Környezeti zajmérés


Közlekedési és üzemi zaj esetében a Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség, a szórakoztató létesítmények, valamint egyéb épületeken (például társasházakon) belüli zajforrásesetében pedig az illetékes kistérségi önkormányzat vagy a Fővárosi Önkormányzat írja elő a „védendő környezetben”, amit a 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet 2. §-a definiál.

Tehát mind az üzemek és az építkezések, mind a vendéglátó ipari, a szórakoztató, mind pedig a szabadidős és sport létesítmények esetében szükség lehet akkreditált környezeti zajterhelés és zajkibocsátás vizsgálatára, a hatályos jogszabályok és szabványok előírásai szerint.

A mérés (és a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységet is magába foglaló vizsgálat) célja, hogy a környezeti zajra előírt határértékek teljesülését ellenőrizze.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Kérjük minden *-gal jelölt mezőt szíveskedjen kitölteni!

Ajánlat tárgya

Környezeti zajmérés

Információk a mérés helyszínéről

Nagyobb települések önkormányzati honlapjáról letölthető vagy a Polgármesteri Hivatal Építési Osztályán beszerezhető. Kérésére - zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység – keretében a DEKRA Vizsgálólaboratórium beszerzi Önnek.
Ajánlatkérő által kért vállalási határidő

Ajánlatkérő adatai

Mikor kell környezeti zajszintet mérni?

Az első mérést az üzem, az építkezés vagy a közlekedési forgalom indulásakor, avagy a rendezvény megkezdése előtt kell elvégezni. Ismételt mérésre lehet szükség, ha új gépeket, berendezéseket helyeznek üzembe, ha a berendezések új helyre kerülnek, ha technológiaváltás vagy bármely más változás történik: röviden, ha a zaj(kibocsátási és -terhelési) szint megváltozik.

Ha egy létesítmény (például üzem, szórakoztatóegység), közlekedési útvonalak, sport- és kulturális rendezvények vagy építkezések környezetében felmerül, hogy a zajszint meghaladja a hatóságok által előírt határértékeket, szintén el kell végeztetni a környezeti zajmérést. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a térségben több zajos létesítmény vagy közlekedési útvonal is van, vagy egyidejűleg több zajos rendezvény, munkálat zajlik.

Mi történik a környezeti zajvizsgálat során?

A környezetmérnökök pontosan meghatározzák a környezetben fennálló zajkibocsátási és -terhelési szintet és – amennyiben szükséges – a határértékekre történő zajcsökkentéshez szükséges intézkedéseket.

Miért van szükség a környezeti zajexpozíció mérésére?

Egyrészt azért, hogy a zajos létesítmények, munkálatok, közlekedési útvonalak ne keserítsék meg a környezetükben élők mindennapjait. Másrészt, mert a hatóságok által előírt zajkibocsátási határértékek minden zajforrás okozójára vonatkoznak, és csak méréssel győződhetünk meg arról, hogy a zajszint belül marad-e a határértékeken.

Kötelező-e a környezeti zajmérés?

Ha a létesítmény hatósági kötelezést kap, akkor mindenképpen. A 284/2007 (X. 29.) kormányrendelet valamint a 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendelet alapján azonban számos egyéb esetben is kötelező. A lakossági panaszoknak természetesen ettől függetlenül is érdemes mihamarabb utánajárni (sőt, ha lehet, zajméréssel valamint zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységgel elébük menni). Ha ugyanis a hatóság hivatalból végez mérést, és az alapján kiderül, hogy a zajkibocsátás illetve -terhelés meghaladja a határértékeket, egyrészt bírságot szabhat ki, másrészt rendkívül szűk (30 napos) intézkedési terv elkészítésére kötelez. Ezzel szemben ha a mérést a DEKRA Vizsgálólaboratóriumra bízza, a mérés mellett – zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység keretében – a szükséges intézkedési tervet is elkészítjük.

Miért nem érdemes elmulasztani a környezeti zajterhelés mérést?

Azért, mert ha a hatóság hivatalból végez mérést, és az alapján kiderül, hogy a zajkibocsátás illetve -terhelés meghaladja a határértékeket, bírságot szabhat ki. A környezeti zaj maximális értékeit a 27/2008 (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 1. melléklete tartalmazza. Ezeket az értékeket a környék összes zajkibocsájtójának zajszintje együttvéve nem haladhatja meg.

Mennyi ideig tart a mérés?

Attól függ, hogy állandó-e a zaj, azaz hány időpillanatban kell mérni, valamint hogy az adott létesítmény, közlekedési útvonal, rendezvény vagy építkezés környezetében hány ponton kell mérni. Általában néhány óra. Javasoljuk azonban, hogy minél hamarabb vegye fel szakembereinkkel a kapcsolatot, mivel a mérés előtt még számos más kérdést is tisztázni kellhet, és a jegyzőkönyv elkészítése kb. 8-10 munkanapot vesz igénybe. Azt viszont fontos tudni, hogy a környezeti zajmérés elvégzéséhez szabványban előírt környezeti feltételeknek kell teljesülniük (pl. csapadékmentes időjárás, 5 m/s-nél kisebb szélsebesség, fagypont feletti hőmérséklet, hómentes környezet).

A környezeti zajszintmérés számos esetben kötelező (lásd. Jogszabálytárunkban a 284/2007 (X. 29.) kormányrendeletet, valamint a 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendeletet!). Természetesen nem csak ezért van rá szükség.

A környezeti zajterhelés vizsgálatával számos kellemetlenség előzhető meg. Egyrészt elkerülhetőek a túl magas zajszint miatti lakossági feljelentések és kártérítési perek, másrészt az ebből fakadó hatósági bírság is. A lakossági panaszoknak, illetve akár már a határértékeket meghaladó zajkibocsátás és -terhelés gyanújának azért is érdemes mihamarabb utánajárni (sőt, ha lehet, zajméréssel valamint zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységgel elébük menni), mert ha a hatóság hivatalból végez mérést, és az alapján kiderül, hogy a zajkibocsátás illetve -terhelés meghaladja a határértékeket, nemcsak bírságot szabhat ki, de rendkívül szűk (30 napos) intézkedési terv elkészítésére is kötelez. Ezzel szemben ha a mérést a DEKRA Vizsgálólaboratóriumra bízza, a mérés mellett – zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenység keretében – a szükséges intézkedési tervet is elkészítjük. Ilyen esetben a rendelkezésre álló idő sincs korlátozva.

Új létesítményt tervez? Vagy a meglévőt bővítené? Akkor a kivitelezőt mindenképpen érdemes arról informálnia, hogy a létesítmény működése során milyen határértékeknek kell majd megfelelnie. A tervezés fázisában ugyanis lényegesen olcsóbb a határértékeknek való megfelelésre felkészülni, mint később a nem megfelelő tervezésből fakadó gondokat orvosolni. Jó tudni például, hogy a jogszabályok által meghatározott normál értékeket (lásd. Jogszabálytárunkban a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletét!) a környék összes létesítményének zajszintje együttvéve sem haladhatja meg. Tehát, ha a már meglévő létesítményét bővíteni szeretné, vagy új létesítményt tervez, azért hogy a leendő létesítmény üzemelése során a zajszint mindenképpen a határértékeken belül maradjon, zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységgel is szíves rendelkezésére állunk.

A DEKRA szakemberei a zajméréseket és a zaj- és rezgésvédelmi szakértői tevékenységet az üzemeltetővel szoros együttműködésben végzik annak érdekében, hogy azok a lehető legjobban alkalmazkodjanak a termelési feltételekhez.

Ügyfeleink érdekeit a legmesszemenőbbekig szem előtt tartjuk. Maximális együttműködésünket és partnereink elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megbízásaink környezeti zajkibocsájtás mérésre már eddig is a legkülönbözőbb szakterületekről érkeztek (lásd: Referenciáink!).

A DEKRA tökéletes megoldás a lakosság biztonságára, s tökéletes megoldás Önnek!

Ha a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szeretne informálódni, akkor kattintson ide!

Ha a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítására kíváncsi, akkor kattintson ide!

Ha a környezeti zaj terhelési határértékeiről szeretne tájékozódni a zajtól védendő területeken, akkor kattintson ide!

 



284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 
a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdésének a)f) és i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

 

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) közterületi rendezvényre,

b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,

c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,

e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint

f) a vallási tevékenység végzésére.

 

Fogalommeghatározások 

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell;

b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető;

c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;

d) környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz;

e) építési zaj- vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz;

f) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése;

g) környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj-, illetve rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy;

h) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;

i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e)f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználat, járműmozgás, rakodás;

j) veszélyes mértékű környezeti zaj:

ja) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét,

jb) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;

k) veszélyes mértékű környezeti rezgés: olyan környezeti rezgés, amely meghaladja a rezgés-szennyezettség (a továbbiakban: rezgésterhelés) megengedett határértékét;

l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés;

m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése;

n) közlekedési vonalas létesítmény: közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya;

o) távlati forgalom: a közlekedési létesítmény tervezésének évéhez képest 15 év múlva előrebecsült forgalom nagysága;

p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti

pa) lakó-, üdülő-, vegyes terület,

pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei,

pc) zöldterület (közkert, közpark),

pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el;

q) védendő (védett) épület, helyiség:

qa) kórtermek és betegszobák,

qb) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,

qc) lakószobák lakóépületekben,

qd) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,

qe) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,

qf) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,

qg) éttermek, eszpresszók,

qh) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek;

r) közüzemi létesítmény: víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyűjtést, -kezelést, hulladékgyűjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhőszolgáltatást végző létesítmény;

s) védendő homlokzat: zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol;

t) csendes övezet: rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület;

u) fokozottan védett terület: a szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek.

 

Általános rendelkezések

3. § (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.

(2) A kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentősnek minősíteni.

(3) A 4. §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

 

Környezetvédelmi hatóság kijelölése

4. § (1)1 Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző gyakorolja az alábbi esetekben:

a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá

b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint

c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben

ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve

cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.

(2)2 Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) gyakorolja.

(3) A felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört

a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén,

b) valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében,

c) a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban.

(4)3 A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség gyakorolja.

 

Hatásterület

5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni

a) előzetes vizsgálati eljárásban,

b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban,

c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban,

d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban,

e) az a)–d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy

f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

(4) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület.

(5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni.

(6) A környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül – a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

 

6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB.

(2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során

a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni,

b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat.

(3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható.

 

7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek

a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és

b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet a közútkezelő által nyilvántartott, legutolsó rendelkezésre álló, éves átlagos napi forgalmi adatok alapján és a szállítási, fuvarozási tevékenység várható legnagyobb napi forgalma alapján külön jogszabály szerinti számítással kell meghatározni.

 

8. § A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés – külön jogszabályban meghatározott – rezgésterhelés-növekedést okoz.

 

Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények

9. § (1) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

(2) A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek.

(3) Ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor – a tervezés során – meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékét, és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez.

(4) A környezetvédelmi hatóság a háttérterhelés mértékére vonatkozó, rendelkezésére álló adatokat kérelemre a létesítmény tervezőjének vagy tulajdonosának rendelkezésére bocsátja.

(5) A létesítésére irányuló engedélyezési tervben szereplő zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket és a rezgéscsökkentő műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani.

(6)4 Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság – a tevékenység környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek való megfelelősége kérdésében – szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal előírását.

 

Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó
szabályok

 

10. § (1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság – megfelelő határidő tűzése mellett – felhívja annak teljesítésére.

(3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha

a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy

b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

(4)5 A zajkibocsátási határértékről – a zajterhelési, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján – a környezetvédelmi hatóság dönt.

(5) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja, kivéve, ha a kérelmező a létesítésre irányuló kérelmét is visszavonta.

 

11. § (1) Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.

(2) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság:

a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és előírja annak teljesítési határidejét,

b) rezgésterhelés okozója részére előírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi.

(4) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja.

(5) A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

(6) Az üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 30 napon belül.

 

Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások

12. § A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.

13. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól

a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,

b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó

építőipari tevékenységre.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

(3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

(4)6

 

Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások

14. § (1) A közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek.

(2) Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály7 szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság

a)8 a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi,

b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére.

 

A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület

15. § (1) Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek.

(2) A kijelölését megelőzően a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket.

(3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője vagy fenntartója is jogosult. Ez esetben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a kijelölés kezdeményezőjét terheli.

 

16. § (1) A 15. § (1) bekezdés szerinti fokozott védelem érvényesítése érdekében

a) a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működése – országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés időpontjában létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények kivételével – térben, időben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele,

b) meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor.

(2) Olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthető, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik.

(3) Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről a jegyző értesíti a felügyelőséget.

 

Intézkedési terv

17. § (1)9 Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

(2)10

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi.

(4) Az üzemi és szabadidős zajforrásokra készített intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha – a közüzemi létesítmények üzemeltetőinek kivételével – az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését.

(5) Az intézkedési terv tartalmazza:

a) a zaj csökkentésére tervezett intézkedéséket,

b) azok várható eredményét,

c) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját.

 

18. §11 Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket – a közüzemi létesítmények, valamint a közlekedési vonalas létesítmények kivételével – a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet:

a) 1–6 dB túllépés között korlátozza,

b) 7–10 dB túllépés között felfüggeszti,

c) 10 dB túllépés felett megtiltja.

 

Fokozottan zajos terület

19. § (1) Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kijelölés érdekében az intézkedési tervnek (17. §) tartalmaznia kell a fokozottan zajos terület kijelöléséhez szükséges adatokat:

a) a fokozottan zajos területre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket,

b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással,

c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését,

d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését,

e) a számításokat végző szakértő engedélyének számát,

f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (helyrajzi szám),

g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva.

(3)12 A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe – a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt – betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek.

(4) A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére.

(5) A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni.

(6) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a fokozottan zajos terület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),

b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását.

 

20. § (1) Fokozottan zajos terület A–D jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szálló jellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi épületek, temetők, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével), hivatali épületek létesítése céljából nem adható ki:

a) telekalakítási engedély,

b) elvi építési és építési engedély,

c) fennmaradási engedély, amennyiben az engedélyezési eljárásra az építési engedély hiánya miatt került sor,

d) rendeltelés megváltozására irányuló engedély.

(2) Fokozottan zajos terület A–D jelű övezetében annak kijelölésekor meglévő, az (1) bekezdésben felsorolt épületek engedélyköteles bővítése akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelő passzív akusztikai védelemre tervezett megoldást.

(3) Fokozottan zajos terület E–G jelű övezetében új kórházi és egyéb egészségügyi ellátását nyújtó épületek létesítése, a fokozottan zajos terület kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása ilyen célra akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelő passzív akusztikai védelmet.

 

21. § (1) A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zaj- csökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

(2) A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévő, jogerős építési engedéllyel rendelkező védendő lakó- és üdülőépület tulajdonosának igénylése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetője) köteles biztosítani épületek megfelelő passzív akusztikai védelmét.

(3) A fokozottan zajos terület kijelölését követően létesített vagy bővített védendő épületek esetén az építtetőt terheli a megfelelő passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége.

 

22. § A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétől számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének.

 

23. § (1) A közüzemi létesítmény üzemeltetője a fokozottan zajos terület e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított három éven belül köteles gondoskodni megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legnagyobb zajterhelésű övezetnél kisebb zajterhelésű övezetek esetében az igénybejelentéstől számított hat éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. Óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítményekkel kapcsolatos zajvédelmi intézkedéseket az igénybejelentéstől számított két éven belül kell végrehajtani.

(3) A fokozottan zajos terület későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított három éven belül ki kell elégíteni.

 

24. § (1) Amennyiben a fokozottan zajos terület településrendezési terv szerinti besorolása megváltozik, erről a helyi települési önkormányzat jegyzője 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.

(2)13 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a környezetvédelmi hatóság a fokozottan zajos terület határát módosítja. A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a 22. § szerint nyújthatják be igényeiket.

(3) A fokozottan zajos területet kijelölő határozatot a környezetvédelmi hatóság módosítja, ha a közüzemi létesítmény kibocsátásában történt változás indokolttá teszi.

(4) A fokozottan zajos terület kijelölését a környezetvédelmi hatóság megszünteti, ha a kijelölést szükségessé tevő közüzemi létesítmény megszűnik.

 

A fokozottan zajos területre vonatkozó építési és terület-felhasználási általános előírások

25. § (1) A fokozottan zajos területen a külön jogszabály14 szerinti terület-felhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.

(2) Települések – 4. számú melléklet szerinti – fokozottan zajos területének A–D jelű övezetében nem jelölhető ki zajtól védendő terület.

(3) Települések fokozottan zajos területének E–G jelű övezetében csak olyan zajtól védendő terület jelölhető ki, amire a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek.

 

Zaj- és rezgésbírság 

26. § (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető

a)15 az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket – a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően – túllépi,

b)16 az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi,

c)17 az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,

d)18 a rezgésterhelési határértéket túllépi,

e)19 a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,

f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki.

 

27. § A környezetvédelmi hatóság a 26. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

 

28. § (1) A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak – külön jogszabály szerinti – zajvizsgálatot kell elvégezni.

(2) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha

a) a zajforrás működésében, illetve zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és

b) a zajforrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

 

29. § A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

 

30. § (1) Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 1. pontja alapján kell meghatározni.

(2) A 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott bírság a 3. számú melléklet 1. c) pontja alapján abban az esetben szabható ki, ha a zajforrás és a zajtól védendő helyiség azonos vagy közös fallal rendelkező épületben található.

(3) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét a környezetvédelmi hatóság – a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével – 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság 6 havonta ismételhető.

 

31. § (1) Ha a bírságolandó magatartás építésügyi tevékenység, akkor a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti 2. összefüggés alapján kell megállapítani, ha a zajokozás a jogszabály szerinti zajterhelési határértéket meghaladja.

(2) Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22–06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított zajbírság havonta ismételhető, ha az ellenőrző környezetvédelmi hatóság ismételt zajvizsgálattal megállapítja, hogy a határérték túllépése továbbra is fennáll.

(4) Nem kötelezhető az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére az az üzemeltető, akinek a környezetvédelmi hatóság a határérték betartása alól felmentést adott.

 

32. § (1) A rezgésterhelési határérték túllépése esetén a rezgésbírság összegét ezer forintra kerekítve a 3. számú melléklet 3. pontja alapján kell meghatározni.

(2) A rezgésbírságot a nappali és az éjszakai időszakra külön-külön kell kiszámítani, és a kettő közül a nagyobb összeget kell kiszabni. Az éjszakai időszakban a vizsgált helyiségek közül csak azok a helyiségek számíthatók be a bírság meghatározásakor, amelyeket rendeltetés szerint éjszaka is használnak.

(3) A rezgésbírság megállapítását megelőzően a környezetvédelmi hatóság – külön jogszabály szerint – megalapozó vizsgálatot végez.

(4) A rezgésbírság összegét a környezetvédelmi hatóság, a rezgés csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével, 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.

(5) A rezgésbírság 6 havonként ismételhető.

(6) Ismételt rezgésbírságot megalapozó vizsgálatnál nem szükséges vizsgálatot elvégezni, ha a rezgésforrás

a) működésében az előző vizsgálat óta nem történt változás, és

b) hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

 

Zaj- és rezgésvédelmi szakértő kötelező megbízása

33. § Környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl:

a) egységes környezethasználati engedély iránti kérelem zajvédelemi munkarészének kidolgozásához,

b)20 előzetes vizsgálati dokumentáció, előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolt dokumentáció és környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez,

c) zaj és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítéséhez,

d) megfelelő passzív akusztikai védelem tervezéséhez,

e) csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály21 szerinti zajterhelési zajtérkép,

f) önkormányzati/helyi zajvédelmi rendelettervezet műszaki előkészítéséhez.

 

Jogutódlás22

33/A. §23 A környezetvédelmi hatóság jogerős határozata alapján jogosított ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép a 10. § (4) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdés a) pontjában, a 17. § (1) és (3) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

 

Átmeneti és záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor működő,

a) üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek az 5. § (3) bekezdés szerinti hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket,

b) zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el,

a 10. § (1) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(3) A (2) bekezdés alapján benyújtott kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje 2012. január 1.

(4)24

 

1. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek25

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint:

 

41 épületek építése

42 egyéb építmények építése

43 speciális szaképítés

45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

46 nagykereskedelem

47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)

55 szálláshely szolgáltatás

56 vendéglátás

73 reklám, piackutatás

81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés

90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység

93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

 

2. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

Az engedélyezési terv zaj és rezgés elleni védelmi dokumentációjának tartalmi követelményei

 

1. Az üzemi és szabadidős zajforrás létesítésekor készítendő terv zajvédelmi dokumentációjában

1.1. ismertetni kell a létesítmény egyedi zajforrásait, működési idejét, helyüket átnézeti helyszínrajzon be kell mutatni,

1.2. ismertetni kell és térképen be kell mutatni a várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzetét,

1.3. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolását,

1.4. amennyiben a zajforrás hatásterületét e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása alapján méréssel, illetve számítással kell meghatározni, közölni kell a hatásterület méréssel, illetve számítással meghatározott háttérterhelés értékeit is,

1.5. meg kell adni a megítélés helyén várható zajkibocsátás értékét a nappali és – szükség esetén – az éjszakai időszakra egyaránt,

1.6. meg kell adni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható,

1.7. meg kell jelölni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték-túllépés várható mértékét,

1.8. meg kell adni a zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírását, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését,

1.9. ki kell mutatni, hogy a tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás teljesíti a védelmi követelményeket,

1.10. a 7. § szerinti közlekedési eredetű zajterhelésnél ismertetni kell a lehetséges alternatívák bemutatásával a kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását és ezek közül meg kell adni a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási útvonalat.

 

A zajvédelmi munkarészt részletes számítással kell megalapozni.

2. Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekből az 1.5–1.9. pont szerinti számítások, műszaki becslések elvégezhetőek, akkor az engedélyezési tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például a zajforrások egyedi zajkibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges műszaki zajcsökkentési intézkedések (például zajvédő fal, tokozás).

3. Ha a forrás működésével összefüggésben olyan zajok keletkezésére is számítani lehet, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkoztatható, akkor az ezek elleni hatékony védelemre is ki kell terjednie az engedélyezési tervnek vagy szakvéleménynek. 

4. Közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zajvédelmi munkarészében

4.1. be kell mutatni a közlekedési létesítmény nyomvonalát, védendő épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, meg kell határozni a hatásterületen lévő védendő területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzetét,

4.2. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolását,

4.3. a tervezett forrás zajkibocsátásának jellemzőit a távlati (15 évvel későbbi időpontra számított) forgalom alapján kell meghatározni, közölni kell a számítás alapját képező forgalmi adatokat is,

4.4. ismertetni kell a védendő területeken a meglévő háttérterhelés és a várható zajterhelés nagyságát a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt, 

4.5. meg kell határozni azokat a zajcsökkentési intézkedéseket, amelyekkel a zajvédelmi követelmények teljesíthetők,

4.6. ha kültéri védelmi intézkedésekkel nem lehet a zajvédelmi követelmények szükséges mértékű teljesítését biztosítani, akkor meg kell adni a követelmény várható túllépésének helyét, kiterjedését (a túllépéssel érintett védendő épületek, területek pontos megnevezésével) és mértékét (épületszintenként is), a túllépéssel érintett lakások számát, az összes érintett lakásszámhoz viszonyított arányát.

5. Ha a meglévő közlekedési zajforrás okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéshez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell.

6. Környezeti rezgésforrás engedélyezési tervének rezgésvédelmi munkarészében vagy a rezgésvédelmi szakvéleményben 

6.1. meg kell határozni a tervezett rezgésforrás védendő épületekhez, helyiségekhez viszonyított pontos helyzetét, 

6.2. ismertetni kell az érintett, védendő épületek rezgésvédelmi szempontú besorolását és a védendő helyiségeikre érvényes rezgésterhelési követelményeket, 

6.3. meg kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben rezgéscsökkentési intézkedés nélkül a határértéket meghaladó rezgésterhelés várható, 

6.4. meg kell határozni a rezgéscsökkentésre alkalmazható módszereket, az alkalmazásuktól várható rezgés- csökkenés mértékét, 

6.5. ki kell mutatni, hogy a tervezett rezgésvédelmi módszerek alkalmazásával a rezgésterhelés kielégíti a vonatkozó követelményeket, 

6.6. ha a meglévő közlekedési forrástól származó rezgésterhelés határérték feletti, a bővítés, rekonstrukció engedélyezési tervében a rezgéscsökkentés lehetőségeire konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell,

6.7. a rezgésvédelmi munkarészt szükség esetén, részletes számítással vagy összehasonlító mérés eredményének bemutatásával kell megalapozni,

6.8. a terhelési követelmények betartásához szükséges rezgésvédelmi intézkedések megvalósítására elkülönített költségvetési fejezetet kell készíteni. 

7. Védendő épületben vagy azzal szomszédos épületben létesíteni tervezett zajforrás engedélyezési tervében, illetve a zajvédelmi szakvéleményben 

7.1. meg kell határozni a befoglaló épületben és más szomszédos épületben a zajforrás hatása által érintett védendő helyiségeket, 

7.2. a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy műszaki előírás felhasználásával meg kell határozni a zajforrás és a védendő helyiségek közötti épületszerkezetek szükséges hangszigetelési követelményeit, 

7.3. meg kell határozni a védendő helyiségek meglévő és várható zajterhelését a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt,

7.4. szükség esetén a zajforrás és a védendő helyiségek közötti térelválasztások hangszigetelését méréssel kell megállapítani. A mérési eredményeket akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a mérés a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy műszaki előírás szerinti, 

7.5. ha az épületszerkezetek hangszigetelése vagy a várható zajterhelés nem felel meg a követelményeknek, akkor meg kell határozni a szükséges zajcsökkentési, illetve épületakusztikai intézkedéseket, és igazolni kell, hogy ezek végrehajtása a követelmények teljesülését eredményezi,

7.6. részletes számítással kell megalapozni a zajvédelmi munkarész vagy szakvélemény megállapításait, 

7.7. alkalmazni kell e melléklet 3. pontjában foglaltakat is.

  

3. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

A zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok

1. pont

1. a) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az oktatási létesítmények területén vagy gazdasági területen a védendő homlokzatok előtt okozott zajkibocsátási határértéktúllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

(1.1. összefüggés)

ahol:

– B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépített területen,

– TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

– N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól védendő helyiségek száma,

; ha N < 15db, egyébként CA=1

(1.2. összefüggés)

; ha TÜK < 6 dB, egyébként CB=1

(1.3. összefüggés) 

1. b) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által temetőben, üdülőterületen, zöldterületen, különleges területek közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

(1.4. összefüggés)

ahol

– B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépítetlen területen,

– TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

– CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

1. c) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott határérték-túllépés esetén a zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

(1.5. összefüggés)

ahol:

– B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,

– TÜK: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

– N: a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő helyiségek száma,

– CA: az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező,

– CB: az 1.3 összefüggés szerinti módosító tényező.

2. pont

Építési zajforrás által okozott zajterhelési határérték- túllépés esetén a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni: 

B = 50.000 TÉP CB,

(2. összefüggés)

ahol

– B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege,

– TÉP: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben,

– CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

3. pont 

Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani: 

(3. összefüggés) 

ahol

– B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege,

– k: napszaktól függő tényező:

nappal megállapított túllépés esetén: k =1,

éjszaka megállapított túllépés esetén: k =2

– N: azon védendő helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül.

4. pont

Az alábbi pontokban felsorolt bírság megfizetésére köteles, aki (az a szervezet):

a) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek – ide nem értve a zajkibocsátási határérték betartására irányuló kötelezettséget – nem tesz eleget:

100 000 Ft,

b) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelően teljesíti:

50 000 Ft.

 

4. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez 

Fokozottan zajos területek övezeti besorolása

Övezet

LAM mértékadó A-hangnyomásszint

Nappal (06–22 h)

Éjszaka (22–06 h)

A jelű övezet

LAM>75

LAM>65

B jelű övezet

75łLAM>70

65łLAM>60

C jelű övezet

70łLAM>65

60łLAM>55

D jelű övezet

65łLAM>60

55łLAM>50

E jelű övezet

60łLAM>55

50łLAM>45

F* jelű övezet

55łLAM>50

45łLAM>40

G* jelű övezet

50łLAM>45

40łLAM>35


 

27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet
a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. § (3) bekezdésében, 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint 110. § (13) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva – a 10. § tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendeljük el:

 

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) megítélési szint (LAM): a vizsgált zajforrás egyenértékű A-hangnyomásszintjéből korrekciós tényezőkkel számított, a teljes megítélési időre vonatkoztatott érték, amelynek mértékegysége: dB,

b) megítélési időre vonatkozó rezgésterhelés (AM): a rezgésterhelésnek mérési irányonként számított, a teljes megítélési időre vonatkozó értéke, amelynek mértékegysége: mm/s2,

c) a rezgésterhelés legnagyobb értéke (Amax): a rezgésterhelésnek a három irányban kapott félperces maximumok összes sorozatából kiválasztott legnagyobb értéke, amelynek mértékegysége: mm/s2,

d) vizsgálati küszöbérték (A0): környezeti rezgésforrástól származó rezgésjel legnagyobb értékének e jogszabály szerint megengedett mértéke, amelynek teljesülése esetén a vizsgált rezgés megfelel az előírásoknak, túllépése esetén további vizsgálatokat kell végezni a határértékeknek való megfelelés megállapítása céljából, és mértékegysége: mm/s2,

e) ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenség: olyan, rendszeresen üzemelő rezgésforrástól származó rezgés, amely naponta legfeljebb 3 alkalommal, illetve hetente legfeljebb 15 alkalommal fordul elő, és minden alkalommal két percnél rövidebb ideig tart.

 

2. § (1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő

a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra.

(3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület

a) zajtól védett területen helyezkedik el, az 1. mellékletben meghatározott határértéknél 5 dB-lel kisebb,

b) zajtól nem védett területen helyezkedik el, az 1. mellékletben az üdülő területi besorolásnak megfelelő

zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén.

(4)1 A június 1. és szeptember 15. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggően több, de legfeljebb nyolc napon át tartó kulturális fesztiválok esetében e rendelet alkalmazása során

a) a nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni,

b) a zajtól védendő valamennyi területen a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB.

 

3. § (1) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni.

(3) A 2. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő

a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.

 

4. § (1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket.

(2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő

a) nappal (6:00–22:00): 16 óra,

b) éjjel (22:00–6:00): 8 óra.

(3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület

a) zajtól védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben meghatározott határértéknél 5 dB-lel kisebb,

b) zajtól nem védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben az üdülő területi besorolásnak megfelelő

zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén.

(4) A 3. melléklet határértékeinek új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen kell teljesülniük.

(5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra

a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják;

b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják.

 

5. § (1) Az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek

a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re,

aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re,

ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re,

ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén,

b) az üdülőterületeken, az egészségügyi területen a zajtól védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán,

c) a temetők teljes területén

kell teljesülniük.

(2) Az épületek (épületrészek) azon homlokzata előtt, amelyen 45 dB-nél nagyobb beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), orvosi rendelő, hivatali épület irodahelyiség nyílászárója van, az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyeken a zajterhelés nem haladhatja meg jelentős mértékben az 1., a 2. és a 3. melléklet szerinti határértéket.

(3) Azokra a zajtól védendő területekre, épületekre, helyiségekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, az 1., a 2. és a 3. számú melléklet szerinti zajterhelési határértékek csak a használat időtartamára vonatkoznak.

 

6. § (1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában – zárt állapotú nyílászárók mellett – ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket.

(2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani.

(4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében

a) az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és

b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól

származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 dB-lel kisebb értékeket kell teljesíteni.

(6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő

a) közlekedési zajforrásra:

aa) nappal (6:00–22:00): 16 óra,

ab) éjjel (22:00–6:00): 8 óra;

b) üzemi és szabadidős zajforrásra:

ba) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

bb) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.

 

7. § (1) Az emberre ható környezeti rezgéstől védendő épületeket, azok helyiségeit, a vizsgálati küszöbértéket, valamint a helyiségekben megengedhető terhelési határértékeket – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a rezgésforrás ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenséget idéz elő, a rezgésterhelés legnagyobb értékére az 5. mellékletben az Amax-ra meghatározott határérték helyett a nappali időszakra – a rezgésre különösen érzékeny helyiségek kivételével – az Amax másfélszerese a vonatkozó határérték.

(3) A rendszeresen működő üzemi vagy szabadidős rezgésforrások esetén a rezgésterhelés legnagyobb értéke éjszaka az 5. melléklet 2. sorszámú helyiségeiben nem haladhatja meg a 30 mm/s2 értéket.

(4) Az 5. mellékletben meghatározott, megítélési időre vonatkozó rezgésterhelésben kifejezett határértékeknél a megítélési idő

a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos fél óra.

(5) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján meghatározott határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre.

(6) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak abban az esetben vonatkoznak az éjszakai időszakra, ha a helyiséget rendeltetésének megfelelően éjszaka is használják.

 

8. § A terhelési határérték túllépése jelentős, ha

a) zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű,

b) rezgés esetén az AM túllépése legalább négyszeres vagy az Amax túllépése legalább kétszeres mértékű.

 

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet.

(3) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

 

10. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet I. táblázat 15. és 16. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: 

„15.

 

Zajkibocsátási határérték megállapítása [284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés; 11. § (1) bekezdés], ha első fokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el [284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (3)–(4) bekezdés] – a zajforrás üzemeltetője alapján:

 

 

1.

Egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, költségvetési szerv

112 500

 

2.

Minden egyéb esetben

150 000

16.

 

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján határozott időtartamra az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj határérték túllépés engedélyezése, ha első fokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el.

210 000”

b) a Rendelet 1. melléklet I. táblázat 17. sora hatályát veszti.

 
 

1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez 

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

Sor-
szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAMmegítélési szintre*
(dB)

nappal 
06–22 óra

éjjel 
22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Megjegyzés:

* Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.

 

2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

Sor-
szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre*
(dB)

ha az építési munka időtartama

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

60

45

55

40

50

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület

65

50

60

45

55

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

70

55

65

50

60

45

4.

Gazdasági terület

70

55

70

55

65

50

Megjegyzés:

* Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány szerint.

 

3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken 

Sor-
szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre*
(dB)

kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, 
a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** 
származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, 
az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** 
származó zajra

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

Megjegyzés:

* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint.

** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.

*** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek.

  

4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez

A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben

Sor-
szám

Zajtól védendő helyiség

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre*
(dB)

nappal
06–22 óra

éjjel
22–06 óra

1.

Kórtermek és betegszobák

35

30

2.

Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban

40

3.

Lakószobák lakóépületekben

40

30

4.

Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben

45

35

5.

Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben

45

6.

Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei

50

7.

Éttermek, eszpresszók

55

8.

Nagy- és kiskereskedelmi épületek eladóterei, vendéglátó helyiségei, a váróterem

60

Megjegyzés:

a) Értelmezése a 6. § (1) bekezdésével kapcsolatos ügyekben az MSZ 15601–2:2007 és az MSZ 18150–1 szabvány szerint, de nem a legnagyobb értéket adó mérési pontban, hanem térbeli átlagos hangnyomásszintként; mérése az MSZ EN ISO 140–5 szabvány szerint.

b) Értelmezése és mérése a 6. § (4) bekezdés b) pontjával kapcsolatos ügyekben az MSZ 18150–1 szabvány szerint.

 

5. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez

Az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékei és terhelési határértékei az épületekben

Sor-
szám

Épület, helyiség

Rezgésvizsgálati küszöbérték*
(mm/s2)

Rezgésterhelési határértékek*
(mm/s2)

A0

AM

Amax

1.

Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő)

3,6

3

100

2.

Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenőhelyiségei

nappal
06–22 óra

12

10

200

éjjel
22–06 óra

6

5

100

3.

Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom), a bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei, az orvosi rendelő

12

10

200

4.

Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezőiroda, diszpécserközpont), a színházak, mozik nézőterei, a magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei

24

20

300

5.

Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, a középületek folyosói, előcsarnokai

36

30

600

Megjegyzés:

* Értelmezése az MSZ 18163–2 szerint.



Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)

             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Igénybe venné szolgáltatásunkat?

Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat és felkeressük!

Kérjen tőlünk ajánlatot!

Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák