Biztonsági és egészségvédelmi koordináció


A kérdést a 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza. Az összehangolt, valamint emberi életet és egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés megvalósítása érdekében van rá szükség.

Ön már igénybe vette a szolgáltatásunkat? Véleménye fontos a számunkra. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, s mondja el véleményét! Kérdőívünkhöz kattintson ide!

Hol van szükség biztonsági és egészségvédelmi koordinációra?

Azokon az építési munkahelyeken – az építkezés méretétől függetlenül – amelyeken több munkáltató munkavállalója dolgozik egy időben, és különböző munkafolyamatokat végeznek egyidejűleg illetve egymást követően.

Miért van szükség biztonsági és egészségvédelmi koordinációra?

Az összehangolt, valamint emberi életet és egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés megvalósítása érdekében.

Melyek a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor legfontosabb feladatai?

Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények ellenőrzése; a munkavédelemre vonatkozó előírások betartatása; a biztonsági és egészségvédelmi terv szakmai ellenőrzése a készítés folyamatában; a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek összehangolása; valamint az egyszerre és egymás után végezhető munkafázisok és munkaszakaszok meghatározása.

Kötelező-e a biztonsági és egészségvédelmi koordináció?

Igen, a kérdést a 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza.

Miért érdemes élni a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor segítségével?

Azért, mertaz építőipari szektorban dolgozók különösen nagy baleseti és egészségi kockázatnak vannak kitéve. Magyarországon az építőipari ágazatban több mint kétszer annyi baleset következik be, mint az egyéb ipari ágazatokban átlagosan.

Valamennyi gazdasági ágazatot alapul véve az építőipari szektorban dolgozók különösen nagy baleseti és egészségi kockázatnak vannak kitéve. Magyarországon az építőipari ágazatban több mint kétszer annyi baleset következik be, mint az egyéb ipari ágazatokban átlagosan.

Ez a tény igen komoly elvárásokat támaszt az építési munkahelyeken dolgozók koordinációjával és a munkavédelmi intézkedések meghatározásával kapcsolatban. Ezt a célt hivatott szolgálni a 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet is az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekkel kapcsolatban.

A DEKRA szakértői ebben kívánják támogatni Önt nemzetközi téren szerzett több évtizedes tapasztalatukkal és a biztonság iránt elkötelezett gondolkodásukkal. Legyen szó kisebb építkezésekről, nagyobb épületkomplexumok felépítéséről vagy akár hatalmas gyárak kivitelezéséről, a DEKRA munkatársai szaktudásukkal, tapasztalatukkal, precizitásukkal és alaposságukkal mindenben támogatják Önt a kiviteli terv elkészítésétől kezdve a biztonsági és egészségvédelmi terv összeállításán, valamint a minden apró részletre kiterjedő, a legkisebb veszélyforrásokat is feltáró helyszíni bejárásokon át egészen az épület végső elkészüléséig.

Küldetésünk a biztonság megteremtése és szavatolása. Ez az, ami vezérli gondolkodásunkat és cselekedeteinket a mindennapokban. A DEKRA nemzetközi szakértői szervezete nap, mint nap azon fáradozik, hogy a minket körülvevő világot biztonságosabbá tegye.

A biztonság iránti legmélyebb elkötelezettségünket igazolja a koordinációs tevékenységünket legjobban jellemző statisztika is: eddigi megbízásaink során egyetlen halálos kimenetelű baleset sem történt.

Hivatkozások jogszabályi háttere (kiemelések):

4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM
együttes rendelet
az építési munkahelyeken és az építési folyamatok
során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendeljük el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület, különösen az 1. számú mellékletben felsorolt építési munkák területe.

2. Az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető és a kivitelező fogalma megegyezik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó külön jogszabályban meghatározottakkal.

3. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor): az a természetes személy, akit a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak a 6–8. §-okban előírt feladatok teljesítése érdekében.

(2) A 2. számú melléklet meghatározza azokat a munkákat és munkakörülményeket, amelyek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentenek.

Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, az előzetes bejelentés teljesítése

3. § (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

(2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott koordinátor ugyanaz a személy is lehet.

(4)1 Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására.

4. § A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.

5. § (1)2 A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez, abban az esetben, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;

b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

(2) Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.

Az előkészítés általános alapelvei

6. § (1) A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek – ezek hiányában az építtetőnek – figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek

a) figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát;

b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják.

A koordinátor feladatai

7. § A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben a következők:

a) koordinálja a 6. §-ban meghatározottak megvalósítását;

b) szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet;

c) összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében;

d) összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen:

da) a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását,

db) a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását.

8. § A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők:

a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és – amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges – a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a 10. §-ban meghatározottakat, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontjában megállapított biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;

b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a 7. § c) pontjában meghatározott dokumentációhoz, annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit;

c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra;

d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;

e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.

Az építtető, a felelős műszaki vezető
és a munkáltató felelőssége

9. § A koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét.

Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények

10. § Az Mvt. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános és a 49. §-ának (1) bekezdésében leírt személyi feltételek mellett különösen meg kell valósítani az alábbiakat:

a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;

b) a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat;

c) meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;

d) gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról;

e) az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre;

f) meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait;

g) meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait;

h) rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva;

i) biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével.

1. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM
együttes rendelethez

Az építés-kivitelezési és tereprendezési munkák
nem teljes köre

1. Árokásás

2. Földmunkák

3. Építés

4. Előre gyártott elemek összeállítása és szétszerelése

5. Átalakítás vagy kiszerelés

6. Változtatás

7. Felújítás

8. Javítás

9. Szétszerelés

10. Építmény és zsaluzatok bontása

11. Üzemeltetés

12. Karbantartás, festés, tisztítás

13. Csatornázás

14. Ivóvízvezeték építése, árokba fektetése

15. Szállítás, tárolás, raktározás

16. Beton-vasbeton munkák

17. Kőműves munkák

2. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM
együttes rendelethez




Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu)
             Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Többet szeretne megtudni szolgáltatásunkról?

(vezetéknév, keresztnév)
(út, utca, tér...stb.)
A megadott elérhetőségeken kollegánk hamarosan felkeresi Önt!
Referenciák