Munkahelyi klímatényezők mérése (hőmérséklet, légsebesség, páratartalom)

Célja az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítása. A megfelelő munkahelyi klímatényezőket a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 33. §-a írja elő, hogy ez pontosan mit jelent, pedig a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6-7. §-a.

A dolgozók testi-lelki egészségének megőrzése érdekében azonban a munkahelyi klímatényezők mérésén kívül szükség lehet zajmérésre és a munkahelyek megvilágítás mérésére, ellenőrzésére is, sőt, számos esetben fontos lehet a munkahelyi légtér elemzés vagy más néven a munkahelyi légtér vizsgálat is. A túlzott huzathatás mellett ugyanis mind a zaj és a vibráció, mind az elégtelen megvilágítás betegségek kialakulásához és balesetekhez vezethet. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ezekre a körülményekre vonatkozóan is szigorú határértékeket ír elő, amelyek teljesítése kizárólag méréssel igazolható. Ám ez minden felelős vállalat érdeke is, hiszen egy cég eredményességét nagymértékben befolyásolja a dolgozók egészsége, munkabírása. Komplex munkavédelmi szempontú szolgáltatásunkkal, melynek keretében mindhárom mérést - a munkahelyi zaj mérését, a munkahelyi megvilágítás mérését és a munkahelyi klímatényezők mérését - elvégezzük, időt és pénzt takarít meg.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Mikor és milyen időközönként kell a klímatényezőket mérni?

Az üzem indulásakor, illetve ha megváltoznak a klímafeltételek. Háromévente a kockázatértékelések alkalmával ettől függetlenül is érdemes a vizsgálatot megismételni, mert a szellőztetés, fűtés céljára szolgáló rendszerek idővel avulnak, használódnak.

Mi történik a klímatényezők mérése során?

A mérést végző szakemberek meghatározzák a különböző munkahelyek hőmérsékletét, páratartalmát és légsebességét, összevetik a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben meghatározott normál értékekkel, és szükség esetén javaslatot tesznek mindezek optimálissá tételére.

Miért van szükség klímatényezők mérésére?

A dolgozók egészségvédelme és komfortérzete érdekében. Megfelelő klímatényezők mellett ugyanis mindenki hatékonyabban tud dolgozni, nem lép fel káros huzathatás, a szervezet só-és vízháztartása nem borul fel, így elkerülhetők az ebből származó foglalkozási megbetegedések.

Kötelező-e a klímatényezők mérése?

Igen, jogszabály írja elő: a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 33. §-ában, valamint a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6-7. §-ában előírt követelmény teljesítése csak méréssel ellenőrizhető és igazolható.

Miért nem érdemes elmulasztani a klímatényezők mérését?

Leginkább azért, mert a nem megfelelő klímatényezők megbetegedést idézhetnek elő, csökkenthetik a munka hatékonyságát, s a munkaminőség és a munkabiztonság romlásához vezethetnek. Ám azt is jó tudni, hogy ha a Felügyelet előírja a klímatényezők javítását, majd az ellenőrzés során kiderül, hogy azok nem valósultak meg, mulasztási bírságot szabhat ki…

Mennyi ideig tart a mérés?

Ez elsősorban a helyiség méretétől, tagoltságától, a területen folytatott tevékenységtől függ. Sem a mérés elvégzéséhez szükséges adategyeztetés, sem a tényleges mérés nem befolyásolja a munkavégzést, így nem akadályozza a termelést.

A klímatényezők állapotával kapcsolatos követelményeket jogszabály határozza meg (lásd. Jogszabálytárunkban a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 33. §-át valamint a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6-7. §-át). Az ezeknek való megfelelés csak méréssel állapítható meg. Természetesen nem csak ezért van szükség a mérésekre.

Megfelelő klímatényezők mellett az alkalmazottak hatékonyabban tudnak dolgozni, s az egészségük sem szenved csorbát. A dolgozók egészségvédelme minden cég elemi érdeke.

A DEKRA munkabiztonsági szakmérnökei nem csak meghatározzák a munkahelyek hőmérsékletét, páratartalmát és légsebességét, hanem a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott normál értékek ismeretében javaslatot is tesznek mindezek optimálissá tételére.

A DEKRA szakemberei a klímatényezők mérését az üzemeltetővel szoros együttműködésben végzik, hogy azok a lehető legkevesebb időt vegyék igénybe, s a termelést ne hátráltassák.

Ügyfeleink érdekeit a legmesszemenőbbekig szem előtt tartjuk. Az Ön elégedettsége a mi sikerünk!

A DEKRA tökéletes megoldás a dolgozók egészségvédelmére, s tökéletes megoldás Önnek!

Hivatkozások jogszabályi háttere (kiemelések):

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt)

 

Mvt.33. § (1) A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.

 

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

Zárt munkahelyek szellőztetése

6. § (1) Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.
(2) Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább az 1. számú mellékletben (lásd lent: „1. számú melléklet a 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelethez” címmel!)előírt friss levegőtérfogat áramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását biztosítani.
(3) Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt, szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell
a) állandó, hatékony működőképességüket;
b) meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet;
c) rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását;
d) a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását;
e) a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását:
ea) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s,
eb) helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s,
ec) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál: 1,0 m/s,
ed) melegüzemi zárt munkahelyen 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál: 1,5 m/s.
(5) Az elszívott levegő pótlására szolgáló levegőt a szennyezőanyag felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább pontjáról kell venni. A frisslevegő-vételi helyeket járműforgalomtól (közúttól) legalább 8 m távolságban, illetve a terepszint felett legalább 2,5 m magasan kell elhelyezni. A tető felett elhelyezett levegővétel esetén biztosítani kell, hogy a légbeszívó és kibocsátó nyílások közötti távolság legalább 3 m legyen. A betáplált levegőt szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz minőségű víznek megfelelő víz használatával nedvesíteni kell. A levegő minőségének biztosításához figyelembe kell venni a környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályban előírtakat, ezért amennyiben szükséges, a beszívott levegőt tisztítani kell.
(6) A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során [Mvt. 21. § (3) bekezdése] mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a mérési dokumentumokat át kell adni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének.
(7) A szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített, depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági berendezésnek minősülnek. Megfelelő működésüket a vonatkozó jogszabályban meghatározott időszakos, biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel kell ellenőrizni.

A helyiségek, terek hőmérséklete

7. § (1) A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.
(3) Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.
(4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani.
(5) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 2. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások, mérési és értékelési szempontok használatával kell végezni.
(6) A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését.
(7) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.
(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
(9) A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.
(10) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
(11) A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.
(12) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

1. számú melléklet a 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelethez

A munka jellege

Legkisebb térfogat/fő

m3/s

m3/h

Szellemi munka

0,008

30

Könnyű fizikai munka

0,008

30

Közepesen nehéz fizikai munka

0,011

40

Nehéz fizikai munka

0,014

50

 

Megengedhető levegőkörnyezeti értékek

1. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékeket az 1. táblázat írja elő.

 

1.

2.

3.

4.

5.

A munka jellege

Hideg évszakban
biztosítandó léghőmérséklet
°C

Meleg évszakban biztosítandó

léghőmérséklet °C

effektív,
illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

Szellemi munka

20–22

21–24

20

31

Könnyű fizikai munka

18–20

19–21

19

31

Közepesen nehéz fizikai munka

14–18

17–19

15

29

Nehéz fizikai munka

12–14

15–17

13

27

 

 


Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)

             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.


Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák