érkezik vagy olyan váratlan esemény következik be, amelynek jelentős környezeti hatása azt indokolttá teszi.

(7) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a felügyelőség megteszi a szükséges, a 20/A. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.

(8) Ha a helyszíni ellenőrzés során a felügyelőség környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést állapít meg, az ellenőrzéstől számított hat hónapon belül a helyszíni ellenőrzést megismétli.

(9) A 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a felügyelőség – az üzemeltető által benyújtott adatok alapján – legalább évente értékeli a kibocsátások ellenőrzésének eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy a normál üzemeltetési feltételek melletti kibocsátások ne haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(10) A környezethasználónak a felszín alatti víz és a földtani közeg vonatkozásában monitoringot kell végeznie az egységes környezethasználati engedélyben előírt gyakorisággal, a felszín alatti víz tekintetében legalább öt-, a földtani közeg tekintetében legalább tízévente.

Adatszolgáltatás

23. § (1)118 Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.

(2)119 Az adatszolgáltatási kötelezettség a Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

(4) A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról – külön jogszabály rendelkezései szerint – megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

(5)120 Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS
ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

24. § (1)121 Az összevont eljárást a (2)–(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.

(2)122 Az összevont eljárást a felügyelőség a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6–8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg.

(3)123 A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.

(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.

(6)124 A felügyelőség az eljárása során a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megkeresi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(7)125 A nyilvánosság bevonására a 8. § (1)–(3), (5)–(6) bekezdés, a 9. § és a 10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.

(9) A felügyelőség az összes adat ismeretében határoz és

a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,

b) elutasítja a kérelmet.

(10)126 A határozat tartalmára a 10. § (1), (4)–(7) bekezdése, a 20. § (3)–(14) bekezdése és a 20/A. § (1)–(4) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése az irányadó.

(11) A határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(12)127 Az engedély módosítására a 20/A. § (8)–(11) bekezdésében, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.

(13)128 Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje négy hónap.

(14)129 A felügyelőség a 20/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint küld értesítést a környezethasználónak.

25. §130

A NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GYORSÍTÁSÁRÓL ÉS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS HATÁRIDŐK131

25/A. §132 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyekben az e rendeletben szabályozott eljárásokra irányadó határidős rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25/B. §133 (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárásban

a)134 a 8. § (2) bekezdés, valamint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidő három,

b) a 8. § (3) bekezdésében és a 9. § (7) bekezdésében foglalt határidő legalább huszonöt,

c) a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidő öt,

d)135

nap.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során

a) a 21. § (2) bekezdése szerinti eljárási cselekmény határideje nyolc,

b)136 a 21. § (3) és (6) bekezdéseiben meghatározott, a települési önkormányzat jegyzőjének eljárási cselekményeire vonatkozó határidő három

nap.

(3)137 Az összevont eljárásra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

26. § (1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

a) korlátozhatja,

b) felfüggesztheti,

c) megtilthatja.

(2) Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a felügyelőség a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3)138 Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer–százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

(4)139 A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

(5)140 Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2)–(3)141

28. §142 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

28/A. §143 (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított 1. számú melléklet 24. és 25. pontját, valamint a 3. számú melléklet 68. pontját az Mkr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)144

29. §145 (1) E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr2.) megállapított rendelkezéseit az Mkr2. hatálybalépésekor146 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a tervezett környezethasználat

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé,

a környezethasználó az előzetes vizsgálat iránti kérelmét az Mkr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül visszavonhatja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem visszavonására nem kerül sor, az előzetes vizsgálat iránti kérelem előzetes konzultáció kezdeményezésének minősül.

29/A. §147 (1) Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek, a környezethasználó kérelmére a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni.

(2) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.3) megállapított rendelkezéseit az Mkr.3 hatálybalépésekor148 folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/B. §149 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr4.) megállapított rendelkezéseit az Mkr4. hatálybalépését150 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/C. §151 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr5.) megállapított rendelkezéseit az Mkr5. hatálybalépését152 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/D. §153 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr6.) megállapított rendelkezéseit az Mkr6. hatálybalépését154 követően indult ügyekben kell alkalmazni.

29/E. §155 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr7.) megállapított rendelkezéseit az Mkr7. hatálybalépésekor156 folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/F. §157 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr8.) megállapított rendelkezéseit az Mkr8. hatálybalépését158 követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/G. §159 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr9.) megállapított rendelkezéseit az Mkr9. hatálybalépését160 követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/H. §161 (1) E rendeletnek az Mkr10.-zel megállapított rendelkezéseit az Mkr10. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit 2015. július 6-áig nem kell alkalmazni azon létesítményekre, amelyeket legkésőbb Mkr10. hatályba lépése napjáig üzembe helyeztek, és a 2. számú melléklet

a) 1.4. pont b) alpontja, 6. pont c) alpontja, 14.3. és 14.4. pontja szerinti,

b) 4. pontja szerinti, biológiai eljárással történő előállításra irányuló, vagy

c) 1.1. pontja, 5.3. pont a) alpont ac)–ae) alpontja, 5.3. pont b) és c) alpontja, 5.5., 5.6. és 9.2. pontja szerinti, az Mkr10. hatálybalépését megelőzően e rendelet hatálya alá nem tartozó

tevékenységet végeznek.

(3) A vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések Európai Bizottság által történő elfogadásáig a 2011. január 6. előtt elfogadott elérhető legjobb technika referenciadokumentumokban foglalt, az elérhető legjobb technikákra vonatkoztató következtetéseket kell – a 20. § (7) bekezdése szerinti határérték megállapítás kivételével – elérhető legjobb technika-következtetésekként alkalmazni.

29/I. §162 E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr11.) megállapított rendelkezéseit az Mkr11. hatálybalépését163 követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

30. §164 Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt

a) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének és 37. cikkének,

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)165 a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával és 11. §-ával együtt, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (7)–(9) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez166

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Intenzív állattartó telep

a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára

b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára

c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára

2.

Erdő igénybevétele

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól

3.

Vadaskert

védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül

Halászat

4.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben

országos jelentőségű védett természeti területen

Bányászat

5.

Szénbányászat

a) 100 ezer t/év szén bányászatától

b) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

c) külszíni bányászat esetében védett természeti területen méretmegkötés nélkül

d) a föld alatti szénelgázosítás.

6.

Tőzegkitermelés

a) 25 ha területnagyságtól

b) védett természeti területen méretmegkötés nélkül

7.

Kőolaj-, földgázkitermelés

a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében

b) 500 ezer m3/nap kitermelésétől földgáz esetében

8.

Uránércbányászat

100 ezer t/év uránérc kitermelésétől

9.

Fémtartalmúérc-bányászat

a) vasérc esetében 1 millió t/év kitermeléstől

b) nem vas fémek esetében 100 ezer t/év kitermeléstől

c) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

10.

Egyéb bányászat (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet)

a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetében

b) védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

11.

Papír- és kartongyártó üzem

200 t/nap késztermék gyártásától

12.

Papíripari rostos alapanyag előállítása fából vagy más hasonló szálas nyersanyagból

méretmegkötés nélkül

13.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása

500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználásától

14.

Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket

méretmegkötés nélkül

15.

Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény

méretmegkötés nélkül

16.

Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény

méretmegkötés nélkül

17.

Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló

méretmegkötés nélkül

18.

Radioaktív hulladékot feldolgozó telep

méretmegkötés nélkül

19.

Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra

méretmegkötés nélkül

20.

Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:

méretmegkötés nélkül

– szerves vegyi alapanyagok gyártása,

– szervetlen vegyi alapanyagok gyártása,

– foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása,

– növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása,

– biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszerhatóanyag-gyártás, vagy

– robbanóanyag-gyártás

21.

Cementgyár

500 t/nap termelési kapacitástól

22.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem

20 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Azbeszt súrlódó anyagot előállító üzem

50 t/év késztermék előállításától

24.

Azbeszttartalmú termékeket előállító üzem

200 t/év azbeszt felhasználásától

25.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

10 000 db/év késztermék előállításától

26.

Kohómű (vas, acél)

méretmegkötés nélkül

27.

Nem vas fémeket ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolikus eljárásokkal előállító üzem

méretmegkötés nélkül

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

28.

Hőerőmű, egyéb égető berendezés

a) 20 MW villamos teljesítménytől hőerőműveknél

b) 300 MW kimenő hőteljesítménytől egyéb égető-berendezéseknél

29.

Vízerőmű

országos jelentőségű védett természeti területen méretmegkötés nélkül

30.

Szélerőmű, szélerőmű park

10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen

31.

Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása,
azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény
egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítása

méretmegkötés nélkül

32.

Villamos légvezeték

220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól

33.

Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítását

méretmegkötés nélkül

34.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból

5 millió m3/év vízkivételtől

35.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés

100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól

Szállítás, raktározás

36.

Vasúti pálya

országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályát)

37.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak

a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt

b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba]

c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól

38.

Víziút

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára

39.

Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével)

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására

40.

Repülőtér

2100 m alaphosszúságú futópályától

41.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék- , vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramokat szállító (beleértve a nyomásfokozó berendezéseket is) vezeték

800 mm átmérőtől és 40 km hossztól

42.

Földgáztároló

200 000 m3 össztároló-kapacitástól

43.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló

200 000 t össztároló-kapacitástól

44.

Vegyi termék tárolása

200 000 t össztároló-kapacitástól

45.

A szén-dioxid geológiai tárolására szolgáló (a bányászatról szóló törvény szerinti) tárolóhely

méretmegkötés nélkül

46.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények

a) az 1. számú melléklet B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységekből, illetve létesítményekből származó szén-dioxid esetében

b) évente 1,5 megatonna elkülönített szén-dioxid mennyiségtől

47.

Állandó árvízvédelmi mű

országos jelentőségű védett természeti területen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

48.

Szennyvíztisztító telep

50 000 lakosegyenérték-kapacitástól

49.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény

a) napi 200 t hulladék lerakásától

b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól

50.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény

100 t/nap kapacitástól

51.

Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

52..

Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

méretmegkötés nélkül

53.

Duzzasztómű vagy víztározó

2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

54.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe

3 millió m3/év víz bejuttatásától

55.

Halastó vagy tórendszer

ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

56.

Az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában és a 3. számú melléklet 1–128. pont
B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények olyan megváltoztatása vagy bővítése, ahol a változtatás az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenység, illetve létesítmény megvalósítását jelenti

 

2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez167

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

A megadott küszöbértékek a termelési kapacitásokra, a kibocsátási kapacitásokra vagy a teljesítményre vonatkoznak. Amennyiben ugyanazon létesítményben több, azonos jellegű és küszöbértékkel rendelkező tevékenységet végeznek, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. A hulladékkezelési tevékenységek esetében ezt a számítás kell alkalmazni az 5.1. és az 5.3. pontban említett tevékenységeknél.

Iparágak, tevékenységek

    1.    Energiaipar

1.1.    Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

1.2.    Ásványolaj- és gáz feldolgozása (gáztisztítók).

1.3.    Koksz előállítása.

1.4.    A következő anyagok gázosítása vagy cseppfolyósítása:

a)    szén,

b)    egyéb tüzelőanyag legalább 20 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

    2.    Fémek termelése és feldolgozása

2.1.    Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése vagy szinterelése.

2.2.    Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is,
2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3.    Vasfémek feldolgozása:

a)    meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b)    kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c)    védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4.    Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5.    Nemvasfémek feldolgozása:

a)    nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b)    nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6.    Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

    3.    Építőanyag-ipar

3.1.    Cement, mész és magnézium-oxid előállítása:

a)    cement-klinker forgókemencében történő előállítása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül,

b)    mész kemencében történő előállítása 50 tonna/nap kapacitáson felül,

c)    magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2.    Azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek gyártása.

3.3.    Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4.    Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5.    Kerámia termékek égetéssel történő gyártása, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy ahol a kemence térfogata legalább
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.

    4.    Vegyipar

Csak az ipari méretű*, vegyi vagy biológiai eljárással történő előállításra vonatkozóan:

4.1.    Szerves anyagok előállítása:

a)    szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b)    oxigéntartalmú szénhidrogének (alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek),

c)    kéntartalmú szénhidrogének,

d)    nitrogéntartalmú szénhidrogének (aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok),

e)    foszfortartalmú szénhidrogének,

f)    halogénezett szénhidrogének,

g)    szerves fémvegyületek,

h)    műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i)    szintetikus gumik,

j)    színezékek és pigmentek,

k)    aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l)    egyéb szerves anyagok gyártása.

4.2.    Szervetlen anyagok előállítása:

a)    gázok [ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)],

b)    savak (krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav),

c)    lúgok (ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid),

d)    sók (ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát),

e)    nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek (kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid),

f)    egyéb szervetlen anyagok gyártása.

4.3.    Foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása.

4.4.    Növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártása.

4.5.    Gyógyszeralapanyagok gyártása, beleértve az intermedierek előállítását is.

4.6.    Robbanóanyagok gyártása.

* Ipari méretű a termelés, ha a tevékenységet kereskedelmi célból folytatják, akkor is, ha az előállított anyag csak köztes termék, és önmagában nem kerül kereskedelmi forgalomba. Azon tevékenységek, amelyek kizárólag saját felhasználásra gyártanak vegyi anyagokat – például házi, tudományos vagy laboratóriumi tevékenységek – nem tartoznak ide.

    5.    Hulladékkezelés

5.1.    Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:

a)    biológiai kezelés (D8),

b)    fizikai-kémiai kezelés (D9),

c)    elegyítés vagy keverés az a)–b), valamint d)–k) alpontban és az 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D13),

d)    újracsomagolás az a)–c), valamint e)–k) alpontban és a 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D14),

e)    oldószerek visszanyerése, regenerálása (R2),

f)    szervetlen anyagok újrafeldolgozása, visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével (R5),

g)    savak vagy lúgok regenerálása (R6),

h)    szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése (R7),

i)    katalizátorok összetevőinek visszanyerése (R8),

j)    olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata (R9),

k)    felszíni feltöltés (D4).

5.2.    Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása

a)    hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül,

b)    hulladékégető művekben veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.3.    Nem veszélyes hulladékok

a)    ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

aa)    biológiai kezelés,

ab)    fizikai-kémiai kezelés,

ac)    hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,

ad)    salak és hamu kezelése,

ae)    fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,

b)    hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

ba)    biológiai kezelés,

bb)    hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,

bc)    salak és hamu kezelése,

bd)    fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,

c)    kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4.    A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

5.5.    Az 5.4. pont hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék tárolása az 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontban felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitáson felül, a keletkezés helyén a gyűjtésig történő előzetes tárolás kivételével (D15, R13).

5.6.    Veszélyes hulladék föld alatti tárolása 50 tonna összkapacitáson felül.

    6.    Papíripar, faanyag-feldolgozás

Ipari üzemekben a következő termékek gyártása:

a)    faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b)    papír vagy karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül,

c)    irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitáson felül.

    7.    Textilipar

Textilanyagok előkészítése (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ha a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

    8.    Bőripar

Állati bőrök és nyersbőrök kikészítése, ha a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

    9.    Élelmiszeripar

9.1.    Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2.    Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból (a csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének):

a)    kizárólag állati nyersanyagokból kiindulva (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b)    kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással vagy 600 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő naptári napot meg nem haladó időtartamon át üzemel,

c)    állati és növényi eredetű nyersanyagok (kivéve, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej) kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett:

ca)    75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel, vagy

cb)    egyéb esetekben, a késztermék termelő kapacitás meghaladja a következő összefüggéssel számolt értéket: [300-(22,5xA)]

ahol „A” a késztermék termelő kapacitásban foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti tömegszázalékban (m/m%).

A 9.2. c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltak értelmezését elősegíti a következő ábra, melynek vízszintes (x) tengelye ábrázolja „A” lehetséges értékeit.

http://njt.hu/cgi_bin/..%5Ckonvert%5CHtml%5C2005%5C22%5Cimage%5C2005_22__20000314AB11_032_0.jpg

9.3.    Kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

    10.    Állati anyagok feldolgozása

Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

    11.    Nagy létszámú állattartás

Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint

a)    40 000 férőhely baromfi számára,

b)    2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c)    750 férőhely kocák számára.

    12.    Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.

    13.    Bányászat

13.1.    Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2.    Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap kitermeléstől.

13.3.    Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4.    Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

    14.    Egyéb tevékenységek

14.1.    Szén (jól kiégetett szén) termelése vagy elektrografit termelése égetéssel vagy grafitizációval.

14.2.    Az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.

14.3.    Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása (kivéve, ha a kezelés kizárólag a fa gombás elszíneződése ellen irányul), legalább 75 m3/nap termelési kapacitással.

14.4.    A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatályán kívül eső, az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítmények által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.

3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez168

A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Birtokrendezés, ha az nem csak a

tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel

a) 300 ha-tól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól

2.

Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való

áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken

a) 50 ha felett

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

3.

Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi
(a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés

a) 500 ha-tól síkvidéken

b) 300 ha-tól dombvidéken

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

4.

Öntözőtelep

a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

5.

Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna

a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

6.

Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára

b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára

c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól

f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében
50 számosállattól

7

Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

8.

Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése

30 ha-tól

Halászat

9.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés feltétel nélkül

Bányászat

10.

Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

11.

Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem

méretmegkötés nélkül

12.

Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

13.

Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

14.

Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést)

méretmegkötés nélkül

15.

Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

16.

Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

17.

Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

18.

Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő,
-zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

19.

Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet

méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

20.

Húsfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

21.

Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba)

25 t/nap vágottsúly-kapacitástól

22.

Halfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

24.

Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

25.

Tejtermékgyártó üzem

200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől

26.

Keményítőgyártó üzem

100 t/nap késztermék előállításától

27.

Cukorgyár

5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól

28.

Édességgyártó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

29.

Sörgyár

30 millió l/év kapacitástól

30.

Malátagyártó üzem

25 ezer t/év késztermék előállításától

31.

Egyéb élelmiszergyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

32.

Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés)

10 t/nap textil kikészítésétől

33.

Nyersbőrcserző üzem

12 t/nap kikészített bőr előállításától

34.

Papír- és kartongyártó üzem

20 t/nap késztermék gyártásától

35.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

36.

Kokszolómű (száraz szénlepárlás)

méretmegkötés nélkül

37.

Kenőanyag előállítása kőolajból

15 ezer t/év késztermék előállításától

38.

Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

39.

Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

1000 t/év késztermék előállításától

40.

Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

41.

Cellulózgyártás

méretmegkötés nélkül

42.

Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

43.

Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

44.

Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

45.

Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

46.

Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

47.

Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény

méretmegkötés nélkül

48.

Szénszálgyártó üzem

20 t/nap késztermék előállításától

49.

10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

5 ezer t/év gumioldattól

50.

Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem

20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától

51.

Üveg- és üvegszálgyártó üzem

20 t/nap olvasztókapacitástól

52.

Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem

a) 75 t/nap gyártási kapacitástól

b) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

53.

Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

54.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

55.

Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

56.

Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

57.

Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is

20 t/nap olvasztókapacitástól

58.

Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is

2,5 tonna/óra kapacitástól

59.

Meleghengermű

20 t/óra nyersacél feldolgozásától

60.

Kovácsolóüzem

50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől

61.

Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem

2 t/nap kapacitástól

62.

Vas- és acélöntöde

20 t/nap termelési kapacitástól

63.

Bevonatolt termékeket gyártó üzem

2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól

64.

Alakformázás robbantással

méretmegkötés nélkül

65.

Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem

a) 20 ezer m2/év felület kezelésétől

b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a
30 m3-t

66.

Akkumulátorgyár

méretmegkötés nélkül

67.

Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem

méretmegkötés nélkül

68.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

5000 db/év késztermék előállításától

69.

Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását)

méretmegkötés nélkül

70.

Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem

méretmegkötés nélkül

71.

Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem

5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

72.

Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

50 MW kimenő teljesítménytől

73.

Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 5 MW villamos teljesítménytől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

74.

Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény

a) 20 MW teljesítménytől

b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket)

75.

Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 600 kW villamos teljesítménytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől

76.

Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

légvezetéknél 20 kV-tól

77.

Földgázelosztó vezeték

40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól

78.

Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket)

a) 10 km hossztól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól

79.

Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

b) 1 km hossztól belterületen

80.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1000 m3/naptól talajvízből

b) 500 m3/naptól termál karsztvízből

c) 5000 m3/naptól rétegvízből

d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből

e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből

f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből

g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi
50 m3-t meghaladó esetben forrásból

h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

81.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt

b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át

c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át

d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át

Kereskedelem, járműjavítás

82.

Közútigépjármű-javító telep

20 db egy időben javítható gépjárműtől

83.

Bevásárlóközpont

parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

84.

Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes
(a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen

a) 500 szállásférőhelytől vagy 3 ha területfelhasználástól

b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

85.

Kemping

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől

Szállítás, raktározás

86.

Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya

b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót)

c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

87.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól

c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

88.

Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

89.

Vasúti pályaudvar, állomás

a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy
120 vonat/nap tervezett forgalom fölött

b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött

c) állomás

– 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,

– veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,

– kocsimosó berendezéssel

d) határállomás

90.

Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény

3 ha területfoglalástól

91.

Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs

20 (induló és érkező) gépkocsiállástól

92.

Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is

a) 300 parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől

93.

Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével

a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára

b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

94.

Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) szilárd burkolatú futópályával

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül

95.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

96.

Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója

a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz esetében

b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében

c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

97.

Szén, lignit önálló felszíni tárolója

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

98.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

99.

Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül

100.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Közigazgatás, védelem

101.

Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere

a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében

b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

102.

Állandó árvízvédelmi mű

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

103.

Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól

b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén

c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

104.

Szennyvízgyűjtő hálózat

a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól

 

 

b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől

105.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) napi 10 t hulladék lerakásától

b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól